Szlovákia csatlakozott a kisebbségi nyelvek európai chartájához<br/>

Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes elmondta: a kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadása után a közintézményekben, közhivatalokban is érvényesíthetők lesznek a kisebbségek nyelvi jogai ott, ahol azok lélekszáma eléri a 20%-ot. A nyelvi jogok betartását az Európa Tanács ellenőrei vizsgálják. Szlovákiában jelenleg 11 kisebbség él. A szlovák politikusok szerint a kisebbségi nyelvek chartája az egyik legjelentősebb európai kisebbségvédelmi dokumentum.

Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese szerint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának szerdán Pozsonyban kormányzati elfogadást kapott változata "nemzetközi összehasonlításban is az egyik legtartalmasabb ilyen dokumentum, ezért várhatóan külföldön is igen kedvező értékelésben részesülhet".

Csáky emlékeztetett arra, hogy a dokumentum nemcsak a Szlovákiában élő magyar, hanem a ruszin, a német, a roma és az ukrán, valamint a cseh, de gyakorlatilag mind a tizenegy szlovákiai kisebbség anyanyelvének használata előtt nyit teret ott, ahol az adott kisebbség lélekszáma eléri a 20 százalékot.

A miniszterelnök-helyettes szerint "a charta nagy előnye, hogy nemzetközi ellenőrzés alá vonja a kisebbségi nyelvek használatának mindenkori szlovákiai gyakorlatát", hiszen az Európa Tanács szakértői folyamatosan figyelik majd a nyelvi jogok alkalmazásának gyakorlatát.

"Jogi szempontok szerint a charta a szlovák törvények fölé rendelt dokumentumnak számít, egyszersmind érinti és rendezi a nyelvhasználat teljes spektrumát, tehát nemcsak az eddig szabályozott nyelvhasználati jogokat tartalmazza, hanem a hivatalos nyelvhasználattól kezdve az oktatást, a művelődést, az egészségügyet, mondhatni a közélet legszélesebb területeit érinti" - fogalmazott Csáky. Hangsúlyozta, hogy a charta rendelkezései értelmében a közintézményekben, közhivatalokban is érvényesíthetők lesznek a kisebbségek nyelvi jogai.

A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy bővülnek a jelenlegi lehetőségek: a 20 százalékos nemzetiségi többséget elérő helységekben, régiókban, azok közintézményeiben több kétnyelvű nyomtatvány kerül forgalomba. A hivatalnokok felvételekor figyelembe kell venni, hogy beszélik-e az ott élő kisebbségek nyelvét, mivelhogy a kisebbségek nyelvén írott beadványokra mind szóban, mind írásban ugyanazon a nyelven kell válaszolniuk - hangsúlyozta Csáky.

Egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vonatkoznak-e majd a dokumentum rendelkezései a bíróságok tárgyalási nyelvére is. "Az az egyetlen megkötés, hogy a hivatalos iratokat és a döntéshozatal dokumentumait, így például a jegyzőkönyvet szlovák nyelven kell rögzíteni. A bíróságokon mindenki használhatja majd a saját anyanyelvét, és a bíróságok kötelesek lesznek elfogadni bármilyen kisebbségi nyelven írott dokumentumot" - mondta a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. Hozzátette: az esetleg szükséges tolmácsok honoráriumát minden esetben az állam köteles fizetni.

Csáky várakozásai szerint a köztársasági elnök a kormány szerdai döntése alapján rövidesen felhatalmazza a külügyminisztert, hogy Strasbourgban írja alá a chartát, amelynek szlovák parlamenti ratifikációja várhatóan "a lehető leggyorsabban, mindenképpen 2001 első félévében vagy talán annál korábban is sikerül".

A chartával kapcsolatos döntés Csáky szerint "azért jó Szlovákiának, mert általa az ország nagyon jelentős üzenetet küldött a demokratikus világnak: azt, hogy elfogadja az egyik legjelentősebb európai kisebbségvédelmi dokumentumot", amely számos európai országban komoly vitára adott okot. Az aláíró országok ugyanis maguk döntötték, illetve döntik el, hogy a charta mely kitételeivel készek azonosulni. Csáky szerint "a charta szlovákiai változata" valóban elégedettségre adhat okot.

(MTI)