Kislexikon

 

Allport, Floyd (1890-1978)
Az amerikai kísérleti szociálpszichológia megteremtője, az első olyan kézikönyv szerzője, amely a szociálpszichológiát kísérleti tudományként értelmezi. Racionális elméletalkotóként, aki a pszichológia tárgyának csakis a viselkedést tekinti, kizárni igyekezett e tudományból számos, kísérletileg nem megragadható fogalmat, így például a csoport mint egyének fölött létező entitás elképzelését is.

Bölcs Leó (886-912)
Bizánci császár. Taktika című művében írt a Bizánci Birodalommal kapcsolatban álló népek politikai és hadi szokásairól, valamint katonai erejéről. Leírásai során az általa "türköknek" nevezett magyarokról is megemlékezett.

Braly, Kenneth
Amerikai szociálpszichológus, neves sztereotípiakutató, Daniel Katzcal közösen az első jelentős empirikus sztereotípiavizsgálat szerzője.

Eagly, Alice
Amerikai szociálpszichológus, kutatási területei között kiemelkedő szerepet játszik a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák és a nők hátrányos megkülönböztetésének vizsgálata. A keresztkategorizáció módszerével többek között kimutatta, hogy az elvont nemzetjellemzések markánsabban eltérnek, ha férfi, míg inkább egybemosódnak, ha nő a válaszadó által megítélendő személy.

Eckhardt Sándor (1890-1969)
Irodalomtörténész, nyelvész, akadémikus, Balassi-kutató, műfordító, nyelvművelő és az első magyar-francia szótár kiadója. A II. világháború után rövid ideig országgyűlési képviselő. A Szekfű Gyula által szerkesztett Mi a magyar című kötet egyik tanulmányának szerzője.

"az igaz világba vetett hit"
Az a sok ember által osztott vélekedés, hogy a világ igazságos, vagyis azt kapjuk, amit megérdemlünk, és azt érdemeljük, amit kapunk. A jelenség gyakran abban mutatkozik meg, hogy bűncselekmény, baleset, katasztrófa vagy igazságtalanság esetén sokan az áldozatot hibáztatják, még ha ez valójában nem is méltányos. Pszichológiai magyarázata az, hogy sokkal megnyugtatóbb érzés olyan világban élni, amit az ember igazságosnak, s ezáltal kiszámíthatónak és biztonságosnak hisz. (Így önmagát is biztonságban hiheti, elvégre mi rossz történhetne vele, ha ő maga semmi "rosszat" nem tett.) Úgy tűnik azonban, hogy ez a Nyugaton - elsősorban az Egyesült Államokban megfigyelt jelenség nem mindenütt egyformán elterjedt a világon, így az újabb kutatási eredmények szerint Magyarországon sem az.

irányított asszociációs módszer
Az asszociációs módszer a pszichológia egyik bevett, gyakran alkalmazott eszköze. Ismertebb válfaja a szabad asszociáció, amikor a vizsgált személynek meg kell fogalmaznia bármit, ami a bemutatott ingerről eszébe jut - ezt az eljárást elsősorban a pszichoterápiában és a személyiség vizsgálatában alkalmazzák. Az irányított asszociáció módszerének lényege viszont az, hogy a megkérdezettnek a fogalmak egy előre meghatározott köréből kell asszociációit kiválasztania (pl. milyen foglalkozás jut eszébe arról, hogy "magyar" / "német" / "orosz" stb.).

