A külföldi lapok szerint a választások után sem stabilizálódik a helyzet Jugozláviában<br/>

A jugoszláviai választások kapcsán az osztrák és svájci kommentárok arra intenek: korai még örülni akkor is, ha valóban vereséget szenvedett Milosevics. Moszkvai lapok szerint pedig a választásoknak nem lesz győztese: Milosevics vagy Kostunica sikere egyaránt egy új balkáni tragédia kezdetét jelentheti.

Ha Jugoszláviában nem következik be demokratikus fordulat, akkor az Egyesült Államok életben tartja a Jugoszlávia elleni szankciókat, és folytatja a belgrádi kormány elszigetelését célzó politikai irányvonalát – jelentette be Richard Boucher, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Boucher úgy véli: a Washingtonba érkező értesülések szerint az ellenzék aratott jelentős arányú győzelmet, és ebben az esetben nincs szükség második fordulóra. Egyetértését hangoztatta azon újságírói felvetéssel kapcsolatban, hogy az eredmények hivatalos közzétételének halogatása arra enged következtetni: Milosevics és köre "forral valamit".

A washingtoni képviselőház hétfőn ugyanakkor megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely a jugoszláv ellenzéki csoportok amerikai pénzügyi támogatásának fedezetéről szól. A törvény - egyáltalán nem titkoltan a nyomásgyakorlás céljával - összesen félmilliárd dolláros keretet irányoz elő a demokratikus erők megsegítésének céljaira.

A Die Presse című konzervatív bécsi lap a választásokkal kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: nem csak azért korai az öröm, mert kérdés, hogy Milosevics veresége esetén veszi a kalapját, s mert a nemzetközi törvényszék eljárása növeli a veszélyességét. Az is aggasztó, hogy a jugoszláviai ellenzék ugyan vitathatatlanul jobb partnere lesz a nemzetközi közösségnek, de kérdés, hogy eleget tesz-e majd a menekültügyi, emberi jogi és kisebbségi kérdésekben a nemzetközi normáknak.

A Kurier szerint a kulisszák mögött most latolgatják, milyen számokat lehet a nép és a nemzetközi közvélemény elé tárni, s ez hogyan egyeztethető össze a hatalmasok személyes érdekeivel. Ám függetlenül a számoktól annyi sejthető, hogy Jugoszláviában eztán sem lehet stabilitásra és prosperitásra számítani. Az is megmutatkozott, hogy a mai Jugoszlávia fikció: a közös államban már nem hisz senki. A jó hír az, hogy a magas részvétel megmutatta: demokráciapolitikai szempontból a szerbek felnőttek. A rossz hír, hogy a nép nem tudja befolyásolni, enged-e Milosevics a választók akaratának, vagy sem.

A Der Standard című liberális lap Milosevics lehetőségeit latolgatja. Eszerint az egyik esélye az időnyerésben van, hiszen még ha Kostunicát nyilvánítják is az első forduló győztesének, Milosevics mandátuma csak 2001 közepén jár le, addig élhet, illetve visszaélhet a hatalommal. Zavargások szervezésével és rendkívüli állapot kihirdetésével megakadályozhatja az esetleges második fordulót, mivel azt Kostunica megnyerné. Azoknak a szavazatoknak a felhasználásával, amelyeket senki nem tudott ellenőrizni, Milosevicset nyilváníthatják győztesnek, ami tömeges tüntetésekhez és karhatalmi beavatkozás esetén polgárháborúhoz vezethet. Végül a lap szerint nem zárható ki, hogy Milosevics nejének elégedetlen pártja puccsot szervez Milosevics ellen.

A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap ugyancsak azt elemzi, milyen eszközökhöz folyamodhat Milosevics. Azt azonban bizonyosnak látja, hogy Milosevics pozíciója döntően megrendült, bármilyen eredményt hirdessenek is ki, s hogy a belgrádi értelmezés szerinti jugoszláv föderációnak vége. Mindebből a szerző azt vonja le, hogy az ellenzék eddigi legnagyobb kihívása előtt áll, s kérdés, hogy képes lesz-e az egységre. Ám a kommentár óva int: ha Kostunica hatalomra jut is, nem biztos, hogy bekövetkeznek a remélt kedvező változások, hiszen Kostunica szerb nacionalista, s a Milosevics elleni szavazat nem jelenti egyben a szerb nacionalizmus leszavazását is. A lap szerint a nyugati politikusoknak Szerbiával
kapcsolatban főleg türelemre és kifinomult politikai érzékre van szüksége, és nem utolsó sorban újra át kell gondolniuk a megbüntetés politikáját, amely mindeddig nem az ellenzék, hanem a Milosevics-rezsim malmára hajtotta a vizet - írta a tekintélyes zürichi lap.

