John Lukacs

Állam, nemzet, nép

Az előadás a címben foglalt három történeti fogalom változó jelentéseit és a nekik megfeleltethető valós társadalmi tények egymáshoz való viszonyát vizsgálja - elsősorban a 19-20. századi magyar történelem összefüggésében. Vannak szerencsés országok, ahol a nép, nemzet, állam valamilyen egysége sok évszázada kiformálódott már, Közép- és Kelet-Európában azonban ez nem így történt. Mindez a nemzetállam függetlenségével kapcsolatban táplált illúziókhoz és nemzetek, nemzetiségek, népek közötti súlyos konfliktusokhoz vezetett. A politikai nemzet nem mindig fogta át azt, amit népnek nevezünk: a modern nemzet koncepciója mindinkább a nyelv és a kultúra közösségét jelenti. A magyar társadalom különösen sikeresnek bizonyult különféle idegen ajkú népcsoportok (németek, zsidók) asszimilálásában. 1945 óta nemzet és nép egyre inkább szinonim fogalmakká válnak, és a tendencia folytatódik: az Európai Unió keretei között a magyar önérzet és öntudat egészséges fejlődése egyre szükségesebb hajtóerővé válik a társadalom számára.

I. Bevezetés
Állam. Nemzet. Nép. A három fogalom - és többről van szó, mint fogalmakról: történelemalkotó tényezőkről - nem ugyanazt jelöli. Történelmi létezésük - inkább, mint keletkezésük - nem csak összefügg egymással: rendre átfedik, áthatják egymást.

II. Az állam elsőbbségének és függetlenségének kérdései
A magyar nép létének, életének, gondolkozásának a megszállóktól való függetlensége a 70-es és 80-as években láthatóbbá vált. Sőt az 1980-as években már - több mint 40 év óta először - a magyar állam egyedüliségének, sajátos önállóságának jelei is itt-ott mutatkozni kezdtek. Mégis nagyjából helyes az a megállapítás, hogy 1526-tól 1918-ig, és aztán 1944-től 1989-ig független magyar állam nem létezett.

III. Állam és nemzet
Ha 1918-ban és mindjárt azután a nemzet akkori társadalmának, vezetőinek, politikusainak emberi minősége (és itt nem csupán politikai látókörre gondolok) nem lett volna gyenge és gyarló, akkor az azutáni Magyarország határait nem Trianon szabta volna meg teljesen, a trianoni határokon kívülre szorult hárommillió magyar jó része egy újabb magyar állam keretein belül maradhatott volna. Más kelet-európai országokkal ellentétben nálunk ez sajnos nem történt meg.

IV. Nemzet és nép
Vannak olyan, történelmükben mindeddig szerencsés országok, ahol a nép, nemzet, állam valamilyes egysége már sok évszázada kialakult. De legtöbb esetben - és főleg az utolsó két évszázad Európájában - a nemzetek (majd az államok) létezése már elválaszthatatlan a nép létezésétől, és főleg annak nyelvétől.

V. Nemzet és nép lassú összeolvadása
Ha Magyarországot 1945-ben nem a Szovjetunió, hanem az angolszász hatalmak hadseregei szállták volna meg, a magyar állam, ország, nemzet, nép sok szenvedéstől megszabadulhatott volna, miközben sok minden, ami Magyarországon azóta bekövetkezett, beleértve a nemzet és a nép lassú összeolvadását is, más módon ugyan, de bizonyosan megtörtént volna.

VI. A történetíró feladata
A történész nagy felelőssége nemcsak a tárgy, hanem a szavak megválasztásában is megmutatkozik. Mert a szóválasztás nem csupán tudományos vagy művészi kérdés, nem csupán a precízió vagy a stílus problémája. A történetíró vagy történelemtanár számára szavainak helyessége, tisztessége, becsületessége erkölcsi probléma is.

Tovább