Évente mintegy 25 millió énekesmadár megy a levesbe

2015.12.16. 17:01

A BirdLife francia partner szervezete, az LPO Madárvédelmi Liga (Ligue pour la Protection des Oiseaux) online petíció aláírására hívja fel a figyelmet, mivel szeretnék elérni, hogy a francia és más mediterrán országokban hagyjanak alább a védett énekesmadarak lépes csapdákkal történő tömeges elejtésével. Ha elérik a 200 ezer aláírást, a brüsszeli központ lobbizni fog a szigorúbb hatósági fellépésért.

Enyvvel fogják, mint a legyet

Évente átlagosan 25 millió énekes madár esik orvvadászok áldozatául világszerte, köztük számos védett faj, mint péládul a vörösbegy, tengelic, sármány-, pityer- és poszátafélék. Az illegális módszerekkel, mint például a lépezéssel fogott madarakat az orvvadászok döntően olyan éttermeknek adják el, amelyek évszázados hagyományokra visszanyúló, tradicionális ételeket csempésznek az étlapokba.

vörösbegy pihen egy budapesti fánFotó: origo

Az orvvadászok enyves pálcákat helyeznek ki a természetbe,

amelyekbe beleragadva akár napokba telik, mire kínok között elpusztulnak a kisállatok.

Nemcsak a madarak, hanem válogatás nélkül bármilyen rovar, kétéltű, hüllő, kisemlős beletapad a ragacsos anyagba.

Azon túlmenően, hogy ez a tevékenység kimeríti a természetkárosítás fogalmát, és a biodiverzitás elleni lépésként fogható fel, az állatkínzás is felmerül: már az is etikátlan, hogy az állatok vergődnek, megsérülnek, ahogy ki akarnak szabadulni, de az sem ritka, hogy napokig kínlódnak, és éhen-szomjan halnak.

TengelicForrás: ORIGO

Élve dobják az alkoholba

A petíció felhívása szerint Provence és Aquitania régiókban ma is él az az ősi szokás, hogy a beavatási szertartások egyik „kellékét”, a kerti sármányt tálalják fel, méghozzá nem is akárhogyan. Az egyébként a 10 dekagrammot el sem érő, kistestű énekesmadarat lépes csapdákkal elfogják, majd megvakítva egy kis ketrecben tartják, és olajos magvakkal, szőlővel, fügével felhizlalják testének akár négyszeresére.

kerti sármányForrás: Andrej Chudý/Andrej Chudý

Ezután a konyakhoz hasonló, Armagnac nevű italba élve dobják, hogy abba fulladjon bele,

hiszen így ízletesebb lesz a húsa. Ezután forró olajban megsütik, és egyben elfogyasztják csontostól, mindenestül.

A kerti sármány vadászata tiltott, nálunk az eszmei értéke 500 000 Ft. A természetvédelmi szervezet úgy véli, a francia hatóságok cinkostársai az elkövetőknek, hiszen a francia vadgazdálkodási hivatalt rendre utasítják, hogy az ily módon zsákmányolt madarakról ne hozzanak nyilvánosságra adatokat, tolerálva a hagyományok gyakorlóinak tevékenységét.

Felboríthatja az ökoszisztémát a tömeges mészárlás

Azt is figyelembe kell venni, hogy a tömeges madárvonulások által érintett országokban (Franciaország, Olaszország, Egyiptom, Görögország, Málta stb.) évszázadok óta a gasztronómia részét képezik a kistestű madarakból készült ételek, melyekkel különösen az őszi időszakban egészítik ki az étrendet és különlegességük miatt vonzó fogásnak számít a turistáknak.

Az illegális vadászat másik tárgya, a barát poszáta védett fajForrás: Wikimedia Commons

Ez 300 évvel ezelőtt nem is jelentett komoly problémát, csakhogy döntően az intenzív mezőgazdasággal érintett fajok csökkenése miatt,

a vonuló énekesmadarak állománya drasztikusan lecsökkent.

Szemléletformálásra van szükség, már nincs 50-100 évünk, igazodni kell a jelenlegi helyzethez, amikor is már veszélyeztettek madarakról beszélünk. Olyan lépések szükségesek, amelyekkel sikerül a lakosságnak belátnia, hogy a védett énekesmadarak tömeges mészárlása nem fenntartható, hiszen a fajok kihalását és az ökoszisztéma felborulását okozhatja.