A jugoszláviai választásoknak nem lesz győztese: Milosevics vagy Kostunica sikere egyaránt egy új balkáni tragédia kezdetét jelentheti - írta keddi kommentárjában a moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta. Az orosz napilap idézi Konsztatyin Koszacsevet, az orosz alsóház
30 fős küldöttségének vezetőjét, aki szerint az orosz képviselőkcsaknem másfélszáz választókörletben jártak, de sehol sem tapasztaltak jogsértéseket.

A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárjában elkerülhetetlennek látja a kormányzó rezsim és az ellenzék összecsapását, függetlenül a vasárnapi választások hivatalos eredményétől. Milosevics győzelmét az ellenzék nem fogja elismerni, s ebben számíthat a Nyugat támogatására. Így a NATO-országok újabb esélyt kapnak arra, hogy a jugoszláv trónról erőszakkal taszítsák le a számukra nem megfelelő uralkodót. A választási eredmények elvetése azonban még nem elegendő a "humanitárius beavatkozásra", amelyhez igazi ürügy kell. S nem is kell messzire menni, hiszen kéznél van Montenegró, amelyet a Milosevicssel kirobbant vita után gyakorlatilag teljesen függetlenül kormányoznak. Podgorica politikája így most sokkal többet nyom a latban, mint maguk a választások, s az határozza majd meg Jugoszlávia jövőjét - írta az orosz napilap, emlékeztetve arra, hogy Jugoszlávia felbomlásával Koszovó jogilag is teljes függetlenségre tehet majd szert.

Az Izvesztyija értékelése szerint, ha Milosevics valóban vesztett, akkor Jugoszláviában igazi forradalom ment végbe. Ezt egész Európa, s Oroszország is elfogadja, hiszen Gerhard Schröder német kancellár hétfőn a Kremlben, Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott tárgyalásait követően így fogalmazott: mindketten egyetértettünk abban, hogy Jugoszlávia népe a demokratikus átalakulások útját választotta.

Milosevics úrnak elroppantották a gerincét - de ő maga ezzel nem értett egyet - írta a választások kapcsán a Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap, az ellenzék meggyőző mértékű győzelmére utalva. Az orosz kommentár szerint Milosevics nem ismeri el vereségét, ami egy új balkáni háborúhoz vezethet. Milosevics elnök 13 éves uralmának tapasztalatai azt mutatják, hogy az államfő nem mond le oly egyszerűen a hatalomról, s még a vérontástól sem riad vissza hatalma megőrzése érdekében.

A szociáldemokrata spanyol lap, az El Mundo szerint mindenképpen második fordulóra lesz szükség Jugoszláviában, és akkor Milosevics még nagyobb mértékű csalást fog elkövetni, mint most. A lap azt sem zárta ki, hogy Milosevics visszavonulásra kényszeríti Kostunicát, vagy konfliktust szít Montenegróban, hogy hatalmon maradhasson.

Az El Mundónak Belgrádban nyilatkozó Zorán Djindjics, a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) kampányfőnöke így nyilatkozott: "A második forduló olyan csapda lenne, amelybe semmiképpen nem mehetünk bele". Szerinte az ellenzék legalább egymillió szavazattal többet kapott, mint Milosevics, annak ellenére, hogy 300 ezer szavazatot elraboltak tőlük. Kostunica 54-55 százalékot kapott, második fordulóra tehát nincs szükség.

Szlobodan Milosevicset nem azért büntették a választók, mert háborút robbantott ki Horvátországban, Boszniában és Koszovóban, hanem azért, mert elvesztette azokat - véli keddi kommentárjában az olasz La Stampa. A tekintélyes olasz napilap megállapítja: a jugoszláv elnök úgy szenvedett választási kudarcot Belgrádban, hogy eközben Montenegró is lazítani látszik a köteléken, Koszovó pedig a teljes függetlenségre készül. Ezekben az órákban nemcsak a "nagy balkáni destabilizátor" alkonyának vagyunk a tanúi, hanem a "harmadik Jugoszlávia" széthullásának is (az elsőt Tito verte szét a monarchia elhantolásával, a másodikat a "paranoiás" Milosevics-házaspár zilálta szét). A jugoszláv elnöknek a szerbek főleg azt nem bocsátották meg, hogy elvesztette a soha meg nem valósult Nagy-Szerbia nevében kiprovokált háborúkat, amelyek nyomort szültek, és menekülésre késztették a szerbek tömegeit - írja a lap.

