Kulissza 11. Mensáros László, a színész, akit kétszer is lecsuktak, majd egy fél város kereste a rózsafüzérét

A huszadik század egyik legnagyobb hatású honi színésze volt, akinek folyamatosan kétségei voltak tehetségét, hivatása értékeit, magánéletének számtalan vonatkozását illetően. Kétszer járta meg a börtönt, majd a pályára visszajutva, a kételyeinek is narratívát adó a XX. század című önálló estje emberek ezreinek jelentett fogódzót a Kádár-világban. Gyermekei, unokái visszaemlékezéseiből tudható: odaadó apa, nagyapa volt, annyira, amennyire egy hivatásának élő színész az lehet. Halála után másfél évtizeddel hozta nyilvánosságra dr. Czeizel Endre a hozzáírt levelét, amelyben a színész a genetikusnak vallotta meg: valójában a férfiakhoz vonzódott. Az örök kételkedő a XX. század után Arany Jánosról is készített egy összeállítást, élete vége felé pedig harmadikat is tervezett, amelyben még koncentráltabban beszélt volna önmagáról. Már nem tudta színpadra vinni. A kétezres években azonban – családja engedélyével – megjelent az elképzelt est forgatókönyve. Fellini 8 és 1/2 című filmjéből vett részlet zárta volna, amelynek befejező mondatait a főhős, Guido mondja egy száguldó vonat ablakán kibámulva: „...Csak annyi kell, hogy... nem lefékezni... nem ellenállni... Olyan egyszerű... minden jól van, minden jó... Köszönöm, köszönöm mindnyájatoknak..."

Stílus és házasság

Mensáros Lászlót és apját 1945 novemberében transzportálták vissza Magyarországra. A tanintézmények még zárva, László irodistaként talál munkát a Gerbeaud cukrászda könyvelésén.
Bátyja már írói pályáját építi. (Élete végéig – egyéb írásai mellett – négy regényt jegyez majd. Köztük a személyes vonatkozású Párhuzamos magányok címűt. Zoltánt amúgy majd osztályidegenként rúgják ki a bölcsészkarról, jogról. Az Építésügyi Minisztérium hivatalnokaként megy nyugdíjba.) Mensáros Zoltán a Pilinszky János, Thurzó Gábor fémjelezte írói körhöz tartozott, többségükbe katolikus folyóiratok szerzői-szerkesztői. Mikor megtudják, hogy a kisebbik Mensárost vonzza a színház, az írócsapat együttesen kíséri el Góth Sándorhoz.

A színészlegenda, egyben hivatása becsült pedagógusa mindjárt tanítványává fogadja, amikor meghallja tőle József Attila Mama című versét.

Mensáros László a Hamlet próbáján Forrás: mensaros.hu

Mensáros László első magánórájukon a Hamlet nagy monológját adja elő, mire Góth azt a tanácsolja:

Mondd el, fiam, úgy, mintha velem beszélgetnél. Felejtsd el, hogy ez egy emelkedett szöveg.

Mensáros László megteszi az első lépést a maga stílusa felé.
Még Góthoz jár, de már főszerepeket kap a jezsuiták rendházában alakult Katolikus Színházban. A szentmise titkai című darabban ő alakítja a Zsidóságot, a nagyhírű színész, Toronyi Imre pedig a Pogányságot.
1946-ban Góth Sándor és a Mensáros fivérek édesapja is meghal.
Gyászra csak a lélek mélyén jut idő: Mensáros László felvételt nyer az Országos Magyar Királyi Színiakadémiára. Igaz, az intézményben már nem nézik jó szemmel a polgársarjakat a többségükben nevenincsoktatók. Mensáros László 1947 januárjában át is igazol a Színészegyesület Színészképző Iskolájába. Tanárai: Ascher Oszkár, Apáthi Imre, Rátkai Márton, Pethes Sándor, Várkonyi Zoltán, Sennyei Vera, Gobbi Hilda. Az iskolaváltással egy időben ösztöndíjas lesz Várkonyi Zoltán Művész Színházában, s játszik tovább a katolikusoknál.
Utóbbi teátrumban ismerkedik meg Juhász Judittal, a Gamma Rt. igazgatójának lányával, aki nézőként bukkan fel egy előadáson. 1947. május 13-án kelnek egybe. Mensáros László évtizedekkel később nyilatkozta:

Elhatározásomat az is segítette, hogy nagyon egyedül éreztem magam. Apám akkortájt halt meg, anyámnak megvolt a maga gondja-baja. S én, habár már sok mindent megéltem, az élethez felkészületlen és tanácstalan voltam. Nehezen ismertem ki magam mindabban, ami akkor kezdődött. Kerestem hát valakit, akivel összebújhatok, akinek jóban-rosszban a társa lehetek.

A gyerek is mániákus kívánságom lett." Első gyermekük, Péter, 1948 októberében született.

Disszidálási kísérlet és börtön

Mensáros László Várkonyi Zoltán instrukcióiban, pedagógiai eszköztárában tapasztalta újra Góth Sándornak a realizmus irányába terelő módszereit. A színészképzés államosítása után Várkonyi közbenjárására kerül vissza az Akadémia utódjához, a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is.
Csakhogy ott maga Várkonyi is „céltábla" lesz polgári attitűdje miatt.
Mensárostól azt kérik: tagadja meg a családját. Nem teszi. Fenyegetik: menesztik az intézménytől. Nem riad meg. Azt ajánlják: évet ismételve maradhat, ha beköltözik a népi káderek Horváth Árpád Szakkollégiumába. Nem költözik be.

Végül azzal tanácsolják el: hanyagolta az ideológiai kurzusok látogatást. Akkor úgy dönt: elhagyja az országot.

1949. november 17-én este egy körmendi kocsmában várta, hogy az embercsempész – akivel korábban megalkudott – átjuttassa a nyugati határon. A kocsmában egyre több a bőrkabátos kuncsaft. Mensáros gyanút fog, kisiet az vasútállomásra, jegyet vált Pestre. Akkor fogják el.

Hiába a Pestre szóló tikett, tizenhárom hónap fogházat kap disszidálási kísérletért.

Előbb Szombathelyen ül értelmiségiek között. Szópókereznek. Mensáros verseket, monológokat tanul. Idővel átszállítják Kaposvárra. Zárkatársai többsége köztörvényes elítélt. Kivétel Cziffra György, aki légzongorázással edzi ujjait. Mensáros büntetése utolsó hónapjaiban lengyel származású elítéltet tanít magyarra.

Tanítványa hentes-mészáros, azért ül, mert feldarabolta korábbi főnökét. A magyar nyelv logikáját feltáró irodalmi példákra rendkívül fogékony.

Kérdezték egyszer Mensáros Lászlót:

Miként alakult volna élete, ha sikerül elhagynia az országot?

Mosolyogva felelte:

Elkallódom.

1951 januárjában szabadult. Sráckori barátja, Görgey Gábor azt ajánlja: álljon statisztának a Nemzeti Színházba. Barátja is abból él, akit a bölcsészkarról dobtak ki polgári származása miatt. Mensáros László bekerül pár előadásba, de aztán közlik: rovott múltúnak nincs helye a nemzet színházában.
A Madách Színházban viszont alkalmazzák. Néma szereplőként ugyan, de először állhat egy színpadon Tolnay Klárival. Kis idő múlva – szükség van a nagyszámú statisztériára – visszaeresztik a Nemzetibe is.
Mindeközben édesanyját, ahogy Görgeyék családját is kitelepítik. Mensáros László is tart ettől, de megússza: amúgy is nyomorúságos körülmények között él feleségével és kisfiával egy Pozsonyi úti albérletben. Ám a körülmények hatására azt kezdi érezni: sosem lesz belőle igazi színész. Eszébe jut: találkozott a börtönben egy cipőfelsőrész-készítővel, aki rajongott a szakmájáért.

Eldönti: maga is cipőfelsőrész-készítő lesz.

Ám a Nemzeti próbatábláján felbukkan egy hirdetmény: vezető színészek ajánlanak rövid képzést, vizsga lehetőséget statisztáknak, mely után az alkalmasak hivatalos működési engedélyt kaphatnak. Mensáros hezitál kicsit, nincs ínyére a megmérettetés. Végül feliratkozik Szörényi Éva csoportjába. A színésznő a lakásán fogadja, félretolt bútorok között kezdenek bele a Bánk bán egyik jelenetébe. Szörényi három perc után leállítja Mensárost. Kávét főz, múltjáról kérdezi. Közli: Mensáros Lászlónak nincs szüksége vizsgára, színészként kell mielőbb színházi szerződést kapnia.
Szörényi ez ügyben kérvényt fogalmaz, amelyet olyan művészek írnak alá, mint Gobbi Hilda, Dajka Margit, Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Várkonyi Zoltán, Darvas Iván.

A debreceni Hamlet

1952 augusztusában Mensáros László – ugyancsak Szörényi közbenjárására – szerződést kap a debreceni színház igazgatójától, Téri Árpádtól.

A társulatban Márkus László, Soós Imre, Solti Bertalan, Örkényi Éva, Simor Erzsi.

Mensárost szeretettel fogadják, de ő egy párszavas epizódfeladat miatt megsértődik. Szovjet vígjátékban kell zongorakorrepetitort alakítania. Az egyik próbán, míg a többiek a jeleneten dolgoznak, zsíros kenyeret, hagymát pakol a zongora tetejére, falatozni kezd, gondolja, az sem számít, ha kirúgják. A rendező, Lendvay Ferenc, akkor odaszól neki:

Ez jó, tartsuk meg!

Mensáros szárnyra kap, újabb ötleteket dob be. Sikert hozó karaktert épít a figurából.
Hamarosan A revizor címszerepében kapja Szendrő Józseftől az instrukciót:

Laci, a partnerednek válaszolj!

Mensáros akkor érti meg, mit jelent „belehelyezkedni" a szituációba, nem csupán a végszóra, saját karakterre figyelni. Debreceni évei alatt beszédórákat vesz Solti Bertalantól, énekórákra jár a helyi Zenede tanárához, Papp Árpádné Piroskához. Rómeó szerepéért megkapja a színészoklevelet.

Mégis: legfontosabb debreceni feladata Shakespeare Hamletje.

Mensáros László és Simor Erzsi a debreceni Hamlet-előadáson Forrás: mensaros.hu

Mensáros László annak kapcsán jegyezte fel:

Általában úgy szokták eljátszani, hogy a néző azonnal tudja, hogy Hamlet a szent, az ott meg a gyilkos. Azt is mindig el szokták téveszteni, hogy a királyné is be van avatva, meg Polonius is, pedig nem voltak beavatva, mint ahogy mi sem voltunk beavatva Rákosi és Péter Gábor ügyeibe. Alkottunk ugyan egy dán királyi udvart, de nem tudtuk, hogy mi történik. Egy ember van csak, aki tudja, a többi pedig akaratlanul asszisztál hozzá, sodródik vele együtt. Mindenki át lett ejtve.

Színészkollégája, Földényi László jegyezte le:

Nem tudom, Gábor Miklós látta-e Mensáros Hamletjét. De amikor vele is megnéztem Pesten, a Mensáros teremtette Hamlet szelleme köszönt ismerősen.

Mensáros alakításában meghatározó Téri Árpád instrukciója:

Mostantól kezdve ne játssz. Felejts el mindent. Járkálj kedved szerint fel-alá a színpadon. Beszélgess vagy motyogj a tulajdon szavaiddal.

1954-ben megszületett Mensáros László második gyermeke, Zsuzsa, majd 1956-ban Tamás fia.

Apjuk mindeközben elég sokat időzik a debreceni éjszakában.

Naplójában – melynek részleteit halála után jelentették meg családja engedélyével – így fogalmazott:

... a debreceni félrelépések, melyeknek ártatlanságát soha senkinek nem tudnám elmagyarázni, egyre inkább kísértenek.

Már nem a valóság elől menekült. Azt próbálta feledni az éjszakában, amit a valóság addig mutatott neki. Pedig akad még számára számtalan látnivaló.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!