Kis Hungarikumhatározók, avagy ilyen magyarnak lenni - a magyarok szerint

Magyarról magyarra fordítva is egyszerre izgalmas, informatív és könnyesre röhögős Szabó Zsófia grafikus Kis Hungarikumhatározók című sorozata. Viszont veszélyes ajándék külföldi rokonoknak, ha nincs elég vendégágyad.

Nem mélylélektani elemzéssel nyomaszt, nem keresi a „sírva vígadás” lehetetlen fordítását a Kis Hungarikumhatározók egyik kötete sem, így hiányérzetük lehet azoknak, akik sztereotíp sablonokban szeretnek gondolkodni magukról, ma, itt. Szabó Zsófia grafikusművész, a sorozat motorja – és keze – egészen máshonnan merít: modern módon, színesen és meglehetősen ironikusan mutatja be, milyen ma Magyarországon élni. Az egész olyan, mint egy menő házibuli-társasjáték ahol a feladat: hogyan jellemeznéd idegenföldön a magyar sajátosságokat 2 vonallal 4-6 színből, max. 20 szóban, mutogatni nem ér.

Forrás: Talabér Géza / Facebook

Az új kiskönyvek ezúttal a magyar puszta, a magyar konyha és a találmányok témakörét dolgozzák fel. A szövegeket fiatal újságírók, bloggerek írják külön felkérésre, általában a mindennapi szakterületüktől távoli témákról. A szerzőknek tilos politikai, - vagy kereskedelmi termékeket népszerűsíteni, a Hungarikum ebben az értelemben életérzés, ami nem mindig tapsolós-bohóctréfás. Minden témában szerepet kap a térségre jellemző sajátos szemszög, ezt nevezik iróniának az alkotók. Kínosan figyelnek arra, hogy ez ne csapjon át cinizmusba, tehát nem kinevettetni akarják a magyarokat mások előtt, inkább arra figyelmeztetnek: ha túlságosan komolyan veszi magát valaki, hosszú távon szomorú, majd magányos lesz (vagy már az is).

A Kis Hungarikumhatározók márka Szabó Zsófi grafikusművész diplomamunkájaként jelent meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az első kiadás során hat kötet jelent meg. A Kis Közhelyhatározó, a Kis Piachatározó, a Kis Fürdőhatározó, a Kis Balatonhatározó, a Kis Kocsmahatározó és a Kis Pálinkahatározó magyar, angol és olasz nyelven készült el még 2014 őszén.

A kötelező világnyelvek mellett az új kiadás már japánul is olvasható, igény volt rá az alkotók szerint. A bemutató sajtótájékoztatón kiderült, miért érezték szükségét egy ilyen – az átlagos bédekkerektől távoli – képes anyagnak: egyszerűen elegük lett a szuvenír-boltokban található, silány minőségű Hungary-feliratos tárgyakból, szakítani akartak a ciki fröccsöntött-szitanyomott országimázzsal, friss és szórakoztató tartalmat kívántak inkább ami időtálló és mindig aktuális, így születtek a kötetek – és a jövőben is ez lesz az alapelv, mondta a projekt vezetője.

Zsófia olyan, mint a könyvei: laza, nevet magán, ha kell; viszont egy gonosz profi, egyesíti a tömegtájékoztatást a legfrissebb marketing-eszközökkel, pontosan tudja hová céloz, nyilván be is talál, ezt az is jelzi, hogy a kis HH-sorozatból egy év alatt 10.000 példány kelt el a könyvesboltokban és online rendelések során. Szóval elfogyott, ezért jött ki a napokban a második kiadás, így már 9 szemszögből tudhatja a világ, milyen magyarnak lenni – a magyarok szerint.