Végleg kettészakadhat a magyar színházi élet

jordán tamás
Vágólapra másolva!
A Magyar Teátrumi Társaság képviselője szerint óriási érték, hogy a POSZT kapcsán mindig mindenben meg tudnak egyezni a Magyar Színházi Társasággal, Jordán Tamás szerint ugyanakkor ez a megegyezés olyan, ahogyan a gazda is „megegyezik” a kutyájával a helyes viselkedésben – hangzott el a Pécsi Országos Színházi Találkozó Terítéken a POSZT című beszélgetésén.
Vágólapra másolva!

A POSZT múltjáról, jelenéről és jövőjéről rendeztek nagyszabásúnak tűnő beszélgetést a színházi fesztiválon kedden, a programkiírás szerint többek között az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselőjének és a verseny korábbi válogatóinak részvételével – végül bármiféle indoklás nélkül

sem az Emmi, sem a válogatók, sem a pécsi színidirektor nem jelent meg.

Legalább a Magyar Színházi Társasággal szemben létrejött, önmagát jobboldali társaságként meghatározó Magyar Teátrumi Társaság képviselője és Pécs alpolgármestere megjelent, ha előbbi húsz, utóbbi harminc perc késéssel is.

A beszélgetés azonban a zsúfolt ház egyre hangosabb rosszallására egy, a POSZT elmúlt tizenöt évét bemutató, hamarosan elkészülő tanulmány húszperces prezentálásával kezdődött. A moderátor szerepét is betöltő, a tanulmány készítésében is részt vevő Gáspár András színművész olyan témákról tartott előadást, mint:

  • a POSZT megjelenése a sajtóban (idén többször írtak róla negatív, mint pozitív hangvételben)
  • a fesztivál által képviselni kívánt, de kifelé átadni nem tudott értékek,
  • a jegybevétel szerény léptékű növekedése és a látogatószám növekedése.
Jordán Tamás szerint arról van szó, hogy nem szeretjük egymást Forrás: Meszaros Zsolt/Meszaros Zsolt [email protected]

A politika hagyja békén a POSZT-ot

A prezentáció utáni első megszólalóként Jordán Tamás, a fesztivál megalapítója kapásból kijelentette: a POSZT körül „más természetűek a gondok.

A POSZT körül eredetileg azért alakult ki vita, mert a Színházi Kritikusok Céhének jelöltje, Csáki Judit nem került be a zsűribe. A nyilatkozatokból kiderült, hogy Csáki jelölését a Magyar Teátrumi Társaság fúrta meg, indoklást azonban nem fűztek a döntéshez.

Minderre válaszul a céh kilépett a Magyar Színházi Társaságból, az Örkény Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság és a STEREO Akt társulata pedig azt közölte, hogy a POSZT versenyprogramjába beválogatott előadásaikat játszani fogják ugyan Pécsett, de a versenyben nem vesznek részt.

A visszalépő társulatok kritizálták a háttérben évek óta zajló alkukat, és a döntési folyamatok átláthatatlanságát is.

Ezután a szakmai tulajdonosok új szempontrendszert dolgoztak ki a zsűri kialakítására, megegyezve abban, hogy a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság 4-4 tagot delegálhat a testületbe. Az Origo is megírta: a kettéosztott zsűri sokak szerint azzal a veszéllyel fenyeget, hogy bebetonozza az egész konfliktust kirobbantó politikai megosztottságot. Később a zsűri is összeállt, amelyben Balázs Péter és Ókovács Szilveszter is helyet kapott.

Jordán – ahogyan azt az Origónak adott interjújában is – kifejtette: bizonyosan át kell alakítani a POSZT-ot, mégpedig úgy, hogy a politika végleg kiszoruljon belőle, és kizárólag a művészi szempontok domináljanak.

