Csomós Mari 75 éves: csak a nézését

2018.09.25. 17:49

Csomós Mariról csak felsőfokú jelzők segítségével lehet beszélni. Ő egyszerűen nem tud rossz lenni a színpadon. Olyan erős a jelenléte, akkora a rutinja, hogy legfeljebb nem elég átütő. Közepesnek is olyan erős, amilyenek sokan csak szeretnének lenni. Bármit eljátszik, bárkivé átváltozik, sohasem volt egyféle szereptípushoz kötve: lehetett a grófnő, de a szobalánya is. Mégis vannak jellegzetes gesztusai, rá jellemző mozdulatok és a legfontosabb: ahogy felragyognak a szemei.

Tolnay Klárin kívül mindenki Klára a magyar színművészetben. Azt nem lehet tudni, hogy mikor és hogyan dől el, kiből lesz Mária vagy Katalin, kiből pedig Mari vagy Kati. Talán a szeretetnek van köze hozzá. Csomós Mari pályája töretlen ívű: kisgyerek kora óta verset mondott, szerepelt, elsőre felvették a Színművészeti Főiskolára. Vidéki színházakban is főszerepeket bíztak rá már a pályája elején, és aztán budapesti művészszínházak megbecsült tagja lett. Bármilyen szerepkörben megállja a helyét, fiatal színészként énekelt és táncolt, ha kellett, később meg már nem kellett. Olyan szerencsés az alkata, hogy akár kortárs, akár történelmi figura; akár intellektuális, akár naiv, mindig megtalálja a kulcsot hozzá. Sikeresen megoldotta a negatív figurákat, de az feltűnő az életművében, hogy ilyeneket ritkán osztottak rá. Olyan mértékben sugároznak pozitív energiák Csomós Mariból, hogy a rendezők inkább erre építettek. Szerencséje volt abból a szempontból is, hogy minden életszakaszában fontos tagja volt az adott társulatnak, mindig megkeresték a korához illő szerepeket a számára. Persze, hogy így volt, hiszen úgy került oda minden színházhoz, hogy hívták.

Forrás: MTI/Kallos Bea

1965-ben kezdte a pályáját Veszprémben, ahogy erre egy vidéki színházban szükség van, egy színésznek minden műfajban otthonosan kell mozognia. 1966-os veszprémi premier volt A kaktusz virága című könnyed, zenés komédia, a két főszereplő: Végvári Tamás és Csomós Mari. Akkor még biztosan nem gondolták, hogy nemzetközi fesztiválokon sikereket aratnak majd a nyolcvanas években a Katona József Színház előadásaival, és aztán 2009-ben még egyszer utoljára összetalálkoznak az Örkény Színházban. A Macskajáték meg sem volt írva még. 1968-ban jött a hívás Kecskemétről, ami szakmailag előrelépést jelentett. Például Ruszt József rendezéseiben lehetett játszani. Neves rendezőkből Csomós Marinak kivételes „gyűjteménye” keletkezett pályája során, az utóbbi évtizedek meghatározó magyar rendezői közül szinte mindegyikkel dolgozott együtt. 1970-ben mutatta be a Vígszínház Szakonyi Károly Adáshiba című darabját. Olyan pontos látlelet ez arról, hogyan hülyíti el az embereket a média, hogy a következő években végigsöpört az országon, Csomós Mari is játszott a kecskeméti bemutatóban. Pedig még csak egy csatorna volt, a hétfői adásszünet sajátosan magyar intézményével. Az Adáshibá-t a mai napig játsszák a színházak, mert nemhogy avulna, hanem a helyzet romlik tovább. Szakonyi Károly egy Monty Pythonhoz méltó abszurd elemet is alkalmaz, és a tanulság is nagyon egyszerű: tudni kell kikapcsolni a készülékeket.

Csomós Mari mint a veszprémi társulat színészeForrás: MTI/Friedmann Endre

Székely Gábor és Zsámbéki Gábor 1968-ban szerzett színházrendezői diplomát, Székely Szolnokon, Zsámbéki Kaposváron fogott tudatos műhelyépítő munkába. Pár év múlva már mint igazgatók tudtak szerződtetni olyan színészeket, akiktől sokat vártak. Csomós Mari beváltotta a hozzá fűzött reményeket 1971 és 1978 között a szolnoki társulat fontos tagja volt. Címszerepek sora következett: G. B. Shaw: Szent Johanna, Federico García Lorca: Yerma, Shakespeare: A makrancos hölgy. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical budapesti ősbemutatójának sikere után Szolnokon is hamar műsorra tűzték, az egyik főszerepben Csomós Marival. Mivel az utóbbi két-három évtizedben ezt a képességét nem nagyon kellett használnia, talán meglepő információ Csomós Mariról, hogy jól énekel. A szolnoki Három nővér-ben, Csehov egyik legszélsőségesebb figuráját, Mását játszotta emlékezetesen, és mivel filmszínészként sikeres volt a Makrá-ban, bemutatták a történet színpadi változatát, ahol ugyancsak Valit játszotta.

1978-ban szolnoki és kaposvári eredményeikre való tekintettel Székely Gábor és Zsámbéki Gábor lehetőséget kapott a Nemzeti Színház megreformálására, ehhez vitték magukkal jól bevált embereiket, akik aztán részt vettek a Nemzetiből kiváló Katona József Színház megalapításában is. Csomós Mari a lehető legszélesebb skálán mutatta meg képességeit a Katonában, éppúgy játszott Gorkij hajléktalanszállón játszódó, naturalista darabjában, az Éjjeli menedékhely-ben, mint Goldoni kosztümös, könnyed vígjátékában, Az új lakás-ban. Szerepelt a nagy figyelmet keltő Spiró György-darabban, a Csirkefej-ben, és ő volt Gertrud királynő, Hamlet anyja, amikor megnyílt a Katona stúdiószínháza, a Kamra a tragikus sorsú Ternyák Zoltán címszereplésével játszott Hamlet-tel. Van egy dráma, amivel több találkozása is volt Csomós Marinak. Füst Milán Boldogtalanok-ját már a szolnoki színház is bemutatta, de aztán a megújult Nemzetiben is színre vitték, majd átkerült a Katona József Színház repertoárjára, és tévéjáték is készült belőle. Róza szerepét az összes verzióban Csomós Mari játszotta. 2009-ben pedig korának megfelelően már özvegy Húbernét alakította a Radnóti Színházban.

Boldogtalanok a Katonában: Csomós Mari és Gobbi Hilda (újságkivágás)Forrás: Facebook

1989-ben Székely Gábor elhagyta a Katona József Színházat és 1994-ben megalapította az Új Színházat. Székely Gábor negyedik hívására is igent mondott Csomós Mari, az Új Színházban például Mirigy volt a Csongor és Tündé-ben (ritka negatív figuráinak egyike), Anya a Vérnász-ban és Kocsma Jenny a Koldusoperá-ban (talán utolsó énekes szerepe). Amikor Székely Gábort leváltották az igazgatói posztról, és az Új Színház további sorsa bizonytalanná vált, hamar érkezett meghívás Csmós Mari számára, és abból látszik, hogy jó döntést hozott, mert már két évtizede a Radnóti Színház tagja. Többek között Arkagyina volt Csehov Sirály-ában, a fiatal férjre vadászó gazdag özvegy Osztrovszkij Erdő-jében. Martin McDonagh darabja, A kripli sokáig volt műsoron, nem kis részben köszönhető volt ez Csomós Mari és Schell Judit színészi bravúrjának. Többet emlegetik az 1973-as születésű Schell Juditét, de az 1943-as születésű Csomós Mari teljesítménye sem maradt el mögötte a két túlzóan maszkírozott, karikatúraszerűen megjelenített vénasszony szerepében. Edward Albee Nem félünk a farkastól című darabjának négy szereplője egyre őszintébb lesz az elfogyasztott italok hatására. A filmváltozat főszereplői Richard Burton és Elizabeth Taylor voltak (magánéletükből kifolyólag bőven volt rutinjuk a túlzott alkoholfogyasztásban és egymás szekálásában is). Csomós Mari és Bálint András nem ijedtek meg a nagy elődök rájuk vetülő árnyékától, pazar párbajokat vívtak estéről estére a Radnóti színpadán. Az általában komor műveket alkotó Füst Milán egyszer kipróbálta, hogy tud-e vígjátékot írni. A Máli néni olyan jól sikerült, hogy azt gyanítja az ember, volt egy mintája hozzá a saját életéből. Igazi jutalomjáték volt Csomós Marinak Máli néni, brillírozott benne. Ez a ravasz, de alapvetően jóindulatú idős asszony mestere a trükköknek és hazugságoknak, hogy ezek segítségével elsimítsa a családi konfliktusokat és egy kis pénzhez is jusson, mert foglalkozására nézve „szegény rokon”.

