A brit és az amerikai légierő gépei 1992 óta őrzik az Irak északi és déli határövezeteiben létrehozott úgynevezett repülési tilalmi övezetet, amelyet az Öböl-háború után jelölt ki az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azzal a céllal, hogy megvédjék Észak-Irak kurd és a déli területek síita lakosságát Szaddám Huszein rezsimjének megtorló akcióitól oly módon, hogy nem engedélyezik az iraki repülőgépek berepülését a térségekbe. Csak az elmúlt két évben több mint 100 bombát dobtak le elsősorban iraki légvédelmi rakétákra, ami azonban számos halálos áldozatot követelt a polgári lakosság körében is. A repülési tilalmi övezetek létrehozását az ENSZ egyetlenegy határozata sem támogatja. A tilalom nem terjed ki az iraki helikopterekre, és tavaly ősz óta Irak már polgári repülőgépeket is működtet a térségben - emlékeztet a brit lap.
Az Irak-ellenes szankciók, köztük a repülési tilalom feloldásáról már hosszú hónapok óta folynak a viták az ENSZ-ben. Az egykori öböl-háborús szövetségesek közül egyedül Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kardoskodik a szankciók fenntartása mellett. Franciaország nyíltan bírálja a brit és amerikai bombázások folytatását, és a múlt héten Hans van Sponek, az ENSZ korábbi iraki humanitárius missziójának a vezetője a The Guardian hasábjain sürgette a brit kormányt álláspontja feladására, emlékeztetvén arra, hogy a tilalmi övezetekben 144 lakos vesztette életét a bombázások következtében.
Bár Peter Hain, a közel-keleti térségért felelős brit külügyi államminiszter a hét végén határozottan megvédte a repülési tilalmi politikát, és bár Nagy-Britanniának nem áll szándékában feladni az iraki rezsim elleni megtorló intézkedéseket, a színfalak mögött London mindenesetre keresi annak lehetőségét, hogy az általános jellegű szankciók helyett úgynevezett célzott tilalmakat vezessenek be Szaddám Huszein rezsimje ellen - értesült a The Guardian.
Ez egyben a repülési tilalom beszüntetését jelentené a déli országrészben, ahol az iraki rezsim megtorló akciói abbamaradtak, miután Szaddám Huszein ellenzékét a körzetben a rezsim felszámolta. A brit védelmi minisztériumnak több mint 800 millió fontjába került e politika fenntartása, és a tárca egyre inkább tart attól, hogy a brit légierő járőröző gépeit lelőhetik. A brit közvélemény körében is egyre népszerűtlenebb az iraki lakosságot súlyosan sújtó szankciópolitika. Észak-Irak térségében ugyanakkor Londonnak szándékában áll fenntartani a repülési tilalmat az iraki kurdok fenyegetettsége miatt - írta a brit napilap.
(MTI)