A Cox-jelentés miatt nő a feszültség az amerikai-kínai kapcsolatokban<br/>

Az Egyesült Államokban a kedden közzétett Cox-jelentés összegzi mindazokat az eddig felmerült elemeket, amelyek arra utalnak, hogy Kína kiterjedt nukleáris kémkedést folytat legkevesebb két évtizede Amerika ellen. Eközben Peking hivatalosan is cáfolta, hogy atomtitkokat lopott volna az Egyesült Államoktól. Katonai szakértők szerint azonban Kína épp egy újabb rakétát próbál ki.

Kína valószínűleg még az idén kipróbál egy új, nyolcezer kilométeres hatótávolságú interkontinentális rakétát, amely tengeri indítóállásról irányítható szárazföldi célpontra - jelentette az AFP hírügynökség Pekingből katonai forrásokra hivatkozva.
A kedden nyilvánosságra hozott amerikai Cox-jelentés szerint Kína három új, mozgatható indítóállású interkontinentális rakétatípus kifejlesztésén dolgozik.
Pekingben tartózkodó külföldi katonai szakértők azt közölték, hogy megkezdődtek az előkészületek a Csülang 2 tengeri indítású interkontinentális rakéta kipróbálására.
A Csülang 2 (JL2) az 1980-as években sikerrel kipróbált JL1 rakéta továbbfejlesztett változata. A JL1-et előbb hagyományos tengeralattjáróról, majd 1988-ban a Hszia atom-tengeralattjáróról indították.

A Christopher Cox republikánus képviselő vezetésével folytatott bizottsági vizsgálódás eredményei újabb tartós feszültségforrást visznek az amerikai-kínai viszonyba, amelyet már eddig is alaposan megterhelt az emberi jogok gyökeresen ellentétes felfogásából keletkező számos viszály, illetve a Kereskedelmi Világszervezetbe való kínai belépést akadályozó amerikai magatartás.
A belgrádi kínai nagykövetség épülete ellen elkövetett légitámadás csak olajat öntött a tűzre, miután Kína, Oroszországgal együtt, régóta gátolta a nyugati nagyhatalmakat abban, hogy kemény és egyöntetű fellépésről határozhasson az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemcsak Jugoszláviával szemben, hanem az iraki probléma ügyében is.
Néhány órával a Cox-jelentés közzététele után a Pentagon bejelentette, hogy elmarad William Cohen védelmi miniszter júniusra tervezett kínai látogatása, amelynek előzetes időzítését sokan eddig sem tartották ideálisnak, hiszen napokon belül esedékes a Tienanmen
téri vérfürdő 10. évfordulója. Ez megkerülhetetlen dátum a pekingi politika elleni - várhatóan nagyon éles hangú - nyugati (és esetleg Kínán belüli, nyugatbarát) megnyilatkozások szempontjából.
Bill Clinton amerikai elnök kedden Texas államban járt, és ottani beszédében igyekezett védelmébe venni az általa vezetett kormányzat Kína-politikáját.
Az elemzők általában valószínűtlennek tartják, hogy kifejezetten ellenséges, hidegháborús viszonyok alakulnának ki Peking és Washington között, de a kapcsolat hőfoka valamelyest mindenképpen csökken, és nem csak néhány hétre, amíg a Cox-jelentés a sajtó érdeklődésének homlokterében tartható.
2000 novemberében az Egyesült Államokban elnökválasztás lesz, és a demokratáknak igyekezniük kell, ha el akarják kerülni, hogy a republikánusok egyik aduja a Kínával szembeni határozatlanság vádja legyen. Ifjabb George Bush texasi kormányzó, a volt elnök fia, akit sokan a legesélyesebbnek tartanak a republikánus elnökjelöltség elnyerésére, már igyekszik is besorolni érvkészletébe a kínai témát: a Cox-jelentést elolvasva azt mondta, hogy szerinte Kínát nem mint stratégiai partnert, hanem mint versenytársat kell számon tartani.

A kínai külügyminisztérium közleményt adott ki, mely szerint a Cox-jelentésben megfogalmazott vádak alaptalanok.
"A Cox-jelentés befeketíti Kínát, azzal vádolja ezt az országot, hogy csorbította az Egyesült Államok szuverenitását katonai technológiájának megszerzésével" - olvasható a dokumentumban, amely szerint ezek a "szenzációhajhász" állítások teljesen képtelenek, alaptalanok és "hátsó gondolatokkal terhesek".
A pekingi állásfoglalás szerint a kongresszusi jelentés bizonyos Kína-ellenes erők ihletésére született, akik a hidegháború szellemét akarják visszahozni, visszaforgatva a történelem kerekét. Ezek az erők Peking szerint a "kínai veszély" elméletét kívánják feléleszteni. A kínai külügyminisztérium úgy látja: az a tény, hogy a Cox-jelentést a belgrádi kínai nagykövetség elleni légi csapások után három héttel hozták nyilvánosságra, azt a célt szolgálja, hogy felszítsa a Kína-ellenes érzelmeket és elterelje a közvélemény figyelmét.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

1999.03.22.