Újabb magyar tudós a Nature-ben

Egy szegedi biológus is társszerzője annak a Nature-ben megjelent cikknek, melyből a belső szervek aszimmetriájának kialakulásának újabb részleteit ismertük meg.

Ádám Géza, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének témavezető kutatója is részese volt annak a nemzetközi kutatásnak, ahol először derült ki, hogy miozin fehérjék is részt vesznek a belső szervek aszimmetriájának kifejlődésében. Két különálló kutatócsoport vizsgálatai is ugyanarra az eredményre jutottak: egy nem konvencionális miozin fehérjét kódoló gén, az Myo31DF - a folyamat kezdeti szakaszában - meghatározó szerepet tölt be a bal-jobb aszimmetria kialakításában, ugyanis mutációi megfordítják a bal-jobb testtengely polaritását. (Az Myo31DF egészen pontosan az aktin sejtváz által közvetített sejten belüli anyagtranszportban vesz részt.) Ezt azt jelenti, hogy a belső szervek ilyen fejlődés után az eredeti, megszokott állapot tükörképét mutatják. Ezt a jelenséget a biológia situs inversus-nak nevezi.

Az állatvilágban kevésbé látványos jelenség a bal-jobb aszimmetria, hiszen elsősorban a belső szervekre jellemző. A polaritás zavara azonban veszélyes következményekkel járhat, hiszen súlyos fejlődési rendellenességekhez vezethet.

Az aszimmetria kifejlődését vezérlő molekuláris mechanizmusokról eddig keveset lehetett tudni, de a Nature tudományos magazin április 6-i számában megjelent eredmények idővel a situs inversusból fakadó rendellenességek megelőzéséséhez vezetnek el minket. A tudósokat most leginkább az érdekli, hogy az ecetmuslincáknál megfigyelt jelenség mennyire jellemző a többi gerincesre - köztük természetesen az emberre - is.

Az aszimmetria kérdése már a Mindentudás Egyeteme programjában is szerepet kapott, hiszen Szántay Csaba vegyészmérnök Gyógyszereink és a szimmetria címmel tartott előadást 2004. október. 18-án. Ebből idézünk: "A 2001. évi kémiai Nobel-díjat megosztva két amerikai és egy japán kutató kapta a királis szintézisek területén végzett munkájukért. A királis szó a görög kheir szóból származik, melynek jelentése: kéz. A bal kezünk és a jobb kezünk úgy viszonylik egymáshoz, mint kép a tükörképéhez. Az élőlényeket felépítő molekulák túlnyomórészt ilyen szimmetriatulajdonságokkal rendelkeznek, azaz királisak. Bár a kép és a vele fedésbe nem hozható tükörkép változat mindössze egyetlen tulajdonságban különbözik, a természetben mégis majdnem kizárólag csak az egyik forma fordul elő. Ezért egy gyógyszer biológiai hatása nagymértékben függhet attól, hogy az élő testbe a képet vagy a tükörképet visszük-e be, ez akár élet vagy halál kérdése is lehet." Olvassa el, vagy tekintse meg az előadást!