Tíz nap múlva határoznak Irakról

New Yorkban az ENSZ székhelyén a világszervezet illetékese egyeztetést folytatott iraki diplomatákkal az ENSZ fegyverzetellenőreinek visszatérésével kapcsolatos gyakorlati kérdésekről. Megállapodtak abban, hogy tíz nap múlva Bécsben találkoznak, hogy befejezzék az ENSZ-szakértők útjának előkészítését.

Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek (az ENSZ Megfigyelő, Ellenőrző és Szemléző Bizottságának - UNMOCIC) vezetője Szaid Haszánnal, Irak volt ENSZ-nagykövetével és Haszán Mohamed Aminnal, a fegyverzetellenőrökkel kapcsolatot tartó iraki hivatal (Iraki Nemzeti Megfigyelési Igazgatóság) vezetőjével találkozott. A rövid találkozón, amelyet iraki részről előzetes megbeszélésnek minősítettek, olyan gyakorlati kérdésekről esett szó, mint a szakértők beutazása, szállása, leszállópálya repülőgépek és helikopterek számára, a szakértők kísérete, tolmácsok biztosítása.

Szaid Haszán, az iraki külügyminisztérium diplomatája újságírók előtt kijelentette, hogy a találkozón kifejezte országa készségét az ellenőrzés gyors és fennakadás nélküli felújítására. A Biztonsági Tanács felkérte Sztefan Tafrov bolgár ENSZ-nagykövetet, a BT jelenlegi elnökét, mihamarabb szervezzen meg egy találkozót Hans Blixszel. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kolumbia képviselői ugyan nem tartották sürgetőnek Blix meghallgatását, de leszavazták őket.

Hans Blix keze alatt 63 szakértő dolgozik New Yorkban, egy részük gyorsan mozgósítható, s 44 ország összesen mintegy kétszáz szakértőjének a segítségére számíthatnak, ők heteken belül Irakba küldhetők, hogy vizsgálják és elemezzék az arab ország vegyi, biológiai fegyverkezési törekvéseit vagy rakétagyártási programját. A nukleáris fegyverkezés területének szakértőit a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) irányítja. A NAÜ és az UNMOVIC szorosan együttműködik.

Kanada közben az Irak körüli vitában az Egyesült Államok mellé állt, és leszögezte, hogy a Biztonsági Tanácsnak határozatot kell hoznia a fegyverzetellenőrök visszatéréséről Irakba. Bill Graham kanadai külügyminiszter üdvözölte ugyan az előző nap hozott bagdadi döntést, de Oroszországgal szemben azt Egyesült Államoknak adott igazat, hangsúlyozva, hogy igenis szükség van egy új BT-határozatra. Irak tudomására kell hozni, hogy többet nem játszhatja kisded játékait - mondta. Miközben Szaddám Huszein iraki vezetőnek a jelek szerint sikerült megosztania a Biztonsági Tanácsot, és időt nyernie, George Bush amerikai elnök az ENSZ-ben elhangzott csütörtöki felszólalásával maga mellé állította az amerikai közvéleményt.

Az USA TODAY/CNN/Gallup-felmérés szerint a megkérdezettek 72 százaléka véli úgy, hogy Szaddám Huszein valószínűleg tömegpusztító fegyvereket vetne be az Egyesült Államok ellen, ha az amerikai kormány nem vág elébe ennek a veszélynek egy katonai akcióval. Változatlanul csak 57 százalék támogatná szárazföldi csapatok bevetését Irak ellen, ha a cél Szaddám Huszein megdöntése lenne, viszont máris 65 százalék, ha a cél annak a megakadályozása, hogy Irak ABC-fegyverekre (atom, biológiai vagy vegyi fegyverekre) tegyen szert. A közvélemény-kutatást még azelőtt végezték el, hogy Bagdad bejelentette, a fegyverzetellenőrök visszatérhetnek Irakba.