Az oroszok már vasárnap megkísérelték a legénység kimentését - állítja a francia hírszerzés<br/>

A francia hírszerzés szerint az orosz haditengerészet már vasárnap, a Kurszk atom-tengeralattjáró szerencsétlenségének másnapján megpróbálta kimenteni a mélyben rekedt legénységet. A franciák szerint csakis robbanás okozhatta a fedélzeten tartózkodó 116 személy tragédiáját. Eközben arról szólnak a híradások, hogy ismét nem hallható a legénység kopogása. Az eltérő nyilatkozatok arra utalnak, hogy a haditengerészetnek fogalma sincs arról, mi történik a mélyben.

A Barents-tengeren elmerült Kurszk atom-tengeralattjáró mentését az oroszok - haditengerészeti gyakorlatnak álcázva - már vasárnap megkísérelték, miután előző nap valóban robbanás történt a tengeralattjárón – ismertette Párizsban egy, a francia hírszerzéshez közel álló forrás. Francia részről nem tartják meggyőzőnek azt a feltételezést, hogy a Kurszk idegen hajóval ütközött volna össze.

Az idézett információ szerint az orosz hadihajón szombaton valóban robbanás történt, amelyet a térségben tartott haditengerészeti gyakorlatban részt vevő orosz hajók és az őket figyelő amerikai hadihajók is észleltek. A manővereket a Kurszkot ért szerencsétlenség után rögtön leállították, s az oroszok vasárnap megkísérelték a legénység mentését, de kudarcot vallottak. Az orosz haditengerészet csak másnap, hétfőn adott hírt a tengeralattjáró balesetéről.

Egy névtelenül nyilatkozó francia tengeralattjáró-tiszt nagyon valószínűtlennek minősítette azt a feltevést, hogy az orosz tengeralattjáró egy másik (akár felszíni, akár felszín alatti) hadihajóval ütközött volna össze. Az orosz szakértők szerint a Kurszk valószínűleg egy felszíni hadihajóval ütközött össze. Egy tengeralattjáró kétféle ütközésnek lehet kitéve: vagy a tengerfenékkel vagy egy másik hajóval találkozhat - mondja a francia tengerésztiszt. Az első esetet el lehet kerülni a tenger alatti térségről készült térképek használatával, a második típusú - tehát másik hajóval történő - ütközés kivédésére pedig ott vannak a passzív szonárok, azaz a vízben terjedő zajok figyelésére kifejlesztett eszközök. A szonárok kezelői több ezer tenger alatti hangot és zörejt tudnak megkülönböztetni, s arra is képesek, hogy típus szerint azonosítsanak bármely tengeralattjárót a hajócsavarja által keltett hang alapján, sőt akár a hajó közelében elhaladó delfincsoport zajait is biztonsággal felismerik.

Eközben orosz haditengerészeti küldöttség érkezett a NATO-ba, hogy a Kurszk legénységének mentési lehetőségeiről tárgyaljon. Moszkva eddig lényegében elutasította a nyugati mentési ajánlatokat.

Csütörtökön sikertelenül próbált akusztikus jelekkel kapcsolatba lépni a Kurszk legénységével az orosz haditengerészet. A hírt Igor Digalo, az orosz haditengerészet vezérkarának szóvivője jelentette be, és ezzel megcáfolta a RIA-Novosztyi hírügynökségnek az Északi Flotta parancsnokságára hivatkozó korábbi, szintén csütörtöki jelentését, amely szerint "az orosz tengeralattjárón rekedt tengerészek csütörtökön ismét életjelt adtak magukról, a hajótörzs kongatásával".

Szeverodvinszki források úgy vélték, hogy a mélyben rekedt legénységnek "kedvező körülmények esetén" még augusztus 23-24-ig lehet elegendő oxigéntartaléka. Szakértők hozzátették: nemcsak a levegőhiány, hanem az alacsony, 4-6 fokos hőmérséklet is kemény megpróbáltatásoknak teszi ki a Kurszk legénységét.

Az orosz hivatalos források ellentmondásos nyilatkozatai arra utalnak, hogy a flottaparancsnokság és a mentőakció irányítói nincsenek tisztában azzal, mi is történt és történik valójában a százméteres mélységben fekvő atom-tengeralattjáró belsejében.

(MTI)

Korábban:

Hírek a mentésről.