„Keressünk hét, vagy ha nincs annyi, akkor öt olyan művészt, akikről mindenki azt gondolja, hogy csakis művészeti szempontok alapján hoznak döntéseket, és bízzuk rájuk a POSZT irányítását. Ők határozzanak a zsűriről, a válogatókról, mindenről. És nem kell sem a Magyar Színházi Társaság, sem a Magyar Teátrumi Társaság” – utalt a fesztivál két jelenlegi szakmai tulajdonosára Jordán, hozzátéve: „ők máshol kell, hogy meccsezzenek. Javaslom a kispályás focit, mert ott rögtön eredményt lehet hirdetni. Jelen helyzetben eredmény csak akkor lesz, ha az egyik fél kinyúlt. És van egy sejtésem, hogy melyik fél fog kinyúlni” – mondta.

Vannak jobboldali és baloldali színházak

Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház egykori ügyvezető igazgatója, a POSZT másik alapítója kifejtette: sosem gondolta volna, hogy valaha létezni fognak „jobboldalinak és baloldalinak bélyegzett színházak”, pedig ma ez a helyzet. A fesztivál megreformálását Simon a zsűri és a verseny megszüntetésével képzelné el, „úgysem elégedett soha senki”. Így a POSZT-ra való meghívás lenne maga a nyeremény.

Csizmadia Tibor: Mindig arra törekedtünk, hogy ha fogcsikorgatással is, de a másik is el tudja fogadni a döntéseket Forrás: Simarafoto

A felvetésre reagálva Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke elmondta: a zsűri feladata a legjobbak közül is kiemelni a legjobbat, igaz, a fesztivál „meglenne enélkül is”. Csizmadia az MSZT és a Vidnyánszky Attila vezetette Magyar Teátrumi Társaság (MTT) együttműködéséről és így a zsűri kialakításáról, a válogatók kinevezéséről szólva elmondta: „mindig arra törekedtünk, hogy ha fogcsikorgatással is, de a másik is el tudja fogadni a döntéseket,

hogy ne legyen szakadás, hanem egységes maradjon a szakma, bármilyen kompromisszum árán is”.

Szabó László, az MTT titkára kifejtette, hogy „logisztikai értelemben” a POSZT felett eljárt az idő, mert az ország több ezer fesztiválja miatt a közönségben már kialakult egy elvárásrendszer, amit a pécsi találkozó nem mindenben tud követni.

170 millió forintos felelőssége van, ez nem játék

Szerinte nem helyes, hogy a POSZT-on fellépő társulatok nemcsak fellépti díjat kapnak a szereplésért, de még a tao-támogatás is őket illeti meg. Elárulta azt is, hogy az elmúlt hónapok történései közül őt „az bántja a leginkább”, hogy az emberek nem veszik komolyan, hogy a fesztivál tulajdonosainak „170 millió forintos felelőssége van, ez nem játék”.

Szerinte a többségi tulajdonos, azaz Pécs város türelmét bizonyítja, hogy nem menesztették a két szakmai tulajdonost, a színházi társaságokat, hiszen például megesett, hogy a POSZT körüli botrányok miatt egy szponzor visszalépett a fesztivál támogatásától.

„A többségi tulajdonos már rég elzavarhatott volna bennünket az anyánkba”

– fogalmazott Szabó.

A POSZT múltjáról, jelenéről és jövőjéről rendeztek nagyszabásúnak tűnő beszélgetést Forrás: Simarafoto

Csizmadia szavaira reagálva Szabó „óriási értéknek” nevezte, hogy ha a két társaság sokat is vitatkozott az elmúlt négy évben, amióta közösen vezetik a POSZT-ot, „de végül kivétel nélkül minden kérdésben meg tudtunk állapodni”.

Mi a probléma a vitákkal?

Hozzátette, nem érti, mi a probléma a vitákkal, ha egyszer a döntések közösek, ráadásul elmondhatná akár azt is, hogy "valójában" hogyan zajlott a zsűri kijelölése, de nem teszi, mert megállapodtak, hogy a most ismerhető verziót fogják kommunikálni.

„Olyan pedig nincs, hogy mindenki mindenkit szeret, és a szerelem átlengi a levegőt”,

jelentette ki, mire Trokán Péter a nézőtérről bekiabált: „De volt!”.