Katz, Daniel
Amerikai szociálpszichológus, neves sztereotípiakutató, Kenneth Bralyvel közösen az első jelentős empirikus sztereotípiavizsgálat szerzője.

keresztkategorizáció
Kutatási eljárás, amely a különböző - nemzeti, nemi, társadalmi, foglalkozási stb. - sztereotípiákat és azok kölcsönhatásait vizsgálja. A vizsgálatban részt vevő megkérdezetteknek olyan elképzelt személyeket kell jellemezniük (rendszerint kétpólusú tulajdonságskálán), akik egyszerre több különböző kategória tagjai (pl. magyar nő, magyar férfi, angol nő, angol férfi stb.). Így külön-külön és egymáshoz viszonyítva is mérhető az egyes kategorizálási szempontok hatása.

kétpólusú tulajdonságskála
Ellentétes jelentésű tulajdonságpárokból (pl. "erős - gyenge") álló lista, ahol a megkérdezettnek egy-egy személyt vagy csoportot kell megítélnie általában öt- vagy hétfokú skálán aszerint, hogy melyik tulajdonságot érzi jellemzőbbnek az adott csoportra és milyen mértékben. A sztereotípiakutatás egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze.

Kornis Gyula (1885-1958)
Filozófus és pedagógus, egyetemi tanár és akadémikus, a szellemtudományos pszichológia egyik magyarországi képviselője, a két világháború között kultúrpolitikus, államtitkár. Számos pszichológiával, kultúrtörténettel, történelemmel, politikával, illetve e diszciplínák kapcsolatával foglalkozó mű szerzője.

kultúrközi összehasonlító pszichológia
A pszichológiának az a viszonylag új területe, amely szerint a kultúra fontos szerepet játszik a megismerés, az érzelmek és a viselkedés jelenségeiben. Érdeklődésének középpontjában ezért a különböző kultúráknak, illetve azok tagjainak pszichológiai összehasonlítása áll. Szembehelyezkedik azzal a hagyományos pszichológiai megközelítéssel, amely - nyíltan vagy kimondatlanul - úgy tekintette az egy bizonyos kultúrához tartozó (rendszerint amerikai, fehér, középosztálybeli, egyetemista) személyekkel kapott eredményeket, mintha azok általában "az emberre" volnának jellemzőek.

Lippmann, Walter (1889-1974)
Amerikai újságíró, szerkesztő és publicista. Éles elméjű és művelt laikusként úttörő jelentőségű könyveket írt a közvéleményről és a közgondolkodásról egy olyan korai időszakban (az 1920-as években), amikor ezeknek a témáknak még nem volt tudományos szakirodalma.

McDougall, William (1871-1938)
Amerikai pszichológus, a szociálpszichológia egyik megalapítója. A pszichológiai folyamatokat öröklődő ösztönök működésének tulajdonította.

Mi a magyar?
Szekfű Gyula, a neves történész által szerkesztett, 1939-ben megjelent tanulmánykötet, amely - többek között az akkoriban erősödő német befolyás ellensúlyozására - a kor vezető magyar gondolkodóinak (pl. Babits, Szekfű) a magyarság mibenlétével kapcsolatos esszéit gyűjtötte egybe.

Montesquieu, Charles de Secondat, Baron de (1689-1755)
Francia arisztokrata, filozófus és író, a felvilágosodás korának egyik jól ismert és kiemelkedő szellemi figurája.

nemzetkarakterológia
A nemzetek jellemzésével foglalkozó kutatási terület. Ma már nem tekintik tudományosnak, mert nem rendszerezett és módszertanilag megalapozott empirikus adatgyűjtésen, hanem történelmi, nyelvészeti és néprajzi szempontú spekulációkon és esetleírásokon alapult. A 19. századtól a 20. század első néhány évtizedéig élte virágkorát.

néplélektan
A német pszichológus Wilhelm Wundt ezt a kifejezést (Völkerpsychologie) alkalmazta nemzetkarakterológiai vizsgálódásaira.

Rónay Jácint (1814-1889)
Bencés tanár, természettudós, író, akadémikus. 1847-ben jelent meg nemzetkarakterológiai munkája, amelyért az Akadémia levelező tagjává választotta. Az 1848/49-es forradalomban játszott szerepe miatt emigrálni kényszerült Londonba, ahol tudományos munkásságának folytatása során Charles Darwinnal is kapcsolatba került. A kiegyezés után hazatért és rövid akadémiai, majd minisztériumi pályafutás után Rudolf trónörökös nevelője lett.

