Putyin a csecseneket gyanúsítja a robbantással

Putyin orosz elnök - anélkül, hogy bármilyen bizonyítékra hivatkozott volna - Aszlan Maszhadov volt csecsen kormányfőnek és szervezetének tulajdonította a péntek reggeli moszkvai metrórobbantást. Maszhadov azonban tagadta, hogy a lázadó egységeknek bármi közük lenne a merénylethez. A tragédiában 39 ember meghalt, 122-en megsérültek. A metrókocsiban távirányítású pokolgép lépett működésbe, a robbanóanyagot bőröndbe rejtették.

2003. február 18-án a Koreai Köztársaságban, Teguban 182 utas meghalt és több mint 300 eltűnt egy metrótűz nyomán, amelyet az okozott, hogy egy férfi gyúlékony folyadékkal töltött dobozt dobott az egyik metrókocsiba.

2003. január 24-én a venezuelai Caracas egyik metrómegállójában robbanás oltotta ki egy ember életét, 14-et pedig megsebesített.

2001. február 5-én a moszkvai metró egyik legforgalmasabb pontján, a Belorusz pályaudvarnál pokolgép robbant, melynek következtében 20 ember megsebesült.

2000. december 30-án a Fülöp-szigeteken, Manilában 15 ember vesztette életét, száz pedig megsebesült egy robbantás-sorozatban. A négy, megközelítően egyidejű detonáció egy metróállomáson, az amerikai nagykövetség közelében egy parkban, egy buszállomáson, illetve a nemzetközi repülőtéren történt. Az ötödik pokolgép hatástalanítás közben robbant fel. A merényleteknek, amelyet iszlám szeparatisták követtek el, összesen 22 áldozata volt.

1996. június 11-én a moszkvai metróban történt nagyerejű robbanás következtében 4 ember meghalt, 12 megsebesült.

1995. március 20-án a tokiói metró egyik vonalán tömeges gázmérgezést okozott az Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) nevű szekta. A szarin gáz belégzése következtében 12 ember halt meg, és mintegy 5000 ember szenvedett egészségkárosodást.