Kóla és sör: milyen hatással vannak a csontjainkra?

Vágólapra másolva!
Mindkettőt hidegen fogyasztjuk, szénsavasak és tele vannak kalóriával. Mozgató-szervrendszerünkre gyakorolt hatásuk szempontjából azonban mégis különbséget lehet tenni a két közkedvelt ital, a sör és a kóla között.
Vágólapra másolva!

Étkezések mellé jól esik legurítani egy pohár italt. Másról sem szóltak az elmúlt évek táplálkozási híradásai, mint hogy milyen kedvező hatásúak a vörösborok a szív- és érrendszerre. Azonban nem mindenki kedveli a bort.


Sokan inkább a szénsav adta bizsergető érzésre - amit egy jó fröccs még akár meg is adhatna -, valamint a kesernyésebb vagy épp édesebb ízekre szavaznak a fanyar, savanykás ízű borok helyett. A kóla és a sör élettani hatásai azonban messze eltérnek egymástól, és a versenyt a sör nyeri. Lássuk az előnyeit!


Kis mennyiségben a sör orvosság


Elsőször is szót kell ejteni a sör alkoholtartalmáról. Alkalomszerűen, kis mennyiségben fogyasztva az alkohol önmagában enyhe értágító hatással rendelkezik, ez pedig értelemszerűen az izmokat és a csontokat ellátó erekre is érvényes.


Nagymennyiségben, gyakran fogyasztva azonban a hatás megfordul, és az érfalakra gyakorolt merevítő hatás lép életbe. Alkoholistának nevezhető pácienseknél pedig kifejezetten leépül az izomzat és a csontállomány.


Az alkoholon túl más összetevők is szerepet játszanak a sör csontvédő hatásában. Egy összehasonlító vizsgálatból például kiderült, hogy a tömény italok egyáltalán nem csontvédőek, szemben a sörrel. A kedvező hatásért minden valószínűség szerint a habzó ital szilíciumtartalma a felelős, amely lassítja a csontritkulás folyamatát. Mivel a sörben a szilícium úgynevezett ortoszilikát sav formájában van jelen, ezt könnyen fel tudja venni az emberi szervezet, így igen jó arányban hasznosul.


Szilíciumra vonatkozó úgynevezett RDA értéket, ami a javasolt napi bevitel illetve az UL értéket, ami az a maximum napi beviteli érték, ami még nem okoz egészségkárosodást, nem sikerült meghatározni. Éppen ezért táplálék-kiegészítőkben történő szedését sem javasolják a dietetikusok, megfelelőnek tűnik a táplálkozásból bevitt mennyiség. Mivel más forrásból is jut be a szervezetünkbe, ezért a csontritkulás-megelőző céllal történő gyakori sörfogyasztás nem ajánlott. Napi 20-30 milligrammra becsülik az optimális bevitelt, egy száz sörre kiterjedő felmérés szerint pedig az ital szilíciumtartalma literenként 6,4 - 56,5 mg lehet, azaz kétnaponta egy pohár bőven elég belőle csontjainknak.


A kóla viszont már kis mennyiségben is káros a csontokra


Túlzásba vinni nemcsak a sör, de a kóla fogyasztását sem célszerű. Már akár napi egy-két pohár kóla is kedvezőtlen hatást fejthet ki a csontokra. Ennek kézenfekvő magyarázata, hogy ha az üdítőitalt isszuk, nem viszünk be a szervezetünkbe más, kalciumban és D-vitaminban gazdag folyadékot, például tejet vagy gyümölcsleveket. E két anyag rendszeres bevitele különösen fontos a csontok és az izmok egészsége szempontjából.


Ezen felül a kólában foszforsav is található, ami - képletesen fogalmazva - egyszerűen lebontja a csontot. Szervezetünkben a foszfor és a kalcium-anyagcsere finoman összehangolva működik. Amennyiben túlsúlyba kerül vérünkben az előbbi, és nem áll elegendő kalcium rendelkezésre, akkor szervezetünk a csontokban lévő kalciumot használja el. A potenciális csontkárosító hatás szempontjából nincs különbség a cukormentes (light) és a hagyományos kólák között, foszfor ugyanis mindkettőben található, mint ahogy koffein is. Erről utóbbiról szintén úgy tartják, hogy kedvezőtlen hatással lehet a kalcium-anyagcserére.


A sör-kóla kombináció szintén nem egészségvédő


Akut hatásként még ki kell emelni a sör bódító hatását. Már akár három-négy korsó elfogyasztása után is jelentkezhet az egyensúlyérzékelés zavara, aminek köszönhetően megnő az esések, és így a mozgató-szervrendszer sérülésének veszélye. Ittas vezetés esetén pedig a jármű nagy sebessége miatt egészen komoly töréseket is szenvedhetünk, bár sokszor ez csak másodlagos szempont. Ha a kólánkba alkoholt, például whisky-t vagy vörösbort töltünk, hasonló eredményre juthatunk.


Említést érdemel még az egyre népszerűbb parti-ital, a dízel is, ami sör és kóla meghatározott arányú keveréke. Esetleges kellemes élvezeti élménye dacára semmiképpen nem foghatjuk fel úgy, mintha a kóla rossz hatását sörrel "kompenzálnánk", ebben az esetben minden bizonnyal a két ital kedvezőtlen hatásai jutnak érvényre. Főleg korlátlan fogyasztás esetén.


Dr. Terebessy Tamás, ortopéd szakorvos