Meghalt a magyar operettkirály fia

Charles Kalman (* 17. November 1929 in Wien als Karl Emmerich Kalman[1]; † 22. Februar 2015 in München) war ein österreichischer Film- und Bühnenkomponist. Wie sein Vater Emmerich Kálmán schrieb auch er Operetten, war jedoch mehr dem Musical zugewandt. Da
Charles Kalman
Vágólapra másolva!
Nyolcvanöt évesen, németországi otthonában, Münchenben elhunyt vasárnap Charles Kálmán zeneszerző, Kálmán Imre világhírű magyar operettszerző fia.
Vágólapra másolva!

Karl Emmerich Fedor Kálmán néven született 1929. november 17-én Bécsben, de már kicsi korától Charlie-nak becézték. Családjával együtt 1938-ban menekült el Ausztriából, franciaországi és amerikai száműzetésben nőtt fel. New Yorkban tanult zongorát és zeneszerzést, tanulmányait később a Párizsi Konzervatóriumban, Jean Rivier-nél és André Renault-nál folytatta.

Az első sikerek

A Columbia Egyetem diákszínpadán mutatta be első musicaljét, a Babe in the Woods című politikai szatírát. Apja 1953-as halála után ő fejezte be az operettkirály utolsó művét, az Arizona Ladyt. Der grosse Tenor című revüoperettjének 1955-ös ősbemutatója nagy siker volt, számos németországi színház műsorára tűzte.

New Yorkban és Párizsban tanulta a zeneszerzést Forrás:Wikipedia/Dieter Schnöpf

1956 és 1963 között főleg az Egyesült Államokban élt, hogy ne veszítse el nehezen megszerzett amerikai állampolgárságát. Ebben az időszakban alkotta meg legambiciózusabb művét, a Widow Paris című kreol musicalt, amely egy vudu papnőről szól. 1963-ban végleg visszatért Németországba, és halálig Münchenben élt.

A filmipar is felfedezte

Az 1950-es években a színvonalas szórakoztató zene felé fordult, slágereket és sanzonokat szerzett olyan neves előadóknak, mint Ute Lemper, Evelyn Künneke, Margot Werner vagy Harald Juhnke, és operetteket, illetve musicaleket írt, például Quasimodo címmel Victor Hugo vagy A kék angyal címmel Heinrich Mann nyomán.

A hetvenes évektől inkább a zenekari művekre koncentrált, gyakran rádiózenekaroknak írt darabokat. Később a német filmipar is felfedezte őt, több filmhez írt zenét vagy dalokat.

Zenei világjárónak hívta magát

2006-ban a schwechati Theaterforum egyszemélyes musicalt mutatott be tőle Novecento - Die Legende vom Ozeanpianisten címmel, Alessandro Baricco nyomán.

Charles Kálmán szívesen nevezte magát zenei világjárónak, és a Globetrotter Suite (Világjáró Szvit) címet adta egyik nagy szimfonikus művének is. Tavaly, 85. születésnapja alkalmából Bécs városa érdemrenddel tüntette ki.