Salif Keita: A zenében a vibrálás a fontos

Ha nem nemesi családba születik, albínóként talán a felnőtt kort sem éri meg, Mali kasztrendszerének felrúgásával azonban másféle kockázatot is vállalt. Interjú Salif Keitával.

Milyen rizikót vállalt azzal, hogy a zenei pályát választotta?
- Maliban kasztrendszer van, az emberek foglalkozását általában az határozza meg, hogy hagyományosan milyen foglalkozást űz a családjuk. Én arisztokrata, nemesi családba születtem, így nekem mindent szabad volt, kivéve az olyan alantas tevékenységeket, mint a zenélés. A családom ezért kitagadott.

Ezen később sem változtattak, amikor már nyilvánvaló lett, hogy sikeres zenész?
- De, igen, már minden rendben. A család az alapja mindennek. 11 gyermekem van, a testvéreimmel sokat dolgozom együtt. Ha a család szeretetben él, csak akkor lehet a külvilágot is szeretni.

Az afrikai előadók többsége külföldre költözik, ha nemzetközileg is sikeres akar lenni. Ön is Párizsba ment 1983-ban. Miért szükséges ez a nemzetközi karrierhez? Csak az életszínvonal vagy a politikai helyzet az oka vagy más is?
- Sokan azért mennek, mert ha a külvilág is felfigyel rájuk, akkor megnő a csábítás és onnan sokkal egyszerűbb dolgozni, sok a meghívás, szem előtt van az ember. És a körülmények is mások persze. Én azonban sosem költöztem el, csak új dolgokat tanulni mentem külföldre. Legutóbbi lemezem, a Mbema is Maliban készült. Mindig otthon akartam dolgozni.

1983-ban a politikai helyzet is más volt még Maliban. Mennyit változott azóta az ország?
- 1991-ig diktatúra volt és ez belejátszott a külföldre költözésembe, mert nekem rendkívül fontos a szólásszabadság, ha beszélek, akkor azt akarom, hogy bármiről beszélhessek. Azóta már demokrácia van, de még az elején tartunk, sok a zökkenő.

Nem zavarja, hogy senki sem érti a nyelvet, amelyen énekel?
- A zenében a vibrálás a fontos, nem a nyelv. Sokféle nyelven, angolul, spanyolul, franciául is hallgatok zenét és ami igazán jó, annak az üzenetét nyelvtudás nélkül is értem. De egy Maliból jövő zenésznek nehéz is váltani. Ha elszakad a hagyománytól, akkor nem tudja beteljesíteni a küldetését. Tudtommal a magyar nyelvet sem érti senki, de amennyit itt hallok belőle, annak alapján nagyon zenés nyelv.

"Azért születtem, hogy zavart keltsek", nyilatkozta egyszer. Hogyan kíván zavart kelteni?
- Már önmagában azzal is zavart keltettem, hogy kitörtem a kasztrendszerből. A többi a zenémben rejlik.

A Szigeten fellép egy másik zenekar is Maliból, a tuareg Tinariwen. Milyen viszonyban van velük? Terveznek közös munkát?
- Szeretem őket, de csak a forma kedvéért nem akarok senkivel együttdolgozni. Ahhoz több kell annál, minthogy egyazon országból indulva tettünk szert valamilyen hírnévre.

Ön albínó és létrehozott egy alapítványt az albínó gyermekekért. Ebből az látszik, hogy az Ön hazájában nem megnyugtató az albínók helyzete.
- A hagyomány szerint az albínó gyerekek az első számú jelöltek az emberáldozatok bemutatásánál, ezért a szülők bújtatni kényszerülnek őket. Ez megengedhetetlen. El akarom fogadtatni őket az emberekkel. A másik nagyon komoly probléma pedig, hogy jelentős részüknél már 7-8 éves korban bőrrák alakul ki.

(Az interjú a szervezők kérésére csoportosan készült, egyes kérdéseket a Budapest Sun, a Quart.hu illetve a Petőfi Rádió munkatársai tettek fel - a szerk. )

Weyer Balázs