Domján Edit, a színésznő, aki már ifjan arról beszélt, hogy negyvenévesen megöli magát

Budapest, 1968. augusztus 26. Domján Edit Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Madách Színház tagja. MTI Fotó: Keleti Éva

Karácsonykor született. Negyven évvel később karácsonykor végzett magával. Már pályája elején arról beszélt: negyvenen túl nincs értelme élni. Akkoriban mindenki úgy gondolta: sarkos következtetésével csupán valami alkalmi és illékony világfájdalmat foglal szavakba az ifjú színésznő. Csakhogy sikerekben bővelkedő pályafutása során érhették olyan impulzusok is, amelyek egy lebegős képzetet kőkemény elhatározássá csontosítottak. Domján Edit hivatásának legjobb művelőihez hasonlóan egyedi karakterű színész volt, egyediségének jegyei pedig mindig felfedezhetők voltak a legkülönfélébb – sokszínűen és hitelesen megformált – alakításában. Kisebb képességű, vagy csak más klikkekhez tartozó bírálói – kollégák, ítészek – már ezért is sokat támadták. Ahogy akadtak egyéb helyzetek is, amelyek kikezdték fő munkaeszközét, az idegrendszerét. Alkotói énjét jellemző egyedisége mellett tipikus Kádár-kori színészsors jutott neki – amivel a többségtől különbözött, az a vég, amit nem lehet feledni.

Sarkköri éghajlat

Privát tapasztalatokra persze kevés idő marad.
Domján Edit az 1963-64-es évadban nemzeti színházi munkái mellett továbbra is játszik a Petőfi Színház Liliomá-ban, s vendégként vesz részt a Madách Színház irodalmi összeállításában. Plusz: szinkron, tévé, rádió.

Budapest, 1964. október 26. Gábor Miklós Negyedik Henrik, német király és Domján Edit Bertha, Henrik felesége szerepében, Füst Milán Negyedik Henrik király című drámájának próbáján. A színművet október 30-án mutatja be a Madách Színház Pártos Géza rendezésében Forrás: MTI/Keleti Éva

Mindeközben a Nemzetiben Both Béla váltja Meruk Vilmost az igazgatói poszton. Ami persze önmagában nem sokat számít.

Ugyanis az igazgatók személyétől függetlenül indukál sarkvidéki éghajlatot a társulat két meghatározó rendezőjének, Major Tamásnak és Marton Endrének a rivalizálása.

Klikkek, frakciók alakulnak, a kívülállókat pedig mind kinézi, illetve „kóstolgatja”. Domján Edit alkatilag sem lehet körön belüli ilyen helyzetben.

Nem bandatag – ő művész.

Régi ismerőstől érkezik a segítség: Ádám Ottó, aki akkor már a Madách Színház főrendezői posztjáig jutott, ismét társulatához hívja Domján Editet.

A bolond lány

Domján Edit első Madách színházi feladataként megkapja rövidre mért pályafutása emblematikus szerepét. Marcel Achard eredetileg Annie Girardot-nak írta A bolond lány című darabját, amelyet a párizsi Antoine Színházban mutattak be 1960-ban.
Az 1964-es magyar változatot Egri István rendezésében viszik színre, a címszereplő Domján Edit, partnerei Márkus László és Garas Dezső.

Egri István részben ravasz „kegyetlenséggel” hozza ki belőlük a maximumot.

Garas esetében már a szereposztás ördögi: a fanyar külsejű színész alakítja a hősszerelmest. A rendező Márkust azzal froclizza, hogy más rendező nem adta volna neki a vizsgálóbíró szerepét, de biztatja is: ő úgy sejti, hogy Márkus a puhasága ellenére is elboldogul vele. Domján Editnek pedig egyszer megemlíti:

Kivénhedt szubrettek ritkán kapnak ilyen lehetőséget.

Egri István mindemellett kiváló színészvezető, hallgat a játszókra is, legjobb ötleteiket beépíti az előadásba.

A bemutató után pár nappal már a Tanács körúton át a Deák térig kanyarog a sor a Madách téri pénztártól, annyian akarnak jegyet váltani a Domján-féle „Bolond lányra”.

