Szorosabb gazdasági együttműködésre szorgalmazta a Közép-európai Kezdeményezések tagországait Orbán

Prágába rendezték meg a 16 országot tömörítő Közép-európai Kezdeményezés (KEK) jubileumi csúcsértekezletét. A regionális szervezet elődje, az Alpok-Duna Unió ugyanis éppen tíz évvel ezelőtt, 1989 novemberében Budapesten tartotta alakuló ülését. A találkozón felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök erőteljesebb gazdasági együttműködést szorgalmazott a tagországok között.

A miniszterelnökök felszólalásai a KEK tízéves múltjának értékeléséről, a szervezet jövőjéről, valamint a jugoszláv kérdésről, s ezzel összefüggésben a délszláv helyzet lehetséges módozatairól szóltak.

''Ez a tíz esztendő az egész századot figyelembe véve is kivételesen szerencsés időszak volt, hiszen a közép- és kelet-európai országok egyszerre kapták meg a lehetőséget arra, hogy saját maguk rendelkezzenek jövőjük felől'' - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a térség legtöbb országában példátlanul rövid idő alatt sikerült a politikai és gazdasági reformokat véghezvinni.

A KEK-csúcs plenáris ülésén Orbán Viktor szólt a restauráció kihívásairól, az előző rendszer iránti visszavágyódás csapdájáról, amelyet - mint mondta - "majd minden" közép- és kelet-európai országnak sikerült elkerülnie.
Az elmúlt tíz év csapdájának nevezte Orbán Viktor azokat a kétoldalú konfliktusokat is, amelyeknek regionális kihatásuk van.
''A konfliktusok egy részét nem tudtuk elkerülni, szerencsére Magyarország ezeknek nem volt részese, mert külpolitikáját szerencsés kézzel irányították a mindenkori kormányok'' - közölte.

A Közép-Európai Kezdeményezés jövőjéről szólva Orbán Viktor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a KEK tavaly sikeresen megújult, amikor a gazdaságot is beemelte működési területei közé. A kormányfő a határokon átnyúló gazdasági zónák kialakítását, az informatikai illetve környezetvédelmi együttműködés létrehozását és az ifjúsági kérdések együttműködésbe történő bekapcsolását javasolta a tagországoknak.

A tanácskozáson Jugoszláviával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kifejtette: erősíteni kell a szerbiai demokratikus ellenzéket, a jelenlegi jugoszláv rezsimmel ugyanis nem lehet elképzelni demokratikus átalakítást.
Ugyanezen a véleményen volt Massimo D'Alema olasz kormányfő és Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár is, azonban akadt aki másként látta a helyzetet.

A miniszterelnök szerint újra kell gondolni a térség országainak humanitárius politikáját, s összhangba kell hozni az embargós lépésekkel, mert Jugoszlávia rendkívül kemény tél elé néz.
Mint elhangzott, a közép- és kelet-európai térség országai mindaddig nem tudnak erőteljesebb aktivitást kifejteni a délszláv újjáépítésben, amíg az EU donorkonferenciáját nem rendezik meg. Ezután lesz világos ugyanis az, hogy az EU milyen nagyságrendű összeget és milyen forrásokból bocsát a balkáni újjáépítés rendelkezésére.

A Duna ügyét Orbán Viktor - akárcsak horvát, román és bolgár kollégája - nem újjáépítési és nem humanitárius kérdésnek, hanem önálló problémának jelölte meg.

A megoldandó balkáni ügyek közül az Európai Uniónak első helyre kell helyeznie a hídroncsok kiemelésének, valamint a Duna hajózhatóságának témakörét – vélte a magyar miniszterelnök. Utalt arra, hogy amennyiben nem történnek lépések, akkor egy kemény tél esetén az erős jégzajlás természeti katasztrófát okozhat.

2000. január elsejétől Magyarország tölti be a KEK soros elnöki tisztségét, és a jövő év novemberében Budapesten tartanak csúcstalálkozót. Azzal párhuzamosan gazdasági fórumot is rendeznek a magyar fővárosban az eurorégiók gazdasági aspektusairól. A KEK külügyminiszteri ülésének helyszíne 2000-ben Szeged lesz.

A csúcsértekezlet a következő két évre szóló akcióprogram elfogadásával ért véget.

A kormányfők a tanácskozáson kiemelték a kisebbségi jogok védelmének fontosságát.
A konferencián meghozott határozat emlékeztet, hogy a KEK kisebbségvédelmi megállapodását eddig 11 tagállam írta alá. Az ülésen Csehország javasolta, hogy a jövő évben nemzetközi tanácskozást szervez az ombudsman hivataláról és annak fontosságáról. A fórum résztvevői támogatták ezt a kezdeményezést.

"Magyarország elnöksége idején lendületet kíván adni a Közép-európai Kezdeményezés gazdasági tevékenységének" – jelentette ki a magyar delegáció részvevője Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Mind mondotta, Magyarország arra fog törekedni, hogy hozzásegítse a régiót a határokat átívelő gazdasági egységek létrehozásához. Hozzátette, hogy Magyarország elnöksége idején szeretné intenzívebbé tenni a régió ifjúságának az együttműködését is.

(MTI)

Ajánló:

Beszédek, interjúk, riportok.