Az orosz és az amerikai védelmi miniszter a KFOR-ban való orosz részvételről tárgyal <br/>

Igor Szergejev orosz és William Cohen amerikai védelmi miniszter szerda délelőtt megérkezett Helsinkibe. A két vezető a koszovói békefenntartó erőkben való orosz résvételről tárgyal majd. Kedd este elindult Európába Bill Clinton amerikai elnök és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is.

Szergejev kijelentette: "minden vitás kérdést" rendezni szeretne a koszovói békefenntartó erőkben való orosz részvétel ügyében.
Cohen arról beszélt, hogy korábbi telefonos egyeztetéseken Moszkva és Washington már előre haladt a különféle lehetőségek körvonalazásában.
"E lehetőségek további vizsgálatára van szükség azon az elvi alapon, hogy a KFOR-nak egységes parancsnokságra van szüksége, ami kizárja egy külön orosz szektor létrehozását" - szögezte le Cohen.
A két miniszter Martti Ahtisaari finn köztársasági elnöknél találkozik.

Kedden este Európába indult Bill Clinton amerikai elnök és Madeleine Albright külügyminiszter is. Bár útitervük nem azonos, céljuk közös: a koszovói, illetve szélesebb értelemben véve a délkelet-európai béke és újjáépítés kereteinek kidolgozása.
Clinton hétnapos európai körutat kezd. A látogatás során felkeresi Genfet, Párizst, Bonnt és Ljubljanát, de a legfontosabb programpont a hét végén Kölnben tartandó G8-csúcstalálkozó. Ezen a világ hét vezető ipari hatalmának első számú vezetői találkoznak egymással, valamint Borisz Jelcin orosz elnökkel, akivel kiegészülve a "Nyolcak csoportját" alkotják.

Clinton és Jelcin találkozójáig az amerikai és az orosz illetékesek szeretnék nyélbe ütni a megállapodást a koszovói nemzetközi békefenntartó erőben, a KFOR-ban való orosz részvétel feltételeiről. A kérdés az, hogy NATO-kézben lesz-e, egységes lesz-e a KFOR parancsnoksága, illetve hogy kapnak-e Koszovóban önálló övezetet az oroszok.
A viták eldöntése érdekében utazott most Cohen Helsinkibe, hogy ott szerdán Igor Szergejev orosz védelmi miniszterrel találkozzék.
Csütörtökön a Clinton kíséretében utazó Albright különválik az
elnöki küldöttségtől, és ugyancsak a finn fővárosba utazik, ahol
tárgyal Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel.
A légi háború végét az is jelzi, hogy a Pentagon kedden bejelentette: "néhány egységet" napokon belül visszavonnak a
Jugoszlávia elleni hadjárat céljára Európába vezényelt repülőgépek közül. (Az Egyesült Államok összesen hétszáz katonai légi járművet vetett be.)
Eközben mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a NATO vezette KFOR nem akar vállalkozni az összes albán gerilla lefegyverzésének szinte lehetetlen feladatára. John Craddock
amerikai dandártábornok elmondta: a NATO-katonák csak a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) azon embereit szándékoznak lefegyverezni a kényszer erejével, akik provokálják a kivonuló szerbeket.
Craddock szerint a NATO csak az UCK "demilitarizálására" törekszik, ami magyarázata szerint nem azt jelenti, hogy mindenkitől elveszik a fegyverét - mert akkor nagyon sok koszovói családnál kellene házkutatást tartani -, hanem azt, hogy katonai egységként nem működhetnek tovább az albán fegyveres csoportok.
Egy a New York Timesnek nyilatkozó UCK katona szerint reménytelen vállalkozás lenne arra törekedni, hogy minden albán letegye fegyverét. Mint mondta: az albán hagyományok része, hogy mindenkinek van fegyvere.

(MTI)