Az üzleti biztonságot növelik a kezesség új szabályai

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentős változásokat vezet be a kezesség tekintetében, új jogintézményekkel, részletesebb és precízebb szabályokkal kiegészítve a jelenlegi szabályozást. A Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a változások számos, jelenlegi gyakorlati problémát feloldva az üzleti biztonságot segítik, növelik.

A jelenleg hatályos kódex rendelkezései a kezességet, mint a szerződést biztosító mellékkötelezettségek egyikét szabályozzák, az új Ptk., ezen változtatva, a kezességet az egyes szerződések között helyezi el. Ezzel átveszi a külföldi (például francia, német, olasz) kódexekben általánosnak mondható megoldást - mutatott rá a Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Orbán Zita szerint a kezesség rendszerint egyoldalú, ingyenes, járulékos jellegű kötelem, a kezességi szerződés alapján rendszerint csak a kezes a kötelezett (kivételesen a jogosult is ellenszolgáltatásra kötelezheti magát, például vállalja a kezes felé, hogy tovább hitelez a főkötelezettek).

A kezesi szerződés létrejöttéhez csupán a jogosult és a kezes megállapodása szükséges - a kezesség rendszerint arra irányul, hogy megkönnyítse a főkötelezett számára a szerződés létrehozatalát, de nem arra, hogy mentesítse őt a szerződéssel járó terhek alól.

Az új Ptk. fenntartja az írásbeliséget, mint a kezességvállalás érvényességének feltételét - pontosítja azonban a kezességi kötelezettségek körét azáltal, hogy meghatározza a kezességgel biztosítandó kötelezettségeket, amely kötelezettségek lehetnek akár jövőbeniek, akár feltételesek is, és azt sem kívánja meg az új szabályozás, hogy a biztosított követelés értéke a kezességvállaláskor összegszerűen meghatározott legyen, elegendő, ha e meghatározás módszere ismert.

A jogosult tájékoztatása

A kezes kötelezetti helyzetén felül azonban a jogosultat is terhelik kötelezettségek - ilyen például az új Ptk. által bevezetendő, jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség. Ezen új szabályok bevezetésének indoka: lehetőséget biztosítani a kezesnek, hogy védekezhessen a biztosított követelésnek a főkötelezett szerződésszegése következtében való növekedése ellen azzal, hogy teljesít a jogosultnak akár annak ellenére is, hogy a kezest megilletné a sortartás kifogása.

Például, tegyük fel, a főkötelezett késedelembe esik, és emiatt késedelmi kamatfizetési kötelezettség áll be. Az új szabályok azt akarják elérni, hogy a kezesnek ne ezen - a kezes önhibáján kívül -, kamatokkal terhelt összegért kelljen helytállnia. Az új szabályozás néhol szigorítja a jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettséget, például abban az esetben, ha a kezes a kötelezett valamennyi tartozásáért felelősséget vállalt).

Más esetekben pedig felmenti a jogosultat a tájékoztatási kötelezettség alól, például, ha a kezes legalább többségi befolyással rendelkezik a kötelezett jogi személyben, hiszen ez esetben a kezes jobban tájékozott, mint a jogosult, tehát indokolatlan lenne a jogosult részére a tájékoztatási kötelezettség előírása - mutatott rá Orbán Zita.

A "sortartás"

A sortartási kifogás intézményének a jelenlegi szabályozásához képest - azaz, hogy a kezes megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettektől és olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet behajtható - az új Ptk. pontosítja, és egyértelmű módon határozza meg a jogosult azon kötelezettségeit, amelyek a sortartási kifogás elhárításához szükségesek. Eszerint, a jogosult köteles igazolni, hogy a követelés behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Ennek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a jövőben a jogosult aktív közreműködése, és ennek igazolása szükségeltetik ahhoz, hogy a kezes teljesítését ki tudja kényszeríteni - természetesen e sortartási kifogás készfizető kezesség esetén nem érvényesíthető.

A kártalanító kezesség jogintézményének bevezetése a sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, hiszen a kártalanító kezesség kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését (nem úgy, mint a sortartásos), és a jogosultat itt is terheli a kötelezett vagyona elleni végrehajtás megindítása és további feltétel annak sikertelensége.

A határozott időre vállalt kezesség esetében a kezes meghatározott időtartamra korlátozza helytállását - a jogosultnak azonban módjában áll megakadályozni, hogy a kezes kötelezettsége megszűnjön a határozott idő lejártával. Ezt megteheti akkor, amennyiben a készfizető kezesség esetében a kezest felszólította a teljesítésre a határozott idő lejárta előtt, de a biztosított követelés esedékessé válása után - hiszen ez esetben a fizetési kötelezettség beállt. Megteheti akkor is, amennyiben a sortartásos kezesség esetén, ugyanezen időpontban tájékoztatta arról, hogy végrehajtást kezdeményez a kötelezett vagyonára, és ennek folyamatáról kérésre tájékoztatja a kezest - hiszen ez esetben a jogosult megtette a sortartási kifogás elhárítására teendő intézkedést. Szintén új szabályként jelenik meg a kezes felmondási jogának nevesítése, amely azonban sem összegszerűen, sem időben nem korlátozott kezességi szerződés esetén alkalmazandó.

Az alkezes

Mint bármely egyéb kötelezettségért, úgy a kezesi kötelezettségért is lehet kezességet vállalni - az új Ptk. ennek megfelelően bevezeti az alkezes jogintézményét. Természetesen az alkezes szempontjából a kezes tekintendő kötelezettnek. Az új rendelkezések szerint amennyiben a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt alkezes kielégíti a jogosult követelését, a kielégítés erejéig mindazokat a jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes is érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti - e szabály célja tehát, hogy a teljesítő alkezes a kezes fizetésképtelensége esetén is eséllyel érvényesíthessen visszkereseti jogot.

Ugyanazért a kötelezettségért több kezes is vállalhat kezességet. Ez esetben alapvető kérdésként merül fel, hogy miképpen felelnek a jogosult irányában, illetve milyen a kezesek egymás közötti viszonya. A jogosulttal szembeni felelősség meghatározásán túl - amelyet a jelenlegi szabályozással megegyezően egyetemleges felelősségként vett át az új Ptk. - az új szabályok rendezik a kezesek egymás közötti felelősségi viszonyait is.

Ennek értelmében - fejtette ki Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője -, ha a kezesek egymásra tekintet nélkül vállaltak kezességet, a kötelezettség egyedül azt terheli, aki korábban vállalta a kezességet. Hiszen nem indokolt, hogy ha egy új kezes kötelezettséget vállal függetlenül az előző kezesektől, esetleg tudtuk nélkül, nem az előző kezesek, hanem a főkötelezett helyzetét javítandó, akkor az előző kezesek szabaduljanak kötelezettségük egy része alól. Amennyiben kezességet egymásra tekintettel vállalták, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni a kezesek.

Az új Ptk. rögzíti, hogy a kezes és a zálogkötelezett egyetemlegesen felelnek a jogosulttal szemben, (egymás közötti viszonyukban pedig kockázatvállalásuk arányában) amennyiben ugyanazt a kötelezettséget kezesség és zálogjog is biztosítja.

Fogyasztói kezességi szerződés

Új szerződéstípus, a fogyasztói kezességi szerződés bevezetésével az új Ptk. a fogyasztó által vállalt kezesség részletszabályait határozza meg. A fogyasztói kezességi szerződésnek nem feltétele, hogy a kezességgel biztosított szerződés alapja is fogyasztói szerződés legyen (például: egy bankhitelt felvett cég esetében a hitel visszafizetéséért természetes személy által vállalt kezesség is fogyasztói kezességi szerződésnek minősül).

A fogyasztói kezességi szerződésektől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet - az ilyen kikötés semmisnek minősül. A fogyasztónak minősülő kezes védelme érdekében több garanciális szabály került beépítésre az új Ptk-ba, egyebek mellett a jogosult kiterjedt tájékoztatási kötelezettsége a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően, a kezesi felelősség felső határának kikötése a szerződésben, és a kötelezetti késedelem tekintetében a jogosultat terhelő haladéktalan értesítési kötelezettség.

Mint a kezességi szabályok változásából kitűnik - emelte ki Orbán Zita -, az új Ptk-ban a kezességre vonatkozó szabályok jóval sokrétűbben, részletesebben, pontosabban határozzák meg a kezesség jogintézményét, a jogosult és a kezes helyzetét, kötelezettségeiket. Ezzel számos gyakorlati problémát feloldanak, és a jövőbeni üzleti biztonságot segítik ezzel.