Michael Baldermann, az amerikai hadsereg heidelbergi főhadiszállásának szóvivője elmondta a dpa-nak, hogy 1987-ben tévedésből kilőttek szegényítetturán-tartalmú lövedékeket, egy évvel később pedig kigyulladt egy ilyen lőszerrel megrakott páncélos. Mint a német hírügynökség megjegyzi, egy másik amerikai katonai szóvivő még előző nap, kedden is tagadta, hogy hadgyakorlatokon uránfegyvert használtak volna.
Baldermann közölte, hogy az 1987-es baleset után azonnal eltávolították a helyszínről a lövedékeket és a környező talajt is, majd ezeket laboratóriumi vizsgálatra az Egyesült Államokba szállították. Mint mondta, sem ennél az esetnél, sem az 1988-as páncélostűz esetében nem szabadult fel radioaktivitás, "a lőszerek bevonata a tűz következtében nem sérült meg".
Rudolf Scharping német védelmi miniszter szerda délelőtt beszélgetésre ült össze Berlinben tudósokkal és orvosokkal az urántartalmú lőszerek kérdéséről. Azt akarja megtudni a szakértőktől, hogy a lőszerek összefüggésben lehetnek-e azokkal a leukémiás megbetegedésekkel és halálesetekkel, amelyek más NATO-tagországoknak a Balkánon bevetett katonáinál előfordultak.
A védelmi tárca irányítója szerint a német katonák körében nincs olyan leukémiás eset, amelyet a balkáni szolgálattal lehetne kapcsolatba hozni. Scharping mindamellett szorgalmazza, hogy minden ország mondjon le a szegényítetturán-bevonatú lövedékekről, és Németország a NATO-ban a szóban forgó lőszer használatának legalább átmeneti megtiltását akarja elérni.
(MTI)
Ajánló:
(2001.01.09.)
Korábban:
(2001.01.09.)