Terebesen mindenki fél a lázongó romáktól

Mindenki fél a szlovákiai Terebesen azután, hogy vízágyút vetettek be a cigányok ellen a katonák. A fehérek és a cigányok egymástól és a nyomortól is félnek. A lerobbant panelváros lakói legszívesebben mind elmennének.

"Persze hogy félek. Mindenki fél. Az a baj, hogy a cigányok egyre többen vannak, a fehérek pedig egyre kevesebben. Egész Európában ez a probléma" - foglalta össze Terebes kertvárosi részében egy magyar származású, de a nyelvet már csak nehezen beszélő nő a helyi probléma lényegét. A város közepén, a rendőrség és az önkormányzat épülete előtt vízágyú és páncélautók álltak bevetésre készen, a rendőr- és katonai járőrök folyamatosan járták a várost csütörtökön, két nappal az utolsó zavargások után.

Tőketerebesen - vagy szlovák nevén Trebisovban - voltak a legnagyobb zavargások, a magyar és ukrán határ közé ékelt kelet-szlovákiai települések közül. Miután a kormány felére csökkentette a segélyeket, a hét elején cigányok csoportosan boltokat raboltak ki. Terebesen két kis közértet fosztottak ki, de a szupermarket elleni támadást a rendőrség visszaverte. A csatában a cigányok köveket dobáltak, a rendőrség pedig vízágyút is bevetett a mínusz 2 fokos hidegben. A szlovák kormány katonákat és kommandósokat vezényelt a térségbe, ahol három napja rend van. A fokozott készültség és a feszültség azonban erősen érezhető. A város cigányok lakta putrisorát folyamatosan őrzik.

Fát gyűjtő cigányok a terebesi lakótelepen

Tőketerebes Sátoraljahújhelytől alig húsz kilométerre van északra. A huszonkétezer lakosú kisváros szocialista ipari központnak készült, a falusias kertvárosi rész közepén panelházak tucatjai állnak. Kopott, a szocialista jólétet ábrázoló freskók emlékeztetnek a tűzfalakon az építtetőkre A széles főutcával párhuzamos szervizút már nincs lebetonozva, a városban új épület alig van, a köztereken minden rozsdállik és mállik. "A fiatalok ahogy tudnak, elmennek innen. Csak a cigányok maradnak, de ők egyre többen vannak" - mondta egy helybeli. A városhoz telepített gyár a rendszerváltás után bezárt, és azóta kevés munkahely van. Sokan elköltöztek a jórészt szlovákok lakta településről, ahol magyarok csak nagyon kevesen élnek. Nincsenek magyar feliratok, a mozi csak szlovákul játszik filmeket, a város közepén lévő református és katolikus templomokban csak szlovákul miséznek.

A város délkeleti felében van a gettó. Itt élnek a cigányok, akik a helyiek szerint gyakorlatilag mind munkanélküliek. A gettó kis házai a terebesi átlaghoz képest is sokkal-sokkal rosszabb állapotban vannak. Arrafelé az utcák nincsenek aszfaltozva, alig van közvilágítás, a legtöbb helyen nincs víz. Az egész terület hullámpalákból, lemezekből körbezárt kerítéssel van elválasztva a város többi részétől. Innen indultak boltot fosztogatni a hét elején az emberek. A nem cigányok soha nem járnak a gettóban. "Ott kővel megdobálnak." "Én még sohasem mentem arra, pedig itt élek már több mint tíz éve" - lehet hallani a véleményeket az elátkozottnak tűnő helyről. Valaki tudni véli, hogy kisgyerekek támadnak ott a betévedőre, és ha valaki visszaszól vagy visszaüt, akkor a nagyok az ő védelmükre hivatkozva jönnek elő, és nem kegyelmeznek. Igaz, aki ezt mesélte, azt is tudta, hogy a cigányok nagyon jól öltözöttek, a gettó lakóin végignézve azonban megállapítható, hogy ez egyáltalán nem igaz. A többség első ránézésre hajléktalannak tűnik.

"Amikor 15 éve idekerültem, alig ezer cigány volt, most már négyezren vannak. Akkor még dolgoztak is: nyúlbőrrel kereskedtek meg zenéltek. A környék összes lagziján a cigányok zenéltek, de most már ez sincs. A demokráciával minden megváltozott. Elkényeztette őket az állam, kapják a rengeteg segélyt, de alig dolgozik valaki közben. Rengeteget szülnek. Egy cigánylány 15 éves korában kezd szülni, lesz tíz gyereke, azoknak is mind tíz gyereke, és észre sem veszed, néhány év alatt már százan vannak" - magyarázta a gettóhoz közeli kocsma pultosa. "Mondjuk, munka tényleg nem nagyon van itt, és szakképzetlenek is, a gyerekeik mind degeneráltak, ezért a kisegítőbe jár majdnem mind" - tette hozzá valaki, aki szerint csak az menekül meg Terebesről, aki főiskolát végez, és megtanul angolul. "De legalább igyekezhetnének. Egész nap videóznak, és várják a segélyt. Már túl sokat költöttek rájuk így is. Persze mindenkinek csökkentették a segélyt, nem csak a cigányoknak."