Amikor Párizsba is eljut magyar produkció híre, Marcel Achard is megnézi a budapesti előadást. Úgy értékel:

Számtalan országban láttam már a művét, de Annie Girardot-n kívül Domján Edit Jozefája a legjobb.

Akkoriban kerül mozikba a korábban forgatott az Új Gilgames is, amelyet a kritika az akkori évek egyik legszebb és legrangosabb magyar filmalkotásaként üdvözöl. Rendre kiemelik Domján Edit, Darvas Iván, valamint az főhősök orvosát alakító Pécsi Sándor letisztult, szép játékát.

Domján Edit 1965-ben Jászai Mari-díjat kap.

A hatvanas évek derekán úgy tűnik, a harminchárom éves Domján Edit előtt a határ a csillagos ég.

A legfoglalkoztatottabb magyar színésznő

Domján Edit a következő években – 1965, 1966 – főszerepek sorát játssza.
Füst Milán Negyedik Henrik című darabjában Gábor Miklós partnereként alakítja Bertha királynét. Németh László Mathiász panzió című darabjában Mensáros László nemcsak a partnere lesz, de életre szóló barátságot is kötnek.

Mindketten visszahúzódó, privát dolgaik kapcsán rendkívül szemérmes művészek.

1966 decemberében mutatják be Karinthy Ferenc Dunakanyar című kétszereplős egyfelvonásosát, amelyben Domján Edit ugyancsak Mensáros Lászlóval játszik együtt. A kétszemélyes darab televíziós felvételét egy ideig tárolták, aztán letörölték. Mensáros László utóbb majd többször is elmondja: már csak azért is kár érte, mert Domján Edit

olyan meggyőző erővel mondta a presszósnő magánymonológját, mintha maga sem tapasztalt volna valódi szerelmet.

Domján Edit ugyancsak 1966-ban kap feladatot Turgenyev Egy hónap falun című darabjában, amelyben Tolnay Klárival, Mensáros Lászlóval, Huszti Péterrel, Gombos Katival, Avar Istvánnal játszik együtt.
Közben Kubába utazik, az Új Gilgames ottani filmbemutatójára.
Nem sokkal később Kazimir Károly rendezésében lép fel a Körszínházban. Shakespeare Troilus és Cressidá-jának női főszerepében, Kozák András partnereként.
1967 februárjában a Film Színház Muzsika közzétesz egy listát a legtöbbet játszó színészekről. Domján Edit vezeti, havi 31 előadással.
A József Attila Színházban dolgozó férjével megritkulnak a közös programok. Amiből Domján Edit nem enged, s mindig szakít rá időt: a rendszeres olaszórák egy hajdani tanítónőjével. Ifjú kollegina kérdezi egyszer szorgalma okáról. Domján Edit azt feleli: egyszer talán Olaszországban talál otthonra.

Mikor?

– kérdezi a kollegina. Domján Edit mosolyog, hallgat, aztán annyit mond:

Egyszer.

Tolnay Klári az 1967-es évad egy tavaszi próbaszünetében azzal fordul Domján Edithez:

Te olyan szép és fiatal vagy. Ahogy nevetsz, a tavasz árad belőled.

Domján Edit őszinte csodálkozással néz idősebb kollégájára, majd mutatja a kisujját:

Én, Klári? Hiszen így állok, ilyen egyedül.

Kötélideg, elefántbőr

1968-ban Domján Edit televíziós, filmes, rádiós és szinkronfeladatai mellett szerepet kap a Madách Színház repertoárjára kerülő Catullus-ban és az Éjjeli menedékhely-ben.

1969-ben négy új produkcióban játszik: Léni néni, Estére meghalsz, Hermelin, Festett egek.

A Hermelin-ben szerepel egy eleven, rakoncátlan kisfiú is, Kovács Krisztián. Domján Edit öltözőjében egy este bekopogtat egyik kollégája, egyben barátnője, aki azt kérdezi:

Vajon miért néznek olyan sokan ferde szemmel a kisfiúra?

Domján Edit indulattal válaszol:

Azért nem szeretik ezt a gyereket, mert tehetséges!

