Elsősorban a gyerekek számára veszélyesek a régi háborús bombák <br/>

A háború befejezése óta Koszovóban 150-en haltak meg vagy szenvedtek súlyos sérülést a visszamaradt robbanóeszközöktől. A felrobbant töltetek áldozatai között nagyon magas a 14 év alatti gyerekek aránya. Ennek az az oka, hogy a gyerekek gyakran játék közben lelnek rá a legtöbb esetben színes, számukra érdekes tárgyakra, ami aztán tragédiához vezet.

A háborúból visszamaradt robbanóeszközökről rendez két napos szakértői találkozót a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A nemzetközi tapasztalatok szerint a polgári lakosság gyakran alábecsüli a fel nem robbantott lövedékek hatását. Ezeknek a fegyvereknek azonban meglehetősen magas a hibagyakorisága. A visszamaradt rekeszbomba (ez a fegyverfajta elsősorban tankok ellen használatos, a kilövése után sok apró darabra hullik, amelyek nagy területen szóródnak szét) altöltetek Koszovóban 1999 júniusa és 2000 májusa közt ugyanannyi civilt sebesítettek vagy öltek meg, mint a taposóaknák.

Európában a balkáni háború mellett, a második világháborúból visszamaradt bombák okozzák a legnagyobb problémát. Lengyelországban 1945 és 1981 között 88 millió darab fel nem robbantott lövedékre bukkantak. Ennek következtében ebben az időszakban több mint 4000-en meghaltak, és közel 9000-en súlyosan megsebesültek. Ennél is több áldozatot követeltek a háborús robbanótöltetek Laoszban. A hatvanas-hetvenes években körülbelül 11 ezer ember esett áldozatul a fel nem robbantott tölteteknek a délkelet-ázsiai országban

A budapesti konferencia célja, hogy az európai és tengerentúli szakemberek megvitassák azokat a problémákat és veszélyeket, amelyeket a háborúból visszamaradt robbanótöltetek jelentenek a civil lakosság számára. A fel nem robbant lövedékek mindene évben számos civilt sebesítenek vagy ölnek meg. Legtöbbjük a harcok befejezése után esik áldozatul. Az utóbbi években a taposóaknák hatásának korlátozására már számos erőfeszítést tettek. A Vöröskereszt most elérkezettnek látja az időt, hogy a fel nem robbantott lövedékek által okozott humanitárius problémákkal is foglalkozzon.

Bognár D. Ákos