A szomorú dolgozóval jobban jár a munkáltató?

Egyelőre nagyon keveset tudunk arról, hogyan befolyásolják az érzelmek és a hangulatok a gondolkodást. Az azonban bebizonyosodni látszik, hogy rossz hangulatban jobban megfigyeljük a környezetünket, a részletek mélyebben belénk vésődnek, mint amikor optimistán szemléljük a világot.

Vajon miért fontos kérdés az, hogyan hat hangulatunk a világképünkre? A válasz sokkal messzebb mutat, mint gondolnánk. Például kiderülhet, hogy egy boldog tanú a bíróság előtt kevésbé bizonyulhat megbízhatónak, mint egy szomorú. Sőt, még az is lehet, hogy jobban teljesítünk a vizsgákon, illetve a munkánk során, ha a hangulatunk egy kissé nyomott...

Napsütés kontra emlékezet

Egy, az Egyesült Államokban elvégzett kísérlet során meglepő eredmény született. Eredetileg egyszerű memória vizsgálatként indult a dolog: az újságos pavilonból kilépő vevőket arról kérdezték milyen szokatlan, oda nem illő tárgyakat láttak az üzletben a pulton.

A felmérés szigorú szabályok szerint zajlott: a tesztet vezető pszichológus mindig ugyanabba az üzletbe ment vissza, a nap ugyanazon szakában, amikor ugyanaz az eladó állt a pult mögött, amire ugyanabban a sorrendben tették le ugyanazokat a tárgyakat. A vevőket véletlenszerűen választották ki.

Azt várhatnánk, hogy átlagban minden nap körülbelül ugyanazt az eredményt kapták. A kutatók nagy meglepetésére azonban az emberek sokkal pontosabb válaszokat adtak, amikor a rossz idő miatt nyomottabb hangulatban voltak. Napfényes napokon, amikor boldogabbnak érezték magukat, sokkal rosszabbul teljesítettek a memóriateszten.

A gyorsan változó hangulatok mély hatást gyakorolnak

Egy másik kísérletben 120 egyetemistát teszteltek. Az volt a feladatuk, hogy az általános műveltséghez tartozó kérdésekről eldöntsék, igazak-e vagy hamisak. Ezután a résztvevők ellenőrizhették saját válaszaik helyességét.

Két hét elteltével a diákokat csoportokra osztották, és rövidfilmeket mutattak nekik. Ezek között voltak vidám-, szomorú- és semleges témájú filmek. A vetítések után ezután újból feltették a régi kérdéseket néhány újjal egyetemben. Kiderült, hogy azok, akiket korábban egy szomorú film elé ültettek le, többször válaszoltak helyesen, mint a vidám filmek nézői.

Vagyis a rosszabb hangulatba hozott diákok jobban emlékeztek a jó válaszokra a két héttel korábbi felmérésből, míg a vidámak számára ez a fajta koncentráció nagyobb nehézséget okozott. Ráadásul a vidám csoport tagjai rossz válaszaik ellenére is sokkal magabiztosabban hittek az igazukban.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy optimista hangulatunkban hajlamosak vagyunk a részletekről az egészre helyezni a hangsúlyt, míg pesszimista pillanatainkban a részletek sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak.

A bánat létjogosultsága

Ha mindenki a boldogságra törekszik, miért olyan széles az emberi érzések skálája a negatív érzések terén? Az öröm és a meglepetés mellett a hat legmélyebb emberi érzés között ott találjuk a félelmet, a haragot, az undort és a bánatot, azaz a hat közül négy negatív. Ismert viszont, hogy ezek az érzések evolúciós előnyökkel járnak, hiszen kiváltják a "harcolj vagy menekülj" reakciót. De milyen szerep jut fejlődésünkben a szomorúságnak?

A bánat egyértelműen zavaró állapot, mely látszólag nem jár semmiféle örömteli előnnyel, mégis ez az egyik leghosszabb hatású és leggyakrabban megélt hangulati csapda. Nem csoda, hogy még csak most kezdjük megérteni, hogyan hív elő ez az érzelem egy sokkal óvatosabb, alkalmazkodóbb és végső soron hatékonyabb gondolkodást. Úgy tűnik, a szomorúság funkciója fejlődésünkben a következő: bizonyos szituációk indokolttá teszik, hogy lassítsunk, mélyedjünk el jobban a részletekben, és átgondoltabban ítéljünk, döntsünk.

Természetesen a bánat előnyei függenek annak fokától: az intenzív vagy elhúzódó bánat, a depresszió nyilvánvalóan épp ellenkezően hat, zavart okoz a racionális gondolkodásban és döntéshozatalban.

A boldog emberek hajlamosabbak az elhamarkodott döntésekre

Amikor azt vizsgálták, hogyan befolyásolja hangulatunk másokról alkotott véleményünket, kiderült, hogy a jókedvű emberek hajlamosabbak az első benyomás alapján gyorsan dönteni. Ezzel szemben a rosszkedvűek a másik emberből sugárzó pozitív és negatív jeleket egyaránt figyelembe vették.

Ezek szerint a rossz hangulat javítja azt a képességet, hogy kiszűrjük a megtévesztést. Ennek bizonyítására kutatók arra kértek diákokat, hogy lopjanak el vagy hagyjanak a helyén egy mozijegyet egy üres szobában. Ezután - bűnösségüktől függetlenül - minden diáknak tagadnia kellett a lopást. A visszakérdezésnél vidám és szomorú résztvevőknek kellett ítéletet hozniuk az egyes diákok felett.

A szomorú résztvevők gyakrabban ítélték bűnösnek a diákokat, de végül jobbnak bizonyultak a valódi bűnösök kiszűrésében. A megállapítás felvet bizonyos jogi kérdéseket, például azt, hogy az esküdtszék hangulatának befolyásolása hatással lehet a vallomások értékelésére is.

A rosszkedv kognitív következményeiről szóló új eredményeket számos iparág felhasználhatja a jövőben, hogy csak a legnyilvánvalóbbat, a reklámipart említsük. Vajon mit kezdenek a reklámszakemberek azzal a megállapítással, hogy borús hangulatban jobban memorizálunk információkat? És mihez kezd egy munkáltató azzal a megállapítással, hogy a vidám, dolgozó felületesebben végzi a feladatát, könnyebben hoz elhamarkodott döntést? Milyen következtetésekre jut az igazságszolgáltatási rendszer annak tudatában, hogy a memória, a döntéshozatal és az értelmezés nagyban függ a pillanatnyi hangulatunktól?