A gettó nyugati oldala

A terebesi cigányok nem csak a gettó miatt élnek külön életet. Többségük egy helyi rendőr szerint nem beszél sem szlovákul, sem magyarul, csak cigányul, ezt viszont rajtuk kívül nem érti senki. (Jogvédő szervezetek szerint az általános kirekesztés mellett ezért nem veszik fel őket a rendes iskolába.) "Az elmúlt években már rendszeressé vált a feszültség itt a fehérek és a cigányok között. Állandóan kijártak lopni, a kertben egy slaugot nem lehet kint hagyni, mert jönnek a cigányok és elviszik." "Mindig csoportosan járnak, mindenki fél tőlük, ha nem is visznek el semmit, legalább egy almacsutkát bedobnak az ablakon. És majdnem mind gyerek" - mondták a terebesiek. Csütörtökön azonban a városban járkáló cigányok nem randalírozó csoportokban, hanem magányosan vagy családostul sétáltak, és tüzelőnek való fát gyűjtötték a lakótelepi fák alól. Erre a zavargások után kaptak engedélyt, ahogy a kormány ígéretet tett arra is, hogy az elvont pénz helyett élelmiszersegélyt osztanak majd.

Az általános szegénység és megkurtított támogatások mellett még egy hatalmas gondja van a gettó cigányainak: az uzsorások. Csak tőlük tudnak pénzt szerezni, viszont csak százszázalékos kamatra. A gettóban szinte mindenki hatalmas adósságcsapdában van, miközben az uzsorások - akiknek a többsége szintén környékbeli cigány - helyi léptékkel mérve hatalmas vagyonra tettek szert. "Száz koronáért kétszázat kérnek vissza, és mindig behajtják. Persze nincs honnan visszaadni" - mondta valaki, aki szerint vannak azért becsületes cigányok is.

A hét eleji terebesi botrány hasonlóan kezdődött, mint a többi településen. Egy kis közértet zárás után egy nagyobb csoport feltört, sok mindent elvittek, és az áru egy részét szétszórták a padlón. Az országos botrány abból lett, amikor beszámolók szerint legalább négyszázan egy belvárosi szupermarket ellen indultak. "Kövekkel dobálták, de akkor már itt voltak a rendőrök. Lassan szorították ki őket a cigánytelep felé a főúton. Sokat becsuktak, de a visszavonulók még egy boltot összetörtek útközben. Azóta rend van, de félünk" - számolt be egy terebesi a nagy csatáról.

A városban csütörtökön nyugalom volt. A központban lévő rendőrség és önkormányzat előtt néhány páncélautó és egy vízágyús kocsi állt. Rendőrök és katonák járőröztek, délelőtt egy helikopter is körözött a város felett. Fehér-zöld rendőrségi Skodák sűrűn járkáltak az utakon. Az egyik rendőr megmutatta az autójukon esett benyomódást az ablak fölött. "A cigányok eltalálták kővel. De most már rend van. Reggel kint voltunk a telepen, és megszerveztük a cigányrendőrséget. Karszalagot kaptak, és ők is vigyáznak most már. Mi már csak azért vagyunk itt, hogy lássák az erőnket, de nincs már semmi baj."

A hadsereg felkészül a kődobálásra

A gettó sarkán hét rendőr teljesít éjjel-nappal szolgálatot. Beljebb ők sem mennek. A gettó város felé vezető utcáin Polícia felirattal ellátott fehér karszalagos cigány férfiak állnak. Ők idegent nem engednek be, és vigyáznak arra, hogy ki és milyen céllal jön ki. Láthatóan van tekintélyük, egyik csoportjuk húsz méterre állt a szlovák rendőrök csoportjától. Néha egymáshoz szóltak, és viccelődtek. A gettó városhatárhoz közelebbi kijáratainál azonban szigorúbb arccal posztoltak az önkéntes őrök. A karszalagos gettórendőrök nemcsak itt, hanem a gettón belül is százméterenként álldogáltak a sáros utcák közepén.

A városba kimerészkedő cigányokat békén hagyták csütörtökön. Néhányan guberáltak, de a legtöbben fát vagy vizet vittek haza.

A bolti árusok félnek a legjobban, igaz, Tőketerebesen csak bezárt üzletet támadtak meg. A közeli Cserhovon viszont egy bolti eladót állítólag megrugdostak. "Nem hiszem, hogy éhesek, inkább heccből csinálták. Azt kiabálták, hogy éhesek, de közben mosolyogtak, lehetett látni, hogy nem azok" - mondta egy terebesi boltos, igaz, ő csak a tévében látta az éhségre hivatkozó támadókat.

Terebesen is több tucat cigányt vittek be a rendőrségre csoportosan elkövetett rablás miatt kedden. Csütörtök délután folyamatosan engedték el őket egyesével, a városi rendőrség épületéből tízpercenként léptek ki cigány férfiak.

"Most a katonák meg a rendőrök rendet csináltak. De nem tudom, hogy ezt ki és milyen pénzből fogja igazából megoldani és mikor" - foglalta össze a város reménytelenségét a gettó közeli kocsma pultosa.

Magyari Péter (Tőketerebes)