A macedóniai válság uralta az EU-külügyminiszterek tanácsülését <br/>

A macedón külügyminiszter szerint országa egyelőre nem tart igényt arra, hogy a KFOR csapatokat küldjön területére az albán szélsőségesek beszivárgásának megakadályozására. Szrdjan Kerim az EU és a NATO vezetőivel hétfőn Brüsszelben folytatott megbeszélései után úgy nyilatkozott, hogy Macedónia problémáit az országon belül kell megoldani.

A macedón külügyminiszter szerint nem arról van szó, hogy Szkopje tartana külföldi csapatok jelenlététől, hanem arról, hogy álláspontja szerint a katonai eszközök alkalmazása a lehető legrosszabb megoldás lenne az etnikumok közötti viszonnyal kapcsolatos problémákra. Macedónia el fogja szigetelni és semlegesíteni fogja a szélsőségeseket, a KFOR-tól pedig azt várja, hogy akadályozza meg behatolásukat területére - mondta a külügyminiszter.

Tetovóba érkezett a macedón hadsereg

Lindh beszámolója szerint az uniós tagországok között nagyon erős politikai egyetértés alakult ki az albán szélsőségesek elítélését és egy olyan intézkedéscsomag elfogadását illetően, amely az etnikumok közötti kapcsolatok és a határbiztonság javítását szolgálja a térségben.

Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt emelte ki, hogy a mostani válság kezelése az érintett nemzetközi szervezetek példa nélkülien szoros együttműködésének jegyében zajlik.

Hétfőn először történt meg például, hogy a NATO főtitkára részt vett a tizenötök külügyminisztereinek munkaebédjén, amelyet jelentős részben a nyugat-balkáni problémáknak szenteltek. Brüsszelben tartózkodik Mircea Geoana román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke is, akivel szintén folytak egyeztetések - közölte Solana.

Balról: Christopher Patten, Szrdjan Kerim és Anna Lindht
svéd külügyminiszter a brüsszeli találkozón.

Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja emlékeztetett arra, hogy az EU az április elején esedékes következő külügyminiszteri tanácsülés alkalmával fogja aláírni a stabilitási és társulási megállapodást Szkopjéval. Nem véletlen, hogy a jugoszláv utódállamok közül az unió elsőként Macedóniával köt ilyen megállapodást - hangoztatta Patten.

A tanácsülés vitáit összegző nyilatkozatukban a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy az EU nem fogja eltűrni az albán lázadók semmilyen formában történő támogatását, a lázadókat pedig felszólították, hogy haladéktalanul vessenek véget erőszakos akcióiknak. A tanács határozottan állást foglalt a nemzetközileg elismert térségbeli határok sérthetetlensége, valamint Macedónia szuverenitásának és területi épségének a megőrzése mellett. Macedóniát arra bátorította, hogy folytassa a belpolitikai reformokat, különös tekintettel az etnikumok közötti viszony javítására.

George Bush aggódalmát fejezte ki a macedón helyzett miatt

Az Egyesült Államok tanulmányozza a Macedóniának nyújtandó fokozott nem-katonai jellegű támogatás lehetőségeit.

Ari Fleischer fehér házi szóvivő utalt arra, hogy a NATO elhatározta a KFOR-erők járőrözésének fokozását. Bush azonban továbbra is aggódik a macedóniai erőszak mértéke miatt - tette hozzá. Ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett Mary Ellen Countryman, a fehér házi nemzetbiztonsági tanács szóvivőnője, hangsúlyozva, hogy a Macedóniának nyújtandó fokozott támogatás nem katonai jellegű formáit tanulmányozzák. "Támogatjuk a macedón kormánynak határai megvédésére irányuló erőfeszítéseit" - mondta Countryman.

Albánia békés megoldást keres

Az albán kormány hétfőn óvta Macedóniát attól, hogy katonai eszközökhöz folyamodjon az ország északnyugati részén kialakult konfliktus megoldása érdekében. Paskal Milo albán külügyminiszter Tiranában újságírók előtt kijelentette: országa reméli, hogy Macedónia ugyanolyan önkontrollt és realizmust tanúsít az ügyben, mint eddig.

Az albán külügyi tárca irányítója biztosított arról, hogy Albánia a konfliktus politikai megoldásáért lép fel, a párbeszéd elmélyítését sürgeti mindazokkal az erőkkel, amelyek az albánokat képviselik Macedóniában. Azt, ami Macedóniában történik, nem szabad kapkodással és idegességgel kezelni - mondta Milo, aki egyidejűleg óvott attól, hogy a kérdést vallási szempontból közelítsék meg.

(MTI)

Korábban:

(2001. március 19.)