Vajdai Vilmos: Talán a legcsodálatosabb dolog olvasni

2010.01.06. 22:58

Hangjáték, rádiójáték, bárminek nevezzük, a műfaj minden ellenkező híresztelés dacára sem múlt ki teljesen, bár népszerűsége sokat csökkent - részben a boltokban borsos áron kapható hangoskönyvek javára. Sorozatunkban olyan hangjátékokra szeretnénk felhívni az [origo] olvasóinak figyelmét, amelyek ötletes megvalósításuk vagy esetleg más egyéb miatt többet tudnak a hangoskönyveknél. Első cikkünkben az Utas és holdvilág-ról lesz szó: Szerb Antal titokzatos regényét olyan színészek keltik életre, mint Bodó Viktor, Ónodi Eszter vagy a négy éve elhunyt avantgárd színházi figura, Halász Péter. A rendező Vajdai Vilmossal beszélgettünk. A hangjáték ingyenesen letölthető oldalunkról.

- Milyen indíttatásból készült ez a hangjáték?

- Turai Tamás már régóta szeretett volna elhívni engem a rádióba valami hangjátékot rendezni. És éppen az Utas és holdvilág volt az, aminek a kapcsán felhívott, hogy ez egy nagyon nagy falat, és elvileg nem biztos, hogy elsőre jó ötlet lenne. Én gondolkoztam rajta, elolvastam újra a regényt meg a dramatizált változatát, amit ő írt rádióra, és úgy éreztem, hogy belevágnék szívesen.

- Tehát már megvolt előre a forgatókönyv és téged csak a rendezésre kért fel?

- Igen. Aztán dolgoztunk rajta közösen is, de a szöveg nagy része az ő munkája. Amikor már csináltuk, akkor én is beleszólogattam.

- Miért tartottad pont ezt a könyvet alkalmasnak egy hangjátékra?

- Erre volt épp akkor lehetőség. Abszolút volt kedvem rádióban hangjátékot rendezni, aztán beleástam magam, és végül egy egyéves munka lett belőle. Akkor épp nem készült szinte semmi rádiójáték, a stúdió üres volt, minden szempontból egy egészen kivételes helyzet volt. Akkor még csak egy digitális technikával felszerelt stúdió volt, de a komputertechnikához képest az is jó pár évvel elmaradottabb volt, úgyhogy egy kicsit nehezen ment ott a vágás. Szinte végig két nagyon jó hangmérnökkel dolgoztam együtt.

- A színészekkel hogyan folyt a munka?

- Sokat egyeztettünk. Általában az volt a cél, hogy jelenetenként vagy részenként meglegyenek az emberek. A főszereplőnek (Bodó Viktor - a szerk.) és a narrátornak pedig sok olyan szövege volt, amit egyedül mondott el, tehát azokat ők felmondták egyben. Amennyire tudtuk, mindig próbáltuk úgy odahívni a színészeket, hogy együtt legyenek a jelenetek, de ez nagyon nehéz a magyar színészeknél, mert annyi dolguk van. Az életben sok egyéb bizonytalanságommal szemben itt valahogy elég biztos voltam abban, hogy mit szeretnék.

- Több hangoskönyvnél hallatszik, hogy a dialógjeleneteket úgy vették fel, hogy a színészek külön-külön voltak a stúdióban...

- Az elég nagy hiba, mert egy profi hangmérnökkel, aki rendesen egymáshoz nézi a hangokat, ez nem hallatszhat. Én eleve azt kértem, hogy egyszerűen mondják fel a szöveget, ne beszéljenek egymásra, ezért a rendezés inkább a vágóasztalon folyt. Még az ő ritmusukat is tudtam vágni.

- Többször használod azt az effektet, hogy bizonyos szavakat, hangokat, sóhajokat megismételsz, kihangsúlyozol...

- Ezt a megoldást itt használtam először, hogy kicsit folyóssá, kicsit légiessé tegyek bizonyos jeleneteket, főleg a narrátor esetében. Közben fedeztem fel, hogy ezzel tudok egy másik síkot teremteni: van egy dolog, amiről beszélnek, és egy másik, amire gondolnak vagy a tudatalattijukban van. Ezt tudtam megteremteni ezekkel az ismétlésekkel, kiemelésekkel. Nem szájbarágósan ismételek, nem mondanivalót akarok vele közölni. Tehát nem olyan dolgot ismétlek, ami evidens, hanem olyat, ami az adott helyzetben valami kimondatlan. Illetve ezekkel szeretem megmutatni magát a rádiójáték-készítést is, például úgy, hogy nem kivágom a hibákat, hanem felerősítem őket. Ez is egy újabb síkja a dolognak, hogy hoppá, ott élő színészek vannak.