1965. A Magyar Rádió stúdiója. Szakonyi Károly Rövid napok című dokumentumjátékának felvételekor. Kállai Ferenc és Domján Edit színművészek Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Nem hiszti, tapasztalat.
Kállai Ferenc meséli majd a nyolcvanas években Domján Editről:

Mint partner, és mint ember maximális szerénységgel viselkedett. Ugyanakkor már első színpadi találkozásunk idején úgy éreztem, hogy hiperérzékeny művészalkat. Aki egy jó szótól boldog lesz, s a legkisebb sérelemre is fokozottan reagál. Márpedig a színészvilágban sok a pletyka, a felelőtlen, megalapozatlan vád. Róla is gyorsan megállapították, hogy igen, igen, tehetséges, de affektál, modoros. A mi pályánk csatatér. Kötélidegek és elefántbőr kell hozzá. Domján Edit nem nagyon illett erre a csatatérre.

A hatvanas évek végére a meghatározó színikritikusok mind többször kezdik ki Domján Editet, aki civil világában az ítészektől is kellő távolságot tart.

Egyikük úgy fogalmazza meg lényegi kifogását a színésznővel kapcsolatban:

Sajátos hanghordozása már-már idegesítő, meglehetősen maníros.

Ádám Ottó majd ugyancsak a nyolcvanas években fejti ki:

Beszédmodorának volt egy speciális bája, varázsa: a hajlított, nyújtott mássalhangzók. Azt, hogy egy személyiséget eredetinek vagy modorosnak tartanak-e – felfogás dolga. Vannak nagyon határozott egyéniségek, akiknek beszédkaraktere hozzátartozik a lényükhöz. Edit beszédének volt egy kántáló, búgó jellege, ami nagyon fontos részét képezte a személyiségének. Amikor a kritikusok ezt az éneklő beszédet támadták, szíven találták. A lényét, őt magát vonták kétségbe.

A válás

Domján Edit és Márkus László 1969-ben arra kérik a színház vezetését: vegyék le műsorról a félezredik előadásnál járó A bolond lány-t. Azzal érvelnek: ami öröm volt, az ennyi ismétlés után már teher. Félnek, hogy a kifáradás miatt mind gyakrabban rájuk törő színpadi nevetéseik előbb-utóbb irritálni fogják a közönséget. Tartanak tőle, hogy a már nem kívánt feladat rosszul hat színészi megítélésükre. Ám a darab még 1970-ben is színen van.

Ellenben Domján Edit és Kaló Flórián 1969-ben elválnak.

1969. A Magyar Rádió 20-as stúdiója. Willis Hall Légiposta Ciprusról című, a Pódium 66 című műsorban előadott művének felvételekor. Domján Edit és Bulla Elma Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Kárpáti György Domján Edit című, 1987-ben publikált könyvében adta közre Jász István írását, amely 1985-ben jelent meg a Film Színház Muzsiká-ban. A novellaszerű emlékriport hajdani, próba utáni találkozást idéz fel a Madách Kamarában. Idős olasztanárnője, Erzsi néni látogatja meg Editet a színházban. Beszélgetésük során a tanárnő megkérdezi: „És Flóri?” A színésznő azt feleli: „Elváltunk, Erzsike néni. Nem tudott elviselni. A végén már én sem tudtam.” A tanárnő megemlíti: „Gyönyörű vagy és csodálatosan fiatal.” Edit válasza: „Húsz éve vagyok ilyen gyönyörű. És fiatal. De vannak, akik most kezdik el ezt a húsz évet.”
Az emlékriport mondatai szinkronban vannak a valósággal. A túlhajtott színésznő és az ugyancsak sokat foglalkoztatott – ugyanakkor szakmailag feleségénél könnyebb súlycsoportba sorolt – színész házassága az évek során „kilúgozódik”. Mindketten viszonyokba bonyolódnak, kikeverednek belőlük, léteznek tovább egymás mellett. Végül Kaló Flórián érzi úgy, hogy olyan kapcsolatra talált, amely erőt ad neki a búcsúhoz.

Domján Edit harminchét éves akkor. A válás után egy huszonöt négyzetméteres, Fürst Sándor utcai lakás lesz új otthona, amelyet Prince-szel oszt meg.

Rejtőzködő személyisége máig arra készteti egykori barátait, hogy diszkréten kezeljék a színésznő válását követő párkapcsolati „próbálkozásait”.

Amit senki nem titkol: sok köszönet nem volt bennük.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!