Régen szerencsésnek tartották az aranyérben szenvedőket

Viszket, csíp, ég, vérzik "odalenn" - ez az aranyér. Az orvosi szakszóval nodus haemorrhoidalis nagyon gyakori panasz, a lakosság fele-háromnegyede szenved tőle élete folyamán, jellemzően a 30. életév után.

A betegség magyar neve középkori eredetű: szerencsésnek tartották azokat a magas vérnyomásban szenvedőket, akiknek időnként vérzett az aranyerük, mivel nem kellett arannyal fizetniük a felcsernek az érvágásért.

A végbél nyálkahártyája alatt található érköteg kulcsszerepet játszik a normális végbélműködés és székletürítés során. Amennyiben az ereket rögzítő kötőszövet valamilyen okból kifolyólag megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna pedig előrecsúszik, és kitüremkedhet a végbélből is.

Megkülönböztetünk külső és belső aranyeres csomókat: előbbiek a vastagbél legalsó szakaszában vagy a végbélben találhatók, míg utóbbiak a végbélnyíláson türemkednek ki. Egyszerre akár mindkettő típus jelen lehet.

Mitől keletkezik az aranyér, és hogyan vehetjük észre?

Számos elmélet létezik a betegség kialakulásának magyarázatára, többek között az az egyszerű tény is, hogy felegyenesedett tartásunk során többletnyomás nehezedik a végbél vénáira. Ezt a hatást fokozza a jelentős túlsúly, az öregedés, a terhesség, a krónikus székrekedés vagy hasmenés, továbbá a beöntések vagy hashajtók túlzott használata.

Egyes esetekben az öröklött hajlam is szerepet játszik, arra azonban nincs bizonyíték, hogy a sok ülést és nehéz dolgok emelését kívánó munkák elősegítenék az aranyér kialakulását, az viszont biztos, hogy ronthatják a már meglévő tüneteket.

Leggyakoribb panasz a vérzés, amely megjelenhet a vécékagylóban, a széklet felszínén vagy a vécépapíron. A belső aranyér gyakran nem jár fájdalommal, azonban kitüremkedés esetén az irritáció miatt fájdalmassá válik. Egyes esetekben a kitüremkedő aranyér magától visszahúzódik vagy visszahelyezhető a végbélbe. A nagyobb, külső aranyeres csomók általában fájdalmasak és hajlamosak a trombózisra (vérrögképződésre) is, ekkor a csomó jellemzően gyulladásba jön. Embóliával, azaz a vérrög leszakadásával és az érpályába kerülésével azonban ritkán kell számolnunk.

Gyakran előfordul még székelés utáni égő, csípő, viszkető érzés, amelyért többnyire a végbél berepedése felelős. A legtöbbször a fájdalom viszi a beteget orvoshoz.

Forrás: iStockphoto.com

Mi történik az orvosnál?

A vizsgálat a végbélnyílás környékének megtekintésével kezdődik, majd az orvos gumikesztyűs ujjjával belső vizsgálatot is végez: kitapintja az esetleges aranyeres csomókat.

A belső vizsgálathoz gyakran úgynevezett anoszkópot is alkalmaznak, a cső alakú eszköz segítségével áttekinthető a végbél. Minden esetben tartsuk szem előtt, hogy a végbélből eredő vérzés daganatból is származhat, ennek kizárását mindig bízzuk orvosra.

Kezelés házilag és szakember segítségével

Gyakran elegendő az életmód- és étrendbeli váltás az aranyér kezelésében: a rostbevitel növelése segít a székrekedés leküzdésében. Fogyasszunk több gyümölcsöt, leveles zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát. A rendszeres testmozgás, a testsúlycsökkentés és a megfelelő folyadékbevitel szintén segít. Aranyér esetén kerüljük az illatanyagot is tartalmazó szappan vagy vécépapír használatát, mivel ezek irritálhatják a végbélnyílás környékét. Töltsünk minél kevesebb időt a toaletten, mert így csökkenthetjük a vénákra nehezedő nyomást, olvassunk inkább egy kényelmes fotelban.

Napi kettő-négy alkalommal 10-15 percig tartó ülőfürdő segítségével rendszerint enyhíthető a fájdalom, ugyanez érhető el törölközőbe tekert jégtömlő segítségével is. A vény nélkül kapható kenőcsök, krémek és habok átmenetileg enyhülést hozhatnak ugyan, de nem szüntetik meg az aranyeres csomókat.

Amikor a házi praktikák nem segítenek, szakemberhez kell fordulni, aki az aranyeres csomó típusa és más szempontok szerint javasol megfelelő kezelést. Leggyakrabban gumigyűrűk segítségével kötik le az érintett érpárnát sokszor rendelőben, ambuláns műtét keretében. Ez nem jár fájdalommal, mivel az érintett területen nincsenek fájdalomérző receptorok, emiatt érzéstelenítésre sincs szükség. Külső aranyeres csomókat általában kórházi körülmények között távolítanak el érzéstelenítés mellett, ennek gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, de kiújulással nem kell számolnunk.

Dr. Menyhárt Orsolya, belgyógyász szakorvos