Élesbe fordul az EU-elnökségről szóló vita

Valéry Giscard d'Estaing, az Európai Unió új alkotmányát és intézményrendszerét előkészítő konvent elnöke kedd este ismerteti a konvent elnökségével az EU elnöki tisztségének bevezetéséről szóló javaslatát. Ez a terv a nagy tagállamok álma, ebből következően a kicsik ellenzik, így az EU reformjának legkeményebb vitája kezdődik.

Az Európai Uniónak jelenleg nincs állandó elnöke. A szervezet csúcsán álló testület az Európai Tanács (ET), amelynek tagjai a tagállamok állam- és kormányfői. Az ET nagyon korlátozott, elsősorban koordinációt és reprezentációt jelentő elnöki tisztségét félévente más állam tölti be, ezt a rendszert hívják soros elnökségnek.

A volt francia miniszterelnök, Valéry Giscard d'Estaing a hat legnagyobb tagállam vágyát fogalmazza meg akkor, amikor kedden este az Európai Konvent elnöksége előtt ismerteti az EU elnöki tisztségéről szóló javaslatát. A konvent elnöke meglehetősen nagy önbizalomról tesz egyúttal tanúbizonyságot, elképzelését ugyanis nem támogatja sem a konvent teljes tagságának, sem annak elnökségének a többsége. Igaz, ezeken a fórumokon a hat nagynak nincs szavazattöbbsége.

Giscard ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az Európai Unió demokratikus szervezet, ahol a polgárok szava dönt, és a hat nagy államban él a kibővített, 25 tagú unió lakosságának 70 százaléka. A lakosságszám azóta vált fontos tényezővé az unió döntéshozatalában, amióta a bővítés előkészítésekor átalakították a szavazatarányokat. Ezzel elsősorban azt akadályozták meg a befolyásos tagállamok, hogy a darabszámra sok kis ország szavazatai többségbe kerülhessenek.

Nagy halak - kis halak

A nagy tagállamok azért támogatják az unió elnöki tisztségének létrehozását, mert attól - várhatóan nagy befolyásuk révén - érdekeik hatékony képviseletét várják. A kis államok pedig éppen ezzel szemben a soros elnöki rendszer fenntartását, illetve módosítását szeretnék elérni, hogy ők is részt vállalhassanak az irányításban. Az athéni EU-csúcson például Kovács László magyar külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kormány támogatni tudna egy olyan javaslatot, hogy több állam - például négy - egyszerre töltse be a soros elnöki tisztséget. Félévente egy elnökségi tag belépne, egy kilépne és így egyszerre lehetne folyamatos az elnökség és változó az összetétel.

Az unióhoz jövőre csatlakozó 10 országból 9 a kicsikhez tartozik, egyedül a 40 milliós Lengyelország tart a nagy halakkal (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország) A kicsik az athéni csúcson külön konferenciát tartottak, ahol elvetették az EU elnöki intézményének létrehozását. Günter Verheugen bővítési biztos erről Athénban az [origo] tudósítójának azt mondta, hogy az ilyen vitáknak helye van az EU-ban, és egyáltalán nem zavarja, hogy már a szerződés aláírásának napján szembekerült két csoport.

Erősödne a Parlament és a Bizottság is

Ha úgy alakul, hogy az EU-nak lesz elnöke, akkor a rivalizálás elkerülése érdekében meg kell erősíteni a többi alapintézmény hatáskörét is. Giscard ezért azt is javasolja, hogy az Európai Parlament önállóan dönthessen az Európai Bizottság elnökéről, valamint ez utóbbi nagyobb függetlenséget kapjon a Bizottság - az EU kormánya - munkájának irányításában.

A bővítés miatt fontossá vált reformok egyébként is érintik a Bizottságot. A jelenleg húsz tagú testületben a 15 tagállam kényelmesen elfér, a nagyobbak két biztost is delegálhatnak. 25 tagállam esetén vagy bővíteni kellene a Bizottságot, amit senki sem tart célszerűnek, vagy át kell alakítani a rendszert. Állítólag minden tag és tagjelölt egyetért abban, hogy a bizottsági tagoknak egy előre meghatározott rend szerint kell váltakozniuk, hogy minden tagállam arányos képviselethez jusson ebben a fontos intézményben. A Bizottság egyébként jóval kevésbé függ a tagállamoktól, elsősorban a Parlamentnek tartozik beszámolással.

Külügyminisztere lesz az EU-nak

Az elnöki tisztségről folyó vita mellett egy másik, hasonlóan fontos intézményi kérdésben viszont teljes egyetértés alakult ki a jelenlegi és csatlakozó államok körében egyaránt. A közös kül- és biztonságpolitika megerősítése érdekében EU-külügyminiszter kinevezését tervezik. Most kétpólusú a külügyi irányítás az EU-ban. Kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztséget tölt be Javier Solana, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, de ugyancsak fontos diplomáciai irányító szerepel lát el Chris Patten a Bizottság külügyi főbiztosa. Sok protokolláris külpolitikai szerep hárul még a soros elnökséget betöltő állam vezetőjére, valamint külügyminiszterére is.

György Bence