<P>Folytatódik a politikai válság Belgrádban</P>

Tíz nap múlva megalakulhat az ideiglenes jugoszláv kormány. A koalíciós tanácskozás hétfőn kezdődik. A kormányválságot Milosevic kiadatása idézte elő. A szövetségi kormányfő lemondott, az államelnök pártja pedig felmondta a koalíciót korábbi partnereivel. A hadsereg cáfolta, hogy részt vett volna az exelnök kiadatásában.

Vojislav Kostunica jugoszláv elnök tanácsadója közölte, hogy hétfőn megkezdődnek a konzultációk az átmeneti kormányról. Slobodan Samardzic szerint tíz nap múlva megalakulhat az új kabinet.

Samardzic nem zárta ki annak lehetőséget, hogy ismét ugyanazok a pártok alakítsanak koalíciót. Új lehetőségként említette, hogy esetleg bevonják a montenegrói Néppártot (NS) is. Az NS és az SNP Montenegróban az Együtt, Jugoszláviáért koalíció tagjai.

Samardzic szerint az új kormánynak elő kell készítenie Jugoszlávia alkotmányos átalakítását is. Ehhez a montenegrói elnöktől, Milo Djukanovictól is várnak javaslatokat.

Djukanovic a kisebbik jugoszláv tagköztársaság elszakadásának egyik szószólója. A péntek óta tartó szövetségi válságot eddig óvatosan kommentálja: egyrészt Crna Gora önállóságát megvalósíthatónak látja, másrészt viszont "megérti a nemzetközi törekvést", hogy a Balkánon fennmaradjon a status quo. Ezzel gyakorlatilag nyitva hagyta a szerb-montenegrói együttműködés lehetőségét. A podgoricai vezetés eddig nem ismerte el a szövetségi kormányt, de a jelek szerint valamennyire kész együttműködni a szerbiai vezetéssel.

Szerbiában azonban a kormányzó Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) is megrendült: a tizennyolc tagú szövetségből kilépett Vojislav Kostunica jugoszláv elnök pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Kostunica a Milosevic kiadatását törvénytelen és alkotmányellenes cselekedetnek minősítette, a DSS bejelentése ezután következett.

A DSS nem vesz részt a DOS-frakció munkájában, és önálló képviselőcsoportot alakít. Ez még nem jelenti a szerbiai kormány bukását, bár a DSS a kabinet átalakítását követeli.

A politikai harc - amennyiben nem sikerül megállapodniuk - a DOS két erős embere között zajlik majd: Zoran Djindjic szerbiai miniszterelnök a pragmatikus, együttműködő politikát képviseli, míg Kostunica a - még mindig erős és nem lebecsülendő - nacionalista Szerbiát szólíthatja meg.

Kettejük párviadala a szövetségi államra jövőjére is hatással lehet. Az alkotmány szerint Montenegró és Szerbia államszövetségének elnöke és miniszterelnöke nem lehet egyazon köztársaságból. Mivel Kostunica szerbiai, a miniszterelnököt a kisebb tagköztársaságból jelölheti csupán.

Az SNP Milosevic iránti lojalitása erősebbnek bizonyult; annak ellenére vállalták a konfliktust, hogy a Nyugat világossá tette: csak Milosevic kiadatása esetén hajlandó pénzügyi segélyt nyújtani. Márpedig Jugoszláviának égető szüksége van a pénzre.

A nemzetközi közösség beváltotta ígéretét, és a brüsszeli segélyező konferencia megszavazta a segélycsomagot. A szerbiai kormányküldöttség a vártnál nagyobb, 1,28 milliárd dolláros segélyhez jutott.

A DOS azután döntött Milosevic kiadatásáról, hogy a szövetségi alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette azt a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a háborús bűnökkel vádoltak kiadatását. A DOS szerint a testület tagjait a bukott rezsim nevezte ki, és megkerülte a döntést: a szerbiai kormány a hágai Törvényszék statútuma és az ENSZ BT döntése alapján adta ki Milosevicet. Alkotmányosnak pedig azért tartják a döntést, mert Milosevicet nem másik államnak, hanem az ENSZ egyik intézményének adták át.

A szerbiai kormány ülése gyakorlatilag csak formalitás volt, célja pedig a figyelemelterelés: Milosevicet már délután kivitték a börtönből, és a boszniai Tuzla melletti SFOR-bázisra szállították. Innen a brit Királyi Légierő repülőgépe szállította Hágába.

A Jugoszláv Hadsereg (VJ) közleményben tudatta, hogy nem vállalt részt a volt elnök kiadatásában. A VJ szerint a szerbiai rendőrség helikopterei szállították Milosevicet Boszniába.

A kormányülés után bejelentették a kiadatás tényét, a hírre mintegy ötezren tüntettek Belgrád központjába. Mindhiába: Milosevicet Hágából vissza nem hozza semmi.

Milosevic ellen a kosovói harcok során elkövetett háborús bűnök miatt akarják felelősségre vonni a Nemzetközi Törvényszék bírái. A vádiratot várhatóan a Horvátországban és Boszniában elkövetett bűnökkel is kibővítik. Milosevic először kedden áll a bírák elé, hogy hivatalosan is megismerje a vádiratot. Ekkor nyilatkozhat arról, bűnösnek érzi-e magát.

Védelmét az a belgrádi ügyvédcsoport látja el, akiket már Belgrádban felfogadott.

A hágai Törvényszék által kiszabható legnagyobb büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés.

A szerbiai belügyminisztérium cáfolta azt a korábbi hírt, hogy tegnap más személyeket is átadtak volna a hágai törvényszéknek.

[origo]