Német politikusok közkegyelemben részesítenék az elítélt volt keletnémet vezetőket
1999. november 14., vasárnap, 15.41
Német kormányzati és ellenzéki politikusok vasárnap annak a nézetüknek adtak hangot, hogy kegyelemben kellene részesíteni az egykori keletnémet állampárt három vezető káderét, akiket november 8-án másodfokon is több évi börtönre ítéltek.
A lipcsei szövetségi bíróság múlt hétfőn helybenhagyta a berlini tartományi bíróság 1997 augusztusában született döntését, amely Egon Krenzet, Günter Schabowskit és Günther Kleibert bűnösnek mondta ki a belnémet határon évényben volt tűzparancsban és az agyonlőtt menekülők halálában. Krenzre, az NDK utolsó államfőjére hat és fél, Schabowski és Kleiber egykori PB-tagokra 3-3 évi szabadságvesztést szabott ki a bíróság.
Hans-Ulrich Klose (SPD), a Bundestag volt alelnöke a Welt am Sonntagnak nyilatkozva helyénvalónak nevezte az amnesztia gondolatát. Mint mondta, "a tűzparancsot és következményeit jogi értelemben kell feldolgozni, ez pedig a berlini ítélettel már megtörtént".
Hasonló álláspontot vall Vera Lengsfeld CDU-képviselő, egykori keletnémet polgárjogi aktivista is. A vasárnapi lapban úgy fogalmazott, hogy nem ellenezné, ha a három volt politikus kegyelmet kapna. "Ellenkező esetben könnyen mártírokká válhatnak a nagyszámú PDS-szimpatizáns szemében" - mondta.
Christian Ströbele (Szövetség 90/Zöldek) kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy perek útján jóvá lehet-e tenni "a fal és a szögesdrót által okozott szörnyűségeket". Ezért számára természetes volna, hogy az illetékesek elgondolkodjanak a kegyelem intézményén.
Rainer Eppelmann (CDU) szintén támogatta az amnesztiát, hozzátéve ugyanakkor, hogy ennek feltétele: a három elítélt ismerje be bűnösségét. Krenznél ő nem lát erre utaló jeleket, viszont Schabowski számára időközben nyilvánvalóan világossá vált, hogy "rossz lóra tett".
Peter Gauweiler (CSU) odáig ment, hogy levélben szólította fel Berlin igazságügyi szenátorát: részesítse kegyelemben Schabowskit. A berlini per másodrendű vádlottja a bajor politikus szerint nemcsak saját személyes politikai felelősségét ismerte be, de kritikus és önkritikus módon a nevén nevezte az NDK-ban végbement súlyos torzulásokat is. Ráadásul a tíz évvel ezelőtti sajtóértekezleten tett bejelentésével ő indította el azt a láncreakciót, amely a belnémet határ megnyitásához vezetett. "Meggyőződésem, hogy ez a történelmi tett fölöslegessé teszi a bírósági ítélet végrehajtását" - írta levelében Gauweiler.
Forrás: MTI
Korábban:
(1999. november 8.)