Újabb kétségek merültek fel Wallenberg halálának időpontja felől <br/>

Egy amerikai újságíró kutatásai szerint Raoul Wallenberg svéd diplomatát nem végezték ki 1947-ben a Szovjetunióban, amint azt Moszkva állítja. Susanne Bergernek Susan Mesinaival és Marvin Makinennel közösen készített tanulmánya 2001. január 12-én jelenik meg.

Susanne Berger szerint egy a hadifoglyokkal kapcsolatos szovjet eljárásról készített tanulmány arra enged következtetni, hogy Wallenberg jóval tovább élt, mint 1947. július 17-e, amikor állítólag kivégezték a Lubjankában, az NKVD (az akkori biztonsági szolgálat) központjában.

Berger a svéd diplomáciai irattárakra hivatkozva azt állítja, hogy az akkori svéd külügyminisztérium nem is mutatott érdeklődést Wallenberg ügye iránt. Svájccal és Németországgal szemben Svédország soha sem akart tárgyalni diplomatája hazahozataláról, noha ezt a Szovjetunió kétszer is indítványozta - közölte a Dagens Nyheter című svéd lapban az újságíró.

Svájc elérte, hogy szabadon engedjék két diplomatáját - Harald Fellert és Max Meiert -, akit akkor fogtak el az oroszok Budapesten, amikor Wallenberget. Svédország ennek ellenére sem a tárgyalást választotta. Még csak nem is válaszolt a kicserélési javaslatokra, mint például arra, amit az oroszok 1946-ban ajánlottak Ulf Barck-Holst akkori moszkvai svéd ügyvivőnek - írta Berger, aki szerint Wallenberget "feláldozták".

Berger 1957-ből idézi egy svéd diplomata sorait is, aki szerint "nagyon valószínű, hogy Wallenberg halott. El lehet ugyan képzelni, hogy eltűnt, vagy olyan helyzetben van, hogy nem jelentkezhet. Ez elméletileg lehetséges, de kevéssé hihető... A Szovjetunióval való jó kapcsolatok megőrzése vagy fejlesztése külpolitikánk egyik fő célja. Minden okunk megvan arra, hogy ne keveredjünk állandó súrlódásba a Szovjetunióval".

(MTI)