Vitás kérdések az izraeli-palesztin csúcstalálkozón<br/>

Kedden kezdődik az amerikai Camp Davidben az izraeli-palesztin csúcstalálkozó. Ugyan mindkét fél deklarálta, hogy a megegyezést keresi, ám számos kérdésben összeegyeztethetetlennek tűnnek az álláspontok. A fő vitatémák a következők

1. Jeruzsálem
Izrael hallani sem akar az 1967-ben elfoglalt, majd annektált Kelet-Jeruzsálem teljes feladásáról. Barak izraeli miniszterelnök a városrészben élő, a lakosság felét alkotó 300 000 palesztinnak csupán helyhatósági jogköröket adna. Ezzel szemben néhány
Jeruzsálem környéki terület kizárólag palesztin ellenőrzés alá kerülne. Állítólag Ehud Barak fontolgat egy olyan elképzelést is, amelynek alapján Kelet-Jeruzsálem zsidók lakta tömbjeit véglegesen Izraelhez csatolnák, a többi rész fölött pedig egyfajta palesztin szuverenitás jönne létre. A palesztin főváros a szomszédos Abu Dis település lehetne.
A palesztinok teljes egészében maguknak követelik Kelet-Jeruzsálemet, azzal, hogy a zsidó kegyhelyekhez szabad hozzáférhetőséget biztosítanának. Kelet-Jeruzsálemet a palesztin állam fővárosának nyilvánítanák.

2. Határok
Izrael elutasítja az 1967-es határok egy az egyben való visszaállítását. Meg akarja tartani azokat a ciszjordániai (nyugati-parti) és gázai területeket, ahol a zsidó telepek egybefüggő tömböket alkotnak. Bizalmas értesülések szerint Izrael Ciszjordánia és Gáza mintegy kilenc-tíz százaléka fölött kíván továbbra is ellenőrzést gyakorolni.
A palesztinok azt kérik, hogy Izrael maradéktalanul hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es számú határozatát, amely előírja az 1967-es határok helyreállítását. Ugyanez a határozat ismeri el Izrael állam létezési jogát.

3. Zsidó telepek
Izrael három tömböt akar létrehozni a ciszjordániai és gázai zsidó telepek számára, úgy, hogy az érintett területeket - leginkább Jeruzsálem és Tel-Aviv környékén - az országhoz csatolja. Jelenleg mintegy 170 000 zsidó él a hárommillió palesztin lakosú Ciszjordániában és Gázában. A telepek száma 145.
A palesztinok - és általában a nemzetközi közvélemény - törvényteleneknek tekintik a zsidó telepeket. Álláspontjuk az, hogy a telepeket fel kell számolni, mert a békés rendezés útjában állnak. Nincs kifogásuk az ellen, hogy zsidók éljenek a palesztin szuverenitás alá eső területeken, de a telepes közösségeket nem fogadják el.

4. Palesztin menekültek
Becslések szerint mintegy három-négymillió palesztin él nyomorúságos körülmények között a ciszjordániai, gázai, jordániai, libanoni és szíriai menekülttáborokban. A palesztinok azt akarják, hogy Izrael hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 194-es számú határozatát, amely kimondja a menekültek hazatérési jogát eredeti lakóhelyükre, még akkor is, ha eredeti otthonuk izraeli területre esik. A határozat egyúttal kárpótlást ír elő azok számára, akik nem kívánnak visszamenni. A palesztinok ragaszkodnak ahhoz is, hogy Izrael ismerje el felelősségét az 1947-48-as háború során elűzött menekültek helyzetéért is.
Izraeli részről visszautasítják az utóbbi követelést. Barak hajlandónak tűnik arra, hogy elvben elismerje a menekültek hazatérési jogát, a gyakorlatban azonban számos akadályozó vagy korlátozó tényezőt akar beépíteni a végrehajtási tervbe. Izrael hajlandó részt vállalni a menekültek kárpótlását célzó alapból is. Amerikai forrásokból felvetették egy 130 millió dolláros nemzetközi segélyprogram beindítását a menekültprobléma megoldására.

5. Vízmegosztás
Az izraeliek szeretnék fenntartani a nyugati-parti víztározó fölötti ellenőrzésüket. Az ország onnan nyeri vízkészletének negyedét.
A palesztinok bele akarnak szólni a ciszjordániai vízgyűjtők felhasználásáról és elosztásáról.

(MTI)