Blair tanácsadója bocsánatot kért a titkosszolgálattól

Újabb fordulatot vett az iraki tömegpusztító fegyverek meglétéről szóló vita Nagy-Britanniában. Kiderült, hogy a kormányfő tanácsadója levélben kért bocsánatot a titkosszolgálat vezetőjétől, hogy a Szaddám Huszein arzenáljáról szóló januári jelentéssel megtépázták a hírszerzés tekintélyét. A Sunday Times bagdadi tudósítójának pedig egy iraki tábornok azt mondta: vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos kutatások ugyan folytak Irakban, de fegyvereket nem állítottak elő.

Tony Blair brit miniszterelnök legfőbb tanