Szexuális zaklatás és mesterséges intelligencia

2017.11.09. 12:24

Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke a címe annak a darabnak, amelyet pénteken mutatnak be a Nemzeti Színházban Sardar Tagirovsky rendezésében. Beaumarchais művének újraértelmezése a közeli jövőbe helyezi a klasszikus történetet. A rendező az Origónak azt mondta: amikor elkezdett a darabbal foglalkozni, nem gondolta, hogy ennyire ijesztően aktuális lesz, mire bemutatják. Egyrészt a mesterséges intelligencia, a sci-fi világának rohamos fejlődése miatt, másrészt a hatalommal való visszaélés, a szexuális zaklatás témája miatt. A darabot Beaumarchais műve nyomán, Sardar Tagirovsky ötlete alapján Sényi Fanni írta. A darabról az egyik próbán beszélgettünk a rendezővel és a színészekkel.

A darab színhelye Spanyolország, Andalúzia, mint az eredeti Beaumarchais darabban, de most Spanyolország világnagyhatalom, az eredeti történet pedig egy elképzelt, sci-fi világban játszódik. Almaviva gróf az AIDEN nevű hatalmas vállalat elnöke.

Schnell Ádám, mint a gróf, és Kristán Attila, mint Figaro a színpadon

fotó: Talán Csaba

Olyan robotokat gyárt, amelyek érzelmi és értelmi intelligenciája meghaladja az emberekét. Ezek az új típusú humanoid robotok, akik segítségével az emberek képesek visszautazni az emlékeibe, álmaikba. Figaro pedig nem egyszerű komornyik, hanem az AIDEN vállalat vezetőjének személyi titkára. A gróf kampánybeszédeit írja, és tanácsokat is ad. Figaro tehát nem szolga, hanem alkalmazott – és éppen házasságra készül Suzannéval. A grófnak pedig már nem jár az első éjszaka joga az esküvő előtt Figaro menyasszonyával. Visszaélve viszont hatalmával szeretné elvenni a frissen eljegyzett fiatal nő szüzességét.

Jelenet a darabból. Figaro menyasszonyát, Suzannét Barta Ágnes alakítja. (sárga ruhában)

fotó: Talán Csaba

A nő ellenáll a grófnak, de Almaviva úgy hiszi, jár neki a kaland a menyasszonnyal. Az előadásban a grófot Schnell Ádám, Figarót Kristán Attila játssza. A további szerepekben Szarvas József, Szűcs Nelli, Söptei Andrea, Barta Ágnes, Szabó Sebestyén László, Berettyán Nándor, Tóth László, Bordás Roland, Katona Kinga, Rácz József, Szép Domán, Nagy Márk és Szabó Nikolett látható.

Nem tudtam, hanem éreztem a darabot

Nem alkottam meg előre, tudatosan a darab szerkezetét, amikor elkezdtem vele foglalkozni – mondta Sardar Tagirovsky, a darab rendezője az Origónak.

Sardar Tagirovsky

fotó: Talán Csaba

„Nem tudtam a pontos képletet, de éreztem, hogyan szeretném megvalósítani. Ez olyan, mint egy szín vagy egy hang, amit az ember érez, hall és lát, de nem tudja elmagyarázni. Vagy mint egy álom. Tudja, egy-egy álmot nem biztos, hogy el tudok mesélni, el tudok magyarázni, de sokáig a hatása alatt tudok lenni. így voltam ezzel a darabbal is. A hatása alatt voltam annak, hogy hogyan szeretném a darabot színpadra vinni, és ehhez próbáltam közelíteni minden próbán. Három fontos pillére volt a munkának: elsősorban a színészekből indultam ki, aztán a környezetből, amit a munka folyamán tapasztaltam, végül a szerző világából. E három tényező ötvözetéből körvonalazódott a végső forma, amit játszunk majd."

Ijesztően aktuális a darab

fotó: Talán Csaba


A rendező azt is hangsúlyozta, hogy Beaumarchais pimaszul, merészen szólt az ő korában az emberekhez, és ő is ezt szerette volna megvalósítani most, a XXI. században. „Mi is elég bátrak vagyunk, olyannyira, hogy ijesztően aktuális lett mára a darab. Eleinte, amikor elkezdtük próbálni, nem is gondoltuk, hogy utolér minket a valóság. Először is a mesterséges intelligencia vonala: éppen mostanában olvashattuk a legfrissebb híreket arról, hogy mennyire fejlődik ez a tudomány. A másik irányvonal pedig a szexuális zaklatás, a hatalommal való visszaélés, amellyel kapcsolatban az elmúlt hetekben napról-napra érkeztek az újabb hírek. Az utolsó próbákon már nekem kellett visszafognom magam, és az eredeti szövegből kihúzni több részt, hogy ne higgye azt a közönség, hogy szándékosan ezt az aktualitást akarom kiemelni."

Kamera is forog a színpadon - a gróf szerepében Schnell Ádám

fotó: Talán Csaba

Az előadás közben videókat, kisfilmeket is vetítenek – előre felvett jeleneket is bemutatnak, és egyfajta „élő közvetítést" is láthatnak a nézők. Sardar TAgirovsky azt mondta, mindig is érdekelte a színház és a film közötti viszony. „Szeretnék majd filmrendezéssel is foglalkozni, ugyanis nagyon érdekel az idő kezelése. Hiába vesszük fel kamerával azt, amit a színpadon játszanak a színészek, nem tudja visszaadni azt a jelent, amelyet ott, éppen akkor megízlelt a színész, a rendező és a közönség. Egy művészileg kidolgozott film viszont csodálatosan meg tudja teremteni az elmúló időt. A nézők pontosan tudják, hogy a színészek, akik a filmben szerepelnek, nem most játsszák el a szerepet, hanem korábban vették fel a jeleneteket. De mégis jelennek éli meg mindenki, amikor megnézi a filmet. E két síknak az összetolásáról van szó, amikor a filmeket, videókat vetítjük a darabban."

Fotó: Talán Csaba

Két robot, két humanoid szerepel az újragondolt Figaro-ban, Ádám és Éva, akiket az AIDEN vállalat gyárt. Képesek rácsatlakozni az emberre, és az emberek általuk vissza tudnak jutni az álmaikba, emlékeikbe úgy, hogy azt valóságként élik meg. „Engem mindig érdekelt, hogy ha egy színész fent van a színpadon, mennyire éli meg valóságként azt az illúziót, amit eljátszik. Ez az átmenet az, ami átúszik a színpadi valóságból és a film felé tart. A vetített filmekben néha látszódnak az álmok, néha pedig a valóság – például a vállalatvezető kampányfilmje egyáltalán nem álom, hiszen abban mutatja be a darab elején a cégét, a vállalat munkáját és a munkatársait."

Sardar fejében ment egy mozi, amit mi nem láttunk

Almamiva grófot, a vállalatvezetőt Schnell Ádám alakítja. Az Origónak azt mondta, hogy amikor nyár elején először ment az olvasópróbára, akkor az eredeti Beaumarchais darabot olvasták végig. „Ismerve Sardart, nekem ez furcsa is volt." – mondta a színész.

fotó: Talán Csaba

Aztán augusztus végén elkezdték a próbákat, és még akkor is az eredeti, klasszikus darab példányát használták, bár a rendező folyamatosan jelezte, hogy ez csak az alap, teljesen mást szeretne megvalósítani. „Aztán minden nap folyamatosan csúsztunk bele a rendező által elképzelt, megálmodott világba. Érdekes alkotói folyamat végén vagyunk. Előfordult, hogy oldalanként kaptuk az új és megint új szövegkönyvet, a jeleneteket, és éreztük egy idő után, hogy Sardar fejében megy egy mozi, amit ő lát, de mi még nem. Olyan volt ez kicsit, mint a Szerelmes Shakespeare című filmben, amikor üldözik Shakespeare-t, hogy hol a darab, hol a darab, és ő rámutat a fejére, és azt mondja: jó helyen, itt van bent. Mi éppen ezzel szembesültünk."

fotó: Talán Csaba


Schnell Ádám szerint a darabban a múlt szimulációjáról van szó, és annak folyamatos újrajátszásáról, amelyben Figaro újra és újra megéli a múltat, próbálja feldolgozni. Annak ellenére, hogy ez egy egészen más, új átirat, majdnem teljes egészében a Beaumarchais darab jelenik meg. A szereplők ugyanazok, a nevük is megegyezik, a személyiségük is, csak egy másik időben játszódik, átitatva a jövő teljesen más környezetével, technikai újdonságával, színeivel, hangjaival, lehetőségeivel.
„A gróf, aki játszom, nagyhatalmú úr, miközben ő is tele van feszültséggel és problémákkal. Annak ellenére, hogy hihetetlen hatalma és rengeteg pénze van, rettentően esendő, és pitiáner emberré is tud válni. A darab végére viszont belátja, hogy ez nem jó út, van ennél tartalmasabb, szebb élet, mint hogy a külsőségeket hajkurásszuk." – mondta a színész.

Szerelmespár a színpadon és az életben is

A darabban Katona Kinga játssza Fanchette szerepét, aki a kertész lánya, Berettyán Nándor pedig Chérubint, a grófné keresztfiát. A színpadon szerelmespárt alakítanak, de az életben is egy párt alkotnak.

Berettyán Nándor Chérubint alakítja a darabban

fotó: Talán Csaba

Berettyán Nándor azt mondta, hogy szerepe szerint egy művészkedő, szépelgő, naiv, szenvedélyes figura, aki idegen ebben a technikai világban. Inkább a szerelem érdekli, minden nőbe szerelmes, aki szembe jön vele. „Sardar azt kérte, hogy bárkit meglátok a színpadon, és nő, rögtön legyek belé szerelmes, akár csúnyán, akár szépen szól hozzám. Közben persze ott az én párom, a kertész lánya."
„Én erről persze semmit sem tudok, hogy ő minden nőt le akar venni a lábáról" – mondta Katona Kinga. „Egy 17 éves lányt játszom, akinek a szerelme a grófné keresztfia, Chérubin, aki nem feltétlenül belém, hanem inkább a szerelembe szerelmes. A darab végén viszont lesz a kapcsolatunknak egy csattanója, amit nem szeretnék most elárulni."

Szűcs Nelli a grófné szerepében a kanapén, mögötte Katona Kinga.

fotó: Talán Csaba


Mindketten azt mondták, hogy mivel az életben is egy párt alkotnak, talán így könnyebb volt eljátszani a színpadon is ezt a szerepet.

Katona Kinga

fotó: Talán Csaba

De csupán annyiban, hogy nem volt nehéz az érzelmet megmutatni. Viszont bele kellett szorítani egy-egy karakterbe, amely teljesen más, mint ők maguk.
„Mindketten másként szeretünk az életben, más személyiségek vagyunk, mint az általunk játszott Chérubin vagy Fanchette."