A Pygmalion a Radnóti Színházban: Szervét Tibor, Csomós Mari és Bálint AndrásForrás: MTI/Kollányi Péter

2004-ben meghívta egy szerepre régi színháza, a Katona Csomós Marit. Vaszilij Szigarjev kortárs orosz író lecsúszott embereket, reménytelen sorsokat ábrázol, így van ez a Fekete tej című darabjában is. Van egy jelenség a világ művészszínházaiban: a közönség többnyire rendezett életvitelű, értelmiségi foglalkozású emberekből áll, akik nem tudnak ráunni a társadalom legalsó rétegének életét bemutató darabokra (bizonyos drámaírók sorozatgyártásban állítják elő ezeket), nem győznek rémüldözni a kilátástalan sorsú emberek vergődésén, és akár ki is röhögik őket, ha odáig fajul a rendezés és a színészi játék. Akárcsak más munkáiban, Csomós Mari a Fekete tej-ben is úgy tudott eljátszani egy lecsúszott figurát, hogy annak megmaradt az emberi méltósága. Ép erkölcs és művészi jóízlés szükségeltetik az ilyesmihez. Csomós Mariról elképzelhetetlen, hogy szociohorrorhoz vagy szociokabaréhoz adná a színészi hitelét, az általa megjelenített szerencsétlen sorsú emberekről mindig az jut a néző eszébe, hogy akár ő is lehetne a helyében.

A kripli a Radnótiban: Schell Judit és Csomós MariForrás: mtva.hu

2009-ben bemutatta az Örkény Színház névadójának Macskajáték című darabját. Nemcsak a főszerep volt ajándék Pogány Juditnak, hanem hogy vendégként felléphet vele Molnár Piroska és Csomós Mari, két olyan kolléga, akivel színészileg is egy húron pendülnek és magánemberként is közel állnak egymáshoz. A negyedik főszerepet Végvári Tamás játszotta eredetileg, az ő sajnálatos halála után szintén régi harcostárs érkezett a csapatba: Jordán Tamás. Az előadás a mai napig szerepel az Örkény Színház műsorán, még mindig meg lehet csodálni azt a két évszázadnyi szakmai tapasztalatot, amit magába sűrít ennek a négy embernek a játéka.

A Macskajáték az Örkény Színházban: Csomós Mari és Pogány JuditForrás: MTI/Kollányi Péter


Csomós Mari mindig sűrűn foglalkoztatott, leterhelt tagja volt valamelyik színházi társulatnak, és ha filmes szerepeire hirtelen rákérdezünk valakinél, nem biztos, hogy kapásból sorolni kezdi őket. Ilyen színházi pályafutás mellett nem lenne csoda, ha a filmes munkák háttérbe szorultak volna. Ezzel szemben az adatbázisok szerint nagyjából 150 színházi szerepe mellett volt 90 mozgóképes munkája is.Ez persze négy műfajból (mozifilm, tévéfilm, tévéjáték, tévésorozat) áll össze és villanásnyi szerepek is vannak közte. De minden szerepet meg kellett formálni színészileg, ráadásul a kisebb szerepet játszó színésznek is hosszan ott kell lenni a forgatási helyszínen. Molnár Piroska és Csomós Mari főiskolás koruk óta barátnők, sok más mellett összeköti őket az is, hogy mindkettőjüknek legendás a teherbírása és a munkamorálja. Csomós Mari már vidéki színészként is részt vett televíziós munkákban, vállalva az ingázással járó kellemetlenségeket.

Filmszerepekre pedig olyan jelentős rendezők kérték fel a még fiatal Csomós Marit mint Jancsó Miklós (Így jöttem, Még kér a nép) vagy Fábri Zoltán (141 perc a befejezetlen mondatból). Kertész Ákos Makra című regénye alapján Rényi Tamás forgatott filmet. A főszereplő, Makra Ferenc, akit Juhász Jácint (1943–1999) játszik, három nővel kerül kapcsolatba. Csomós Mari, Molnár Piroska és Bánsági Ildikó még hamvasan fiatalok, de már tűpontos a játékuk, nincsen benne bizonytalanság, egyetlen rezdülés sincsen véletlenül. 1974-ben Csomós Mari a Fejes Endre művéből készült Cserepes Margit házassága című tévéfilm címszerepét kapta meg

Csomós Marinak magánemberként nem adatott meg az anyaság, de a belőle áradó pozitív energia, a színészi jelenlétének a stabilitása hamar meghozta számára az anyaszerepeket. Már 1988-ban a Volt egyszer egy úrlovas-ban a nála csak öt évvel fiatalabb Sunyovszky Szilvia anyját játszotta. Lassan kialakult ez a szerepköre, őt hívják, ha egy filmben valakinek a stabil, támaszt jelentő nővérét, anyját vagy nagyanyját kell eljátszani. Az 1989-es Fagylalt tölcsér nélkül-ben Kútvölgyi Erzsébet játssza kiválóan a főszerepet, igen erősre sikerült közös jelenetük a testvérét alakító Csomós Marival. A Jadviga párnájá-ban (2000) ő az egész családot irányító Mamovka. Az Egyszer élünk (2000) Molnár György rendezésében Tar Sándor jellegzetes, a társadalom szélén élő alakjait jeleníti meg, akik között a mindenkit megértő kocsmárosnő, Csomós Mari egyfajta anyafigura. Az Állítsátok meg Terézanyut! című sikerfilmben ő a főszereplő, Hámori Gabriella nagyanyja, akihez mindig lehet fordulni, aki egy stabil pont az életben. Hasonlóan bölcs, idős asszonyként tűnik fel további filmekben:Kalandorok (2008), Utolsó idők (2009), Apacsok (2010). Csomós Mari két legutóbbi filmes munkája az Anyám és más futóbolondok a családból, illetve az Egy szerelem gasztronómiája, ahol ugyan sem anyja, sem nagyanyja a Bereczki Zoltán által játszott főszereplőnek, de lekever neki egy nagy pofont, hogy észhez térjen, majd főzés közben bölcs derűvel elmeséli a saját életét.