Szekfű Gyula (1883-1955)
Magyar történész, a két világháború közötti magyar szellemi élet egyik vezető alakja.

szellemtudomány
19. század végi, 20. század eleji történet-, illetve tudományfilozófiai megközelítés, mely elsősorban a korabeli német tudományos életre volt jellemző. Magyarországon az 1920-30-as években örvendett nagy népszerűségnek. A természettudományok és a humán tudományok éles szétválasztásán alapul; felfogása szerint csak az előbbiek törekedhetnek kísérleti vizsgálódásra és oksági magyarázatra, az emberi jelenségek esetén inkább a megértés és a történelmi-kulturális perspektívában való elhelyezés a tudomány célja.

sztereotípia
Egy csoportról, illetve annak tagjairól kialakított, általánosító jellegű benyomás vagy elképzelés. A csoport jellegétől függően beszélhetünk nemzeti-etnikai, nemi, társadalmi, foglalkozási, vallási stb. sztereotípiákról. A sztereotípiákat kezdetben úgy tekintették, mint hátrányos megkülönböztetéshez vezető és hamis nézeteket. A mai sztereotípiakutatás már kevésbé negatívan értékeli e fogalmat, s elsősorban azt vizsgálja, miért, mikor és hogyan sztereotipizálnak az emberek. Számot vet azzal is, lehet-e a sztereotípiáknak valóságalapjuk.

tulajdonságprofil
Az adott csoportra jellemzőnek tartott (általában kétpólusú tulajdonságskálán megítélt) vonások egymáshoz való viszonya, vagyis az, hogy melyiket mennyire tartják a megkérdezettek jellemzőnek a többihez képest. A tulajdonságprofil vizsgálatát nem lehet elhanyagolni, mivel előfordulhat, hogy drasztikusan másképp értékelt csoportok tulajdonságprofilja hasonlít egymáshoz. A tulajdonságprofil megléte egyrészt arról árulkodik, hogy a sztereotipizált csoportoknak tulajdonított vonások nem csupán a csoporthoz való érzelmi viszonyulástól függnek, másrészt jelezheti a megkérdezettek értékeléseiben rejlő feszültségeket (például ha nyomás nehezedik rájuk, hogy egy csoportot pozitívabban vagy negatívabban ítéljenek meg).

tüköreffektus
Az a szociálpszichológiában gyakran tapasztalt hatás, amikor két - általában ellenséges viszonyban álló - csoport tagjainak önmagukról és egymásról kialakított elképzelései tulajdonképpen egymás "tükörképei": mindkét csoport hasonlóan pozitív tulajdonságokkal jellemzi önmagát, és hasonlóan negatív vonásokat, illetve szándékokat tulajdonít a másik csoportnak.

Wundt, Wilhelm (1832-1920)
Német pszichológus. 1879-ben Lipcsében megalapította a világ első egyetemi pszichológiai tanszékét - ezt a dátumot tekintjük ma a modern tudományos pszichológia kezdetének. Sok kötetre rúgó munkásságának fő területe az észlelés és a gondolkodás folyamatainak kísérleti vizsgálata volt. Emellett foglalkozott az általa néplélektannak nevezett nemzetkarakterológiával is, ebben azonban nem a kísérleti módszert alkalmazta, hanem történelmi, filológiai és néprajzi szempontú spekulatív elemzésre hagyatkozott, ezért ezt el is különítette kísérleti jellegű munkáitól.

Zajonc, Robert (1923-)
Lengyel származású amerikai szociálpszichológus. Számos elmélete és kutatási eredménye közül az egyik legismertebb az ún. "puszta észlelés hatása", vagyis az a jelenség, hogy az emberek általában pozitívabban ítélik meg azokat a dolgokat (tárgyakat, személyeket, gondolatokat stb.), amelyekkel korábban már találkoztak, vagyis pusztán az, hogy valami vagy valaki már ismerős a számunkra, vonzóbbá is teszi a szemünkben.