Még a királyi családban is van zsidóktól elkobzott műkincs

2018.10.11. 11:09

Holland múzeumok 170, nácik által ellopott műkincset azonosítottak gyűjteményeikben egy program keretében, amellyel a náci korszakban zsidó családoktól elkobzott műtárgyakat akarnak visszaadni jogos tulajdonosaiknak.

Egy nácik által elkobzott műkincseket felkutató programban 42 holland múzeum talált olyan műalkotást a kollekciójában, amelyet zsidó családoktól vettek el Hitler hatalomra jutása után. Még a holland királyi gyűjteményben is azonosítottak egy ilyen festményt. Az ország legjelentősebb múzeumai közül már csak az amszterdami Rijksmuseumban folytatódik a kutatás, ahol 2012 óta ötfős szakértőcsoport dolgozik ezen, de még nem sikerült a gyűjtemény végére jutniuk. A múzeumokban eddig azonosított 170 lopott műtárgy között 83 festmény, 26 grafika és 13 zsidó rituális tárgy is szerepel, ezeket feltehetően 1933 és 1945 között vették el tulajdonosaiktól. Az intézmények visszaadják azokat a műkincseket, amelyekre a tulajdonosok leszármazottai jogot formálnak, és azt hitelesíti egy visszaszolgáltatási bizottság. A holland királyi család 2015-ben adott vissza egy Joris van der Haagen-festményt, amelyet Júlia királynő vásárolt 1960-ban egy holland műkereskedőtől anélkül, hogy tudott volna eredetéről. A tájkép a palota gyűjteményében található több tízezernyi műtárgy átvizsgálásakor került elő. Kiderült, hogy a festményt annak idején erőszakkal vették el, és az amszterdami Lippmann, Rosenthal & Co. náci bankba került.

A Joris van der Haagen-festmény, amit a holland királyi család adott vissza az egykori tulajdonos  leszármazottainakForrás: Wikimedia Commons

A legutóbb visszaszolgáltatott műkincs egy 16. századi, bronzból készült Mózes-szobor, Alessandro Vittoria olasz szobrász alkotása volt. A tulajdonosa a háború előtt a német Emma Ranette Budge-Lazarus volt, aki 1937-ben halt meg. Legalább egyik örököséről tudni lehet, hogy náci koncentrációs táborban halt meg, többi rokona elmenekült Németországból. Emma Ranette Budge-Lazarus gyűjteményének sok darabját, köztük a Mózes-szobrot is, elárverezték. Végül a műalkotás a Hannema-de Stuers Alapítvány gyűjteményéből került elő. A szobrot 1948 és 1952 között a gyűjtemény alapítója, Dirk Hannema szerezte be ismeretlen körülmények között. A náci rezsimet támogató Hannemát 1943-ban bízták meg a holland múzeumok felügyeletével. Az ellopott műalkotások között szerepel egy Rijksmuseumban megtalált Jan Adam Kruseman-alkotás, a Salome Keresztelő Szent János fejével és a Stedelijk Múzeumban fellelt Bild mit Häusern című Vaszilij Kandinszkij-festmény. „Ez a kutatás fontos a történelmi igazságszolgáltatáshoz. Egy múzeum csak akkor állíthat ki egy műtárgyat, ha annak eredete tisztázott” - szögezte le Chris Janssen a lopott műkincseket felkutató program szóvivője.

további tartalmak a rovatból