Csomós Mari munkásságának terepe elsősorban a művészszínházi közeg volt, de azért nem maradt ki teljesen a legnagyobb népszerűséget hozó műfajból, a tévésorozatokból sem. A maga idejében sikeres Egy óra múlva itt vagyok-nak szinte minden részében szerepel, a manapság is gyakran ismételt Nyolc évszak-nak is állandó szereplője, és az évtizedek folyamán felbukkant még olyan sorozatokban mint a Princ, a katona, Rizikó, Kisváros, Presszó. Szabó István éppen forgatja új filmjét, a Zárójelentés szereposztásában ott van Csomós Mari neve is.

Az Előttem az élet című előadás a Rózsavölgyi Szalonban: Lukács Sándor, Margitai Ági és Csomós MariForrás: MTI/Kallos Bea

Csomós Mari természetesen megkapta a színészeknek járó szakmai elismeréseket, Jászai Mari- és Kossuth-díjas, érdemes művész, a Nemzet Színésze. Ez utóbbi címet egyszerre tizenketten viselhetik, valamelyikük halála esetén a másik tizenegy színész választ egy új tagot a testületbe. Jellemző Csomós Marira, aki csak az éppen aktuális feladataival van elfoglalva, hogy sohasem méricskélte, szakmai tekintély szempontjából hol az ő helye, és egyáltalán nem számított rá, hogy őt választják a többiek, nem érezte úgy, hogy ennyire elöl tartana egy képzeletbeli rangsorban. Az interjúknál is többnyire zavarban van, mert azt gondolja, hogy ő mint ember nem érdekes, csak azok a figurák, akiket megjelenít a színpadon. Ha a szakmai fogásokról próbálna beszélni, az meg unalmas lenne a kívülállóknak.

A Radnóti Színházban öltözőjébenFotó: Origo/Szabó Gábor

Meg talán nem is tudatosul benne, hogy például milyen hatásosan tudja csinálni, ahogy először csak a szemében jelenik meg a huncut, cinkos mosoly, aztán a száján is. Vagy ott már nem is, csak a nézésével üzeni: tudok mindent rólad, mégis elfogadlak így. Még a színházi nézőtérről is látni, ahogy játék közben időnként felragyognak a szemei. Vagy éppen megtörik bennük a fény. Ha filmen, szuperközeliben csak a nézését látnánk, akkor is tudnánk, hogy mit gondol, mit érez a szereplő. Ez már a színészet magasiskolája. Ahogy az is, hogy Csomós Mari megtorpanás, hullámvölgy nélkül bejárt egy utat. A színház és a film kapcsán könnyen dobálóznak a „generáció” szóval, és azon nyomban gyártanak is elméletet hozzá, hogy melyik generációra mi a jellemző. Ezzel szemben az a praktikus valóság, hogy különböző korú emberek játszanak egy-egy produkcióban. Csomós Mari színpadon Major Tamással, Gobbi Hildával dolgozott együtt, filmben Dayka Margittal, Latinovits Zoltánnal, a radnótis Futótűz-ben pedig Sodró Eliza és Vilmányi Benett a partnerei, akik már a kilencvenes években születtek. Van a színészetben valami állandó, ami nem generációs kérdés. Közben az is nyilvánvaló, hogy Csomós Mari egészen másképp játszik az Ádám almái-ban idén október elején, mint ahogy egykor A kaktusz virágá-ban játszott. Mert másra van szükség. A hosszú pálya folyamán nyilván mindig szót értettek egymással, akik éppen együtt dolgoztak, de ehhez folyamatos változásra van szükség egy színész részéről. Egy színész soha sincsen készen a maga szakmai felkészültségével, soha nem dőlhet hátra, hogy én most már elég jó színész vagyok. Állandóan változni, alkalmazkodni kell. Csomós Mari azok közé tartozik, akik mesterei ennek.