A La Repubblica a még csupán becsült választási eredmények alapján úgy véli, hogy Vojiszlav Kostunica ellenzéki jelölt győzelme drámai alternatíva elé állítaná a jugoszláv "királyi párt": harcolva meghalni, mint tette a Ceausescu-házaspár, avagy átadni a terepet a "patkányoknak és árulóknak" (ahogy ők maguk nevezik az ellenzéket), biztosítva maguknak a visszavonulás csatornáit? Még a jugoszláv "udvar" legfőbb bennfentesei sem tudhatják kitalálni ezekben a pillanatokban, mit próbál kifőzni az elnök és a "first-lady" - teszi hozzá az újság, figyelmeztetve azonban: egyszerre nem menekülhet meg Milosevics is és a jelenlegi Kis-Jugoszlávia is, vagy az egyik, vagy a másik maradhat csak nem.

Az amerikai The Wall Street Journal Europe úgy látja, hogy mivel Milosevicet háborús bűnösként megbélyegző bírósági ítélet fenyegeti Hágában, a végsőkig fog harcolni: meghamisítja a választás eredményét, megpróbálja átvészelni a várható tüntetéseket. Az viszont már nem bizonyos, hogy képes lenne-e egy katonai puccsra, mert a tábornokok aligha mernek a tömegbe lövetni egy olyan ember érdekében, aki ellopta a választásokat. Az amerikai lap szerint ebben a patthelyzetben döntő szerepet játszhat Moszkva, akinek jó kapcsolatai vannak a jugoszláv vezérkarral. "Itt van Vlagyimir Putyin esélye, hogy megmutassa G-8 partnereinek, Oroszország értékes és konstruktív partner tud lenni" - írta a lap.

A Financial Times szerkesztőségi cikke arra figyelmeztet, hogy "a nyugatnak óvakodnia kell attól, hogy kompromittálja Vojiszlav Kostunicát azzal, hogy túl közel kerül hozzá. Az ellenzék jelöltje Milosevics-ellenességével és nem Nyugat-barátsága miatt nyert. Sok szerb gyanakvó a nyugattal szemben. A NATO még most is gyűlöletes szó, és Koszovó elvesztése miatt is neheztelnek. Kostunica osztja ezeket az érzéseket. Ő maga is számos alkalommal bírálta a Nyugatot Koszovó miatt. A cikkíró szerint "még akkor is bonyolultak maradnak ezek a kérdések, ha megdöntik Milosevics hatalmát. Szerbiát érzékenyen kell kezelni. Bizonyos kérdésekben azonban nem lehet kompromisszum. Belgrád vezetőinek le kell mondani az agresszív katonai erő alkalmazásáról. El kell fogadniuk, hogy az erőszaknak nem lehet szerepe a jövőbeni kapcsolatokban Koszovóval és Montenegróban... A Nyugatnak biztosítania kell, hogy bármikor is távozik Szlobodan Milosevics, háborús bűnökért vádat emelnek ellene" - sürgeti a cikkíró.

A The Daily Telegraph a választások térségbeli hatását elemezve rámutat arra, hogy "egy kevésbé soviniszta rendszer Belgrádban elősegíti egy muzulmán-horvát föderációra és egy szerb köztársaságra szétszakadt Bosznia-Hercegovina talpraállását. Koszovóban nagyobb lesz az esély a megállapodás kialakítására az albánok és a szerb kisebbség között. Montenegró felszabadulhat Belgrád és a Nyugat kettős nyomása alól a függetlenségről megtartandó népszavazás kérdésében. A mérsékelt vezetés megjelenése Horvátországban az év elején a remény sugarát csillantotta fel az egész balkáni térség számára. Sokkal inkább így áll a dolog, ha Szerbia ugyanerre az útra lép" - állapítja meg a konzervatív brit lap elemzője.

(MTI)

Korábban:

(2000.09.25.)