A Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ügy jobb megítélése érdekében megvárja az ENSZ környezetvédő programja (UNEP) felmérésének eredményét a szennyezett területekről. Mindazonáltal az érintett körzetek megtisztítását vagy - ott, ahol nagyobb a szennyezettség koncentrálódása - lezárását ajánlja a helyzet bizonytalansága miatt. A tervek szerint tanulmányt készítenek arról, hogy növekedett a rákos megbetegedések száma az Öböl-háborúban és a Balkánon szolgáló katonák, illetve a tölteteknek kitett lakosság körében.
Repacholi doktor szerint a szegényített uránium sugárzását teljesen elnyeli a bőr. Csak akkor okozhat leukémiát, ha az uránium a vérrendszerbe kerül. Ehhez azonban oldott állapotban kell lennie egy bizonyos ideig ahhoz, hogy kisugárzása ilyen betegség kiváltója lehessen. Hozzátette: a testnek megvan az ellenálló képessége ahhoz, hogy a radioaktív sugárzás okozta károktól regenerálódjon. Ugyanakkor az oldott állapotban lévő, belélegzett uránium letelepedik a tüdőben, és ez tüdőrákot okozhat. Ami a szegényített uránium mérgező vegyi hatását illeti, az orvos szerint nincs bizonyíték arra, hogy vérrákot okozna.
Az iraki Baszrába január 16-17-ére összehívott tanácskozással kapcsolatban, amelyre a WHO is elküldi szakértőit, Repacholi hangsúlyozta, hogy a találkozó segíti a szegényített uránium és más tényezők tanulmányozását, amelyek az ország egészségügyi problémáinak növekedését okozzák. Szerinte Irakban a leukémiás megbetegedések szaporodása elsősorban a benzinszennyeződés számlájára írható.
(MTI)
Korábban:
(2001.01.12.)