Mivel senki nem volt, aki felhívta volna Szabó figyelmét a közösen meghozott döntések és a mindkét fél által elfogadott döntések közötti nüansznyi különbségre, Jordán Tamás egy frappáns történetet mesélt el arról, hogy egyszer volt egy rakoncátlan kiskutyája, akivel az első évben "semmiben sem értettek egyet”, de miután egy évig nevelte a kutyát, szerencsére "most már mindenben egyetértenek”.

Jordán Tamás: Aki nem érti meg a másikat, az nem művész Forrás: Simarafoto

Aki nem érti meg a másikat, az nem művész

Jordán szerint a művészeti életben nem úgy kellene működnie az együttműködésnek, mint a nagypolitikában, hanem a kölcsönös megértésre kéne törekedni, mert ha egy művészek közti vita végén "valamelyik fél úgy áll fel, hogy nem érti meg a másikat, az nem művész”.

Jordán ekkor az eddig minden komolyabb témát és felszín mögé hatoló szót kínosan kerülő beszélgetésen kijelentette:

"ki kell mondani, hogy a Magyar Teátrumi Társaság az erejét kihasználva teljes mértékben rátette a kezét az egész színházi szakmára”.

Szabó László sietett leszögezni, hogy erre a megjegyzésre nem reagál, hiszen "az egy másik beszélgetés tárgya lenne". Láthatóan nem érezve különösebben találva magát a kutyás történettől még egyszer leszögezte, az elmúlt négy évben az MSZT és az MTT "minden kérdésben meg tudott állapodni".

Talán meg is érdemli, hogy bedarálják

Jordán válaszul kifejezte őszinte elismerését, hogy az MTT milyen precízen működik, és milyen imponálóan valósítja meg a céljait, míg ezzel szemben "ez az oldal tehetségtelen abban, hogy képviselje az érdekeit, évtizedek óta nem bírható rá az összefogásra.

Az MSZT egy bedarálható társaság, és talán meg is érdemli, hogy bedarálják".

Csizmadia úgy felelt: lehet, hogy az MSZT valóban nem korszerű és bedarálható, de "el kell ismerni, hogy a két társaság más alapon jött létre. Az MSZT görcsösen ragaszkodik tagszervezetei megkérdezéséhez, és ernyőszervezetként a tagszervezetek által generált helyzeteket viszi tovább", és – utalt Csizmadia a zsűri jelölésének módjára – a társaságnak nem is feladata felülbírálni a tagszervezetei jelöltjeit.

"Jogos elvárás, hogy ha létezik egy reprezentatív, országos színházi fesztivál, abban a Teátrumi Társaság is vállaljon szerepet" Forrás: Simarafoto

Szabó László a többször felvetett kérdésre reagálva elmondta: nem érzi problémásnak, hogy az MTT négy éve bevásárolta magát a POSZT szakmai vezetői közé, hiszen "az 57 tagszervezetünk jogos elvárása, hogy ha létezik egy reprezentatív, országos színházi fesztivál, abban az érdekeiket képviselő szervezet vállaljon tulajdonosi szerepet".

Nem kell művészeti vezető

Stenczer Béla, a POSZT Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: amikor Jordán Tamás annak idején lemondott a fesztivál művészeti vezetéséről, Vidnyánszky Attila megkérdezte Stenczert, szükség van-e egyáltalán művészeti vezetőre. „Én azt mondtam neki, hogy ha a két szakmai tulajdonos a művészeti kérdésekben meg tud egyezni, akkor nem kell művészeti vezető.”

A beszélgetésen jelen volt, bár többnyire némán, Őri László, Pécs alpolgármestere is, aki hozzászólásában kijelentette: noha a városvezetés a POSZT többségi tulajdonosa, ők szakmai kérdésekbe továbbra sem kívánnak beleszólni. Így aztán nem kell félni attól sem, hogy Pécs "elzavarná az anyjába" akár a Teátrumi, akár a Színházi Társaságot.