A brit főügyész szerint van jogalap a háborúhoz

Lord Goldsmith brit főügyész szerint az ENSZ BT eddigi határozatai is jogalapot biztosítanak az Irak elleni háború megindítására, nem kell még egy határozat ehhez. Korábban független jogászok azt közölték, ha nincs a háborút lehetővé tévő BT-határozat, akár még a hágai törvényszék elé is kerülhetnek az Irak elleni akcióban részt vevő katonák. Goldsmith szerint három korábbi határozat, a 678-as, a 687-es és az 1441-es együttesen biztosítja a jogalapot a katonai fellépéshez.

A brit főügyész hivatalos hétfői nyilatkozata szerint az eddigi ENSZ-határozatok is megteremtik a jogalapot a fegyveres beavatkozáshoz Irakban. Lord Goldsmith a parlament két házának írásban nyújtotta be jogi szakvéleményét hétfőn, de korábbi értesülések szerint már a hétvégén, az azori csúcs előtt is azt a tanácsot adta Tony Blair kormányfőnek nem hivatalosan, hogy nincs feltétlenül szükség egy új biztonsági tanácsi határozatra a katonai akcióhoz.

Korábban független brit nemzetközi jogi szakértők több felhívásban is megkérdőjelezték a háború jogalapját. Egyesek közülük azt sem zárták ki, hogy ENSZ-határozat nélküli háború esetén a brit katonák elvileg a hágai törvényszék elé is kerülhetnek háborús bűncselekmény vádjával.

Lord Goldsmith hétfőn nyilvánosságra hozott szakvéleménye szerint azonban a felhatalmazás jogérvénye a Kuvait erővel történő felszabadítását lehetővé tévő, még az első Öböl-háború előtt elfogadott 678-as, a háború után kelt, a tűzszüneti feltételeket tartalmazó 687-es, valamint a tavaly novemberben elfogadott, Irakot a leszerelés elmulasztása esetére súlyos következményekkel fenyegető 1441-es biztonsági tanácsi határozatból együttesen ered.

A főügyész hivatalos nyilatkozatában nem esik szó arról, hogy ha a BT előtt fekvő új határozati javaslatot szavazásra bocsátanák és elbukna a kilátásba helyezett francia vétón, az mennyire kezdené ki a most létezőnek minősített jogi alapot, de nem hivatalos értesülések szerint Lord Goldsmith azon a véleményen van, hogy ebben az esetben sérülne a korábbi határozatokból eredő felhatalmazás érvénye.

A főügyészi szakvélemény jelentőségét nagyban növeli, hogy a kormányzó brit Munkáspárt parlamenti képviselőinek jelentős része lázadással fenyegeti a kormányt az újabb BT-határozat nélküli iraki fegyveres beavatkozás esetére, és több kabinettag is kilátásba helyezte lemondását, mert úgy tartják, hogy az új határozat nélkül törvénysértő lenne a katonai fellépés.