- Ezeket a nyögéseket, nevetéseket a felvett anyagban találod meg, vagy direkt így kéred őket a színészektől?

- Nem kérek semmi ilyet, viszont úgy készült a felvétel, hogy elindítottuk a magnót és ment végig, tehát iszonyatos mennyiségű anyag keletkezett, amiben aztán nagyon nehezen lehetett keresgélni. Ha például emlékeztem, hogy valakinek volt egy nagyon jó bakija, ami a dolognak is megfelelt, akkor azt nagyon nehezen tudtuk kikeresni az ikszedik DAT kazettáról. Most már ez sokkal könnyebb, hogy számítógéppel készülnek a felvételek.

SZERB ANTAL: UTAS ÉS HOLDVILÁG (hangjáték)

Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye gyönyörű és misztikus könyv a gyerekkori lázadásról és a felnőtté válásról. Mihály olaszországi nászútján felidézi feleségének, Erzsinek gyermekkori barátságát a furcsa Ulpius testvérpárral, akik teljesen mások voltak, mint más gyerekek: imádták az etruszkokat, a színjátszást és a halált.

Vajdai Vilmos hangjátéka Ónodi Eszter kacér kis sóhajaival, gyöngyöző nevetésével, Bodó Viktor visszafojtott hangjával, a sok hallgatással és feszült csenddel tökéletesen vissza tudja adni a regény titkokkal terhes atmoszféráját. De ennél többről van szó: a kész mű letaglózóan különbözik attól, amit a hangjátékokról gondolunk. Tele van szokatlan életteli hangokkal, visszhanggal, visszajátszott félmondatokkal, egyszóval egy csomó audio-ötlettel,  így aztán a folyamatos meglepődés élménye tevődik hozzá a színészi játék és a mű élvezetéhez. Az összesen ötórás, 14 részes hanganyag - már csak a számok törvénye szerint is - nyilván nem tartalmazza az eredeti mű összes szövegét, de végighallgatva egyszerűen nem lehet rájönni, honnan is hiányozhatna akár csak egy félmondat is. Kerek és tökéletes.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Zenéjét összeállította és rendezte: Vajdai Vilmos
Dramaturg: Turai Tamás
A rendező munkatársa: Sosa

Szereplők:

Mihály - Bodó Viktor
Erzsi - Ónodi Eszter
Elbeszélő - Gálffi László
Szepetneki János - Csányi Sándor
Zoltán - Hajdú István
Utas - Takátsy Péter
Ellesley - Lukáts Andor
Millicent - Pokorny Lia
Ervin - Zsótér Sándor
Sári - Kecskés Karina
Perzsa - Halász Péter
Waldheim - Mucsi Zoltán
Portás - Ternyák Zoltán
Nő - Gryllus Dorka
Vannina - Hámori Gabriella
Éva - Marozsán Erika
Apa - Szacsvay László

 

 

Letöltés MP3-ban*:

Első rész (18:25)
Második rész (19:12)
Harmadik rész (24:00)
Negyedik rész (20:55)
Ötödik rész (21:19)
Hatodik rész (22:49)
Hetedik rész (21:39)
Nyolcadik rész (22:13)
Kilencedik rész (21:07)
Tizedik rész (21:22)
Tizenegyedik rész (22:09)
Tizenkettedik rész (23:37)
Tizenharmadik rész (24:06)
Tizennegyedik rész (23:25)

* Bal gombbal rákattintasz, bejön az oldal, ott kis várakozás után a "Click here to start download..." szövegre klikkelsz, és már indul is a letöltés.




- Előre kitaláltad, hogy milyen zenéket fogsz használni, vagy később próbálgattad rá a szövegre?

- Részenként keresgéltem. Miután megvoltak a felvételek, húszperces részenként haladtunk, és általában felkészültem zenékkel, amelyeket hangulatában jónak gondoltam oda. Egy részben körülbelül tíz zene van, és azokat otthon megvagdostam, olyan loopokat csináltam, amelyek nem mennek a szövegértés kárára, tehát egy folyamatos zene, amiben nincs bonyolultabb ritmus, viszont van benne egy olyan hangulatú szőnyeg, ami segíti a jelenetet.

- Mi volt a zenékkel a célod?

- A zenével képivé, filmessé teszem a dolgokat. Amikor ezt csinálom, képekben gondolkodom, és a zene nagyon alkalmas erre. Részben a zene, részben az általad említett effektek is. Nem csak a visszhangokat, ismétléseket, hanem rengeteg olyan effektet is használtam, amelyek nagyon jól tudják jellemezni, hogy hol vagyunk éppen.

