Schüssel nagy kockázatot vállalt a koalícióval<br/>

A konzervatív osztrák pártvezér, Wolfgang Schüssel végre elérte élete nagy álmát, amikor feleskették kancellárrá. Azonban az elemzők szerint az édes győzelem könnyen keserűvé válhat.

Wolfgang Schüssel

Schüssel valószínűleg nem úgy képzelte el magát kancellárként, mint akinek az energiája nagy részét arra kell fordítania, hogy meggyőzze a világot: Ausztriában szilárd demokrácia van, és nem vált idegengyűlölő neonáci országgá.
Még soha egy osztrák vezetővel sem fordult elő, hogy ennek deklarálásával kellett volna kezdenie munkáját. Schüssel viszont pontosan ezt tette: "Ausztriának nem kell leckéket vennie demokráciából. Ami az emberek jogait illeti, mi nem egy fejlődő ország vagyunk. Itt szilárd demokrácia van" - mondta.

A konzervatív politikusnak minden kitartására és kötélidegzetére szüksége lesz, hogy jól induljon kancellári pályafutása és szembe tudjon nézni az Európai Unióval, amelynek tagországai éppen el akarják Ausztriát politikailag szigetelni.

Schüssel azonban nem először vág bele ilyen rizikós vállalkozásba, bár a mostani kétségkívül az eddigi legnehezebb feladata. 1995-ben, egy évvel az általános választások után váratlanul összefogott Franz Vranitzky Szociáldemokrata Pártjával. Ezzel azt akarta kifelé mutatni, hogy a következő választásokon sokkal jobb eredményt fog elérni pártja. Azonban nem így lett, sőt kevesebb széket nyert a Néppárt, mint ha egyedül indult volna.

Az 1999 októberi választások előtt a Néppárt rosszult állt a közvélemény-kutatások szerint. Schüssel ekkor azzal kábította a választókat, hogy ha harmadik lesz csak, inkább ellenzékbe vonul. Ez a módszer viszont bejött: a szavazatok 27 százalékát megszerezte a párt, ami messze túlszárnyalta az előzetes felmérések alapján várt eredményt. Így ugyanannyi helyet kaptak a parlamentben, mint a Haider-féle Szabadságpárt.

A Szabadságpárttal való koalíciókötés azonban azt is maga után vonta, hogy Thomas Klestil elnök nyilvánosan elítélte Schüsselt, és megbízhatatlannak nevezte.

Schüssel az alatt a 13 év alatt, amíg a szociáldemokratákkal volt kormányon, először gazdasági minszterként, majd külügyminiszterként és kancellár-helyettesként bizonyíthatta, mennyire képes küzdeni. A koalíciós partnerrel elsősorban az adóról és a privatizációról való elképzelései miatt voltak vitái.

Schüssel 1945. június 7-én született Bécsben. Jogot és gazdaságot tanult, mielőtt hivatásos politikus lett volna. 1987-ben pártelnök-helyettes lett, majd két évvel később kinevezték gazdasági miniszterré. 1995-ben választották meg pártelnöknek, és ebben az évben nevezték ki külügyminiszterré is.

1997-ben kisebb botrányba keveredett, amikor egy újság megírta róla, hogy egy sajtóreggelin "igazi malacnak" nevezte Hans Tietmeyert, a Német Szövetségi Bank elnökét. Schüssel tagadta az ominózus kijelentést, és sietve elutazott Frankfurtba, hogy kimagyarázkodjon Tietmeyernél. Azóta óvatos az újságírókkal.

Nős, két gyermeke van.

Š Copyright Reuters Limited. Š Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.