A törvénytervezet arra kötelezné a kormányt, hogy anyagi kárpótlást követeljen Oroszországtól az elnyomásért és azokért a környezeti károkért, amelyek az 1940-91 közötti szovjet uralom alatt érték Litvániát. A jogszabály szerint egy bizottságot hoznának létre, amely pontosan meghatározná a követelés nagyságát.
A tervezet szerint Oroszországnak továbbá bizonyos összeget kell befizetnie egy pénzalapba, amelyből segítséget nyújtanának azoknak a litvánoknak, akiket a szovjet uralom alatt Szibériába száműztek, és nincs arra pénzük, hogy visszatérjenek hazájukba.
A parlament várhatóan a jövő héten szavaz első olvasatban a törvénytervezetről, és csak többszöri szavazás után fogadja el a törvényt. Ezután még Valdas Adamkus államfőnek is szentesítenie kell a törvényt. Landsbergis törvénytervezete nem túl szerencsés időpontban látott napvilágot, egy hónap múlva hivatalos látogatásra Moszkvába utazik a litván államfő. A vilniusi kárpótlási követelés még jobban bonyolítja a két ország amúgy sem felhőtlen viszonyát, amelyet a NATO-csatlakozással kapcsolatos nézeteltéréseken túl a háborús bűnösök elleni jogi eljárások is terhelik.
Oroszország elutasítja a jóvátétel gondolatát, mondván, hogy nem felelős a Szovjetunió által okozott károkért. A Kreml továbbá - a három balti köztársasággal eltérően - úgy tartja, hogy a Baltikum 1940-ben történt elfoglalása nem volt törvényellenes.
(MTI)
Ajánló:
Korábban:
(2000. január 28.)