- Találtál ki bizonyos karakterekhez egy-egy visszatérő témát például?

- Olyan is volt. Részekben készült, de az egész is át volt gondolva. Nagyon sokat dolgoztunk rajta, és mindig adódott hozzá, tehát a mű maga is alakította saját magát.

- Milyen zenéket használtál?

- Amit találtam. Mivel DJ is vagyok, nagyon sok zenével van dolgom, és azokból válogattam. Főleg lassú, úszós zenéket kerestem, és azokból is kivágtam a kevésbé dobos részeket. Majdhogynem zeneszerzés volt, csak nem a saját zenéimből, hanem sok zenéből, mozaikokból raktam össze. Körülbelül ilyen a zenekészítés is manapság, az elektronikus zenéket kis darabokból szegecselik össze, és szerkezetet adnak neki. Én is ezt tettem. Például sok számot használtam a drum and bass kezdeti korszakából. Azok nagyon jók ilyesmire, mert folyamatosan egy ritmus megy, finom úszós alapokkal. De klasszikus és kortárs komolyzene is van benne, például Kurtág.

- Szóval magyar előadóktól is szemezgettél.

- Igen, a hatodik részben például Deutsch Gábor zenéi vannak. Egy darabig még próbáltam úgy csinálni, hogy bizonyos jelenetekhez egyfajta zenét párosítsak.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Nézz képeket Vajdai Vilmosról! | Pályi Zsófia [origo]

- Szoktál hallgatni hangoskönyveket?

- Csinálni lenne kedvem, de hallgatni nem szoktam. Ha jól elkapják, élvezetes lehet. Annak csak örülni tudok, hogy a kultúra egy újabb csatornán is terjed. Az embereknek nincs arra idejük, hogy olvassanak, pedig a modern kor legfantasztikusabb médiumai mellett is talán a legcsodálatosabb dolog olvasni. Nagyon hiányzik az olvasás, nincs időm erre se. Folyamatosan olvasok sorokat, oldalakat, most a képregényre kattantam rá kicsit. Az is egy teljesen más művészi műfaj.

- Miket például?

- A kedvencem a Tükörváros. Az egyik színdarabomból (Keresők) is megjelent egy képregény nemrég.

- Van energiád azzal is foglalkozni, hogy egy ilyen anyag hogyan jut el a hallgatókhoz? Meg lehet oldani a terjesztését?

- Kicsit próbáltam ezzel is foglalkozni, mert a rádiónak akkor sem volt túl nagy a hallgatottsága. Annyit tudtam tenni, hogy a költségvetésből kicsit elraktunk szórólapokra, és azokat szétszórtuk.

- Van valami jogi akadálya annak, hogy kiadjátok ezt az Utas és holdvilág hangjátékot?

- Ha kiadnánk, akkor meg kellene fizetni a zenék jogdíjait, és nagyon nehezen tudnám összeszedni, hogy miből mennyit használtam. Szerintem a rádió megengedhetné magának. Volt róla szó, hogy a Keresők képregény mellé odatesszük a hangjátékot is, de a rádió nagyon magas összeget kért volna érte a kiadótól. Ahelyett, hogy örült volna annak, hogy megjelenik a rádió még egy helyen. Pedig a kiadó valamifajta missziót vállalt azzal, hogy kiadta a képregényt, mert nagyon sok haszna nem lesz rajta.

- Milyen volt a rádiójáték fogadtatása?

- Szerették. Többször is műsorra tűzte a rádió, és jó visszajelzések jöttek. Láttam, hogy csináltak neki egy honlapot is valamilyen egyetemi szerveren.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Nézz képeket Vajdai Vilmosról! | Pályi Zsófia [origo]

- Gondolom, hallottad, hogy Szabó István csinál egy angol nyelvű filmet az Utas és holdvilág-ból. Szerinted működhet játékfilmként?

- Abszolút. Nagyon nagy baj, hogy nem készült belőle eddig. Szerintem az egyik alapregénye a magyar irodalomnak. Szabó tanárom volt a főiskolán, és amikor olvastam, hogy ezt fogja készíteni, akkor elküldtem neki a hangjátékot, de nem válaszolt rá. Sőt, korábban megcsináltam egy részt a Rokonok-ból - pont amikor készült a film -, azt is elküldtem neki, de arra sem válaszolt. Gondolom, meglehetősen elfoglalt volt ezzel-azzal.

- Tudod már, hogy miből akarod csinálni a következő hangjátékodat?

- Igen, Dosztojevszkij egyik kevésbé ismert kisregényéből.

- Melyikből?

- Hát azt most nem mondom meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK