Idén senki nem kap irodalmi Nobel-díjat a molesztálási botrányok miatt

literature Horizontal
Swedish autor Katarina Frostenson recives the Nordic Council Literature Prize at the DR Concert Hall in Copenhagen on November 1, 2016. / AFP PHOTO / Scanpix Denmark / Olafur Steinar Gestsson / Denmark OUT
Vágólapra másolva!
A közelmúlt botrányai miatt szinte működésképtelenné vált Svéd Akadémia pénteken bejelentette, hogy idén nem ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat.
Vágólapra másolva!

A halasztást a díjat odaítélő Svéd Akadémia és a Nobel-díjakat alapító és finanszírozó Nobel Alapítvány jelentette be péntek reggel arra hivatkozva, hogy megrendült a közbizalom a szexuális zaklatási és összeférhetetlenségi botrányba keveredett testület iránt, amelynek munkáját a tagok jó része bojkottálja. A csütörtök este hozott döntés szerint

egy évvel elhalasztják a díj odaítélését,

amire már többször is volt példa az elismerés történetében. A Nobel Alapítvány szerint a döntés

jelzi a helyzet súlyosságát.

Korábbi kimaradások

Legutóbb 1943-ban – és az 1901 óta odaítélt elismerés történetében mindössze hétszer – fordult elő, hogy nem osztották ki a legrangosabb irodalmi díjat. legutóbb 1943-ban, a második világháború forrpontján, azt megelőzően pedig hatszor: 1942-ben, 1941-ben, 1940-ben, 1935-ben, 1918-ban és 1914-ben. Hét alkalommal csak a rákövetkező évben hirdettek győztest: az 1915-ös, az 1919-es, az 1925-ös, az 1926-os, az 1927-es, az 1936-os és az 1949-es díjat is egy évvel később ítélték oda, így eddig ötször fordult elő - 1916-ban, 1920-ban, 1928-ban, 1937-ben és 1950-ben, hogy egy évben két irodalmi Nobel-díjat adtak át.

A Svéd Akadémia válsága hátrányosan befolyásolta a Nobel-díjat, és a halasztásról hozott döntés segíteni fogja megőrizni hosszú távon a Nobel-díj presztízsét. A Svéd Akadémia azzal indokolta a döntést, hogy nagyon lecsökkent az aktív tagok száma, és megrendült a nyilvánosság bizalma a testület iránt. A 2018-as díjazott kiválasztásával kapcsolatos munka már előrehaladott stádiumban van, és a szokott módon folytatódik az elkövetkező hónapokban is, de

új díjazott megnevezéséhez az akadémiának szüksége van időre,

hogy visszanyerje integritását, újra bevonja a munkába tevékenységüket felfüggesztő tagjait, és visszanyerje a munkája iránti bizalmat - közölte Anders Olsson, ideiglenes titkár. Ennek értelmében

2019-ben két díjazottat hirdetnek ki.

Katarina Frostenson költő, akinek férje ügyei és saját, gyanús üzleti érdekeltségei robbantották ki a botrányt Forrás: AFP/Olafur Steinar Gestsson

Az 1786 óta működő Svéd Akadémiát nemrégiben alapjaiban rázta meg, hogy Katarina Frostenson költőt, a 18 tagú testület egyik tagját és férjét, Jean-Claude Arnault-t súlyos vádak érték. Az egyébként fotós Arnault-ról kiderültől kiderült, hogy hosszú évek óta

számos nőt molesztált, emellett pedig köze van a Nobel-díjazottak nevének idő előtti kiszivárogtatásához,

a költőnő pedig eltitkolta, hogy érdekeltsége van egy feladatával összeegyeztethetetlen vállalkozásban. A botrány kitörése óta az akadémia nyolc tagja, köztük az elnök, Sara Darius is lemondott, aki az 1786-ban alapított testület első női vezetője volt.

Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia állandó titkára nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Svéd Akadémia tagjaival folytatott megbeszélést követően Stockholmban 2018. április 12-én. Danius ekkor jelentette be, hogy három svéd író, Peter Englund, Klas Ostergren és Kjell Espmark nem vesz részt többé az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testület munkájában, tiltakozásul az akadémián belüli molesztálási botrány kezelési módja miatt Forrás: MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Jonas Ekstromer

A botrányok nyomán különböző okokból az akadémia hat tagja visszalépett, ketten pedig már régebben inaktívvá váltak. Április végén jött a hír, hogy a svéd rendőrség gazdasági bűncselekményeket üldöző osztálya is vizsgálatot indított az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testület, a botrányok megtépázta Svéd Akadémia ellen.

Az Akadémia egyébként rendszerint október első felében jelenti be az irodalmi Nobel-díj nyertesét.