Wallenberg, aki 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség diplomatája volt, zsidók ezreinek életét mentette meg a második világháború idején hamis útlevelekkel vagy a semleges Svédország védelme alá vonásukkal.
Moszkva hosszú időn át azt állította, hogy a diplomata 1947-ben szívroham következtében halt meg a Lubjanka börtönben. A múlt év végén azután az orosz hatóságok rehabilitálták Wallenberget, megállapítva, hogy politikai üldöztetés áldozata lett, és 1947-ben kivégezték a Lubjankában.
A Wallenberg sorsának tisztázására felállított közös svéd-orosz bizottság pénteken közzétett jelentése szerint a svéd diplomata valószínűleg nem halt meg 1947-ben, hanem szovjet börtönökben raboskodott, hogy alkalomadtán Moszkva kicserélhesse Nyugatra szökött szovjet disszidensekkel.
(MTI)