Forrás: ORIGO

Van, ahol már sikerült

A németeknél egyes régiókban szintén az identitás részét képezte az énekesmadarakból készült étkek fogyasztása, de sikerült elérni, hogy náluk ma már nem ínyenc falatként, hanem természeti értékként tekintenek a madarakra, és visszaszorult a vadon élő kistestű madarak étkezési célú felhasználása.

vörösbegyForrás: Pixabay

Nem könnyű feladat, egyes népeknél ez olyan gasztronómiai fordulatot jelent, mintha az orosztoktól a vodkát vagy tőlünk a szalonna fogyasztását akarnák megvonni.  A kistestű énekesmadarakat a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió nemzeti jogszabályai is védi, beleértve az EU Madárvédelmi irányelvét is.

A büntető törvénykönyv szerint öt évvel is sújthatók azok az elkövetők, akiket a hatóságok tetten érnek, és bizonyíthatóan természetkárosítás bűntettét követik el.

Orvvadászok ülnek hosszú méla lesben

Évente több tízmilliós madárállomány esik áldozatául az orvvadászatnak. Most csak egy esetet említünk. Legutóbb tavaly ősszel Cipruson egy brit katonai bázison két hónapon át napi 15 ezer énekes madarat ejtettek foglyul hálókkal (16 km hálót foglaltak le) és lépes csapdákkal (hatezer ilyen csapdát használtak).

A természetkárosítók ellen küzdő hatóságok becslése szerint a madarakkal való illegális kereskedelemben kb. 3-4 ezer orvvadász érdekelt,

és tevékenységük évente 15 millió euró (4,5 milliárd forint) forgalmat jelent.

Réti pityerForrás: Wikimedia Commons

Az őszi időszak számít a csúcsszezonnak, hiszen a madárvonulásra és a télre készülő madarak ekkor jobb kondícióban vannak, tömegük nagyobb. Az elkövetők az így elfogott madarakat éttermeknek szállították, ahol az Ambelopoulia nevű ciprusi tradicionális különlegességként turistáknak és helyieknek tálalták fel.

Ez a fura nevű étel egy pácolt, főtt és grillezett énekesmadarakból álló fogást takar. A speciális, ámde hivatalosan is tiltott étel ára igen magas,

egy tucatnyi kismadárért 40-80 eurót (kb. 12 500-25 ezer forintot) is elkérnek.

Vannak azonban olyanok, akik a természetkárosítás gyakori előfordulása miatt Ciprus helyett más úti célt választanak. A BirdLife kiszámolta, hogy a ciprusi eset negatív visszhangja akár évi 40 millió eurós kárt okozhat a turizmusnak.

Budapesten még ma is megy a lépezés

Hazánkban a legutolsó nyilvános hazai adat szerint 1974-ben egy gyöngyöshalászi embertől koboztak el két kalitkát és kilenc lépvesszőt, melyet a Mátra Múzeumban ma is kiállítanak.

A lépes csapdák betiltásukig nálunk is elterjedtek voltak. Eredetileg a szlávok hozták be hazánkba. A ragacsos lépet apáról-fiúra szálló tudomány volt elkészíteni, sok helyütt titkos versikéket mondtak a lép főzése közben, hogy ezzel is hozzájáruljanak a zsákmányszerzés sikerességéhez.

fenyőpintyekForrás: Wikimedia Commons

A fák koronáiban növő fagyöngyből főzték a lépet, melyet glicerinnel, lenolajjal vagy hajolajjal dolgoztak össze, hogy az megfelelő állagú legyen az időjárás viszontagságaihoz igazítva: nyáron keményebbre, télen lágyabbra készítették.

A madarakat csalimadárral vagy síppal és csalétekkel, leginkább a sokmagvas bojtorjánnal csalták a lépes vesszők, bekent faágak közelébe. A madarakat fahamuval vagy hintőporral tisztították meg, hogy akár díszmadárként, akár ételek alapanyagaként eladják.

Nálunk nem éteknek, inkább hobbiállatnak fogják be

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa, Orbán Zoltán elmondta, hogy hazánkban nincs olyan gasztronómiai kultúra, amelynek szerves részét képezné az énekesmadár mint olyan, mivel felénk nem is jellemző az a fajta tömeges madárpopuláció előfordulás, mint a mediterrán térségében, így ez a szokás ki sem alakult.

Az énekes rigó ínyencfalatnak számít a szigetországban, ezért tömegesen fogják vándorlása soránForrás: Wikimedia Commons

Viszont beszámolt arról, hogy még ma is hallani lépes csapdás madárbefogásokról - ezek évente néhány tucatnyi esetet takarnak - , de

a madarakat inkább tenyésztési célokra, élve használják.

Meglepő módon ezek döntően városi és budapesti esetek, ezen belül is a pintyfélék elfogása a jellemző.

A dekoratív kis madarakat kalitkában hobbiállatként tartják vagy kanári madarakkal keresztezve új szín-, forma- és ének változatú egyedeket tenyésztenek így. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK