10 éve született meg Dolly, a bárányklón

Az első állati klónozás után 10 évvel továbbra sem tudni, mikor lesz a klónozásból alkalmazható orvosi eljárás.

Az első felnőtt testi sejtből származó klónutódot a skóciai Roslin Intézet tudósai hozták létre 1996-ban (1997-ben jelentették be). Az őssejtkutatás nehézségeivel küzdő kutatókat akkor meglepte, hogy a bárány létrehozása - a sejtmagátültetés - differenciálódott testi sejtekből, egészen pontosan magzati kötőszövetből (fibroblaszt) és felnőtt egyed emlő-hámsejtjeiből is sikeresnek bizonyult. Az első példány, a hamar "médiasztárrá" váló Dolly hat évig élt. Ekkor el kellett altatni, mert a birkáknál gyakori tüdőbetegség előrehaladott állapotba jutott nála és folyamatos fájdalmakat okozott neki.

Azóta több állattal végeztek hasonló kísérletet világszerte: például szarvasmarhával, egérrel, kecskével, macskával, sőt Olaszországban egy díjnyertes versenylóval. Tavaly világra jött a világ első kutyaklónja is, melyről honlapunk is beszámolt.

Ian Wilmut és Dolly

A tudósok egy része szerint azért van szükség klónkísérletekre, mert azok segítségével az őssejtkutatásban alkalmazható technológiákat lehet kidolgozni, melyek forradalmasíthatják az orvostudományt. A kutatások fő célja, hogy a nem-differenciált őssejteket "programozni" lehessen, tehát azt szeretnék elérni, hogy az őssejtek olyan szövetté váljanak, amilyenné mi szeretnénk tenni őket. A klónozásban rejlő lehetőségek között említenek olyan jövőbeli őssejt-kezeléseket, melyek fel tudnák venni a harcot többek között a rákkal, a különböző bénulásokkal, vagy éppen az Alzheimer-kórral.

A közélet előtt zajló folyamatos támadások azonban erős alapokon állnak, hiszen a kísérletek közben fellépő sejthalálozási arány 10 év elteltével is igen magas. Magas a születés előtti elhalálozás aránya, és a születési korig eljutó egyedek között is igen gyakoriak a különféle rendellenességek. Így továbbra is nehéz megjósolni, mikorra alakulhatnak ki a klónozás előnyeit felhasználó orvosi eljárások.

Pedig Dolly megszületése új lehetőséget nyitott az orvosi eljárások kidolgozásával foglalkozó őssejtkutatások előtt, hiszen azóta lényegesen több állami támogatást kapnak a területen dolgozó kutatók. A vizsgálatok minősége és mennyisége országonként eltér. Európa nagy részén fenntartásokkal kezelik a támogatás kérdését, mert tartanak a már említett vitáktól, vagy mert egyszerűen nem látnak benne fantáziát. Máshol - főleg Ázsiában, Japánban és Dél-Koreában - a lehető legkevesebb akadályt gördítik az őssejtkutatás elé, ezért az utóbbi években a "nagy bejelentések" is innen érkeztek. Az azonban kijelenthető, hogy az évek során általában tudományos közmegegyezéssel kialakított etikai minimumot mindenki betartja. Például emberi klónozásra - nyíltan - senki sem törekszik, még ha egyesek szerint az ember ilyen típusú replikálása ma már megvalósítható lenne.

Európa, ezen belül főleg Nagy-Britannia elmaradását sérelmezte Dolly egyik alkotója, Ian Wilmut is a 10 éves évfordulón. Mint a BBC-nek elmondta, a brit tudomány képtelen volt kihasználni azt az előnyt, melyet az első klónbárány létrehozásával szerzett, és azóta a világ többi része tudományos szinten jóval előrébb került. Sőt, a Roslin Intézetben kidolgozott technológiát, az azóta is változatlan szomatikus sejtmagátültetést főként Japánban és az Egyesült Államokban hasznosítják.

Csakhogy sokan vannak, akik úgy vélik, hogy az őssejtkísérletek nem hozták meg a kívánt eredményt. A neves kutatótól azt is megkérdezték, szerinte mikorra alakulnak ki azok a technológiák, melyek valóban orvosi alkalmazásba kerülhetnek. "A technológia éretté válásához ötven évre van szükségünk" - felelte Ian Wilmut, aki viszont nincs elkeseredve emiatt. "Mindig is tudtuk, hogy hosszan tartó kutatás lesz. Miért lennénk már most lehangolva?" - tette hozzá.

Forrás: Discovery News, BBC