Az atomsorompó szerződés felülvizsgálati konferenciáján megállapodott az amerikai és az iraki küldöttség Bagdad nukleáris programjáról. A megállapodást Chrish Wesdahl kanadai nagykövet jelentette be a konferencia 187 küldötte előtt. A két ország vitájában a kanadai diplomata közvetített. Előzőleg a nap folyamán Abdallah Bali algériai ENSZ-nagykövet, a konferencia elnöke "megállította az órát", hogy időt adjon az amerikai és az iraki küldöttségnek a megegyezésre. A konferencia sikeres befejezésének éppen az amerikai-iraki vita volt az akadálya.
A nukleáris fegyverek továbbadása, továbbterjedése ellen 1968-ban kötött és 1970-ben életbe lépett NPT-szerződés eredetileg 25 évre szólt, de 1995-ben határozatlan időre meghosszabbították az érvényét, és most, öt év elteltével több hetes konferencián tekintették át, mi valósult meg a célokból, mik az időszerű teendők a továbblépés érdekében. A nukleáris hatalmakat - elsősorban az Egyesült Államokat és Oroszországot - az értekezleten heves bírálatok érték számos ország részéről, hogy Washington és Moszkva nem tett meg mindent a nukleáris leszerelés előmozdítása érdekében.
Az NPT alapján elismert öt nukleáris hatalom - az említett két ország mellett Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - ünnepélyes nyilatkozatban erősítette meg azon kötelezettségvállalását, hogy erőfeszítéseket tesz a végső cél, a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése érdekében. Erre azonban semmilyen menetrendet, időhatárt nem voltak hajlandóak felvázolni a nukleáris hatalmak. A konferencia résztvevői felszólítják az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy valósítsák meg a stratégiai nukleáris eszközök számának csökkentéséről kötött START-II szerződést.
Az öt évvel ezelőtti NPT-záródokumentumokhoz képest változás, hogy ezúttal már név szerint említi a záróokmány Izraelt, mint olyan államot, amely a nemzetközi közösség elvárásai ellenére nem volt
hajlandó alávetni nukleáris létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzésének.
(MTI)
Ajánló:
Korábban:
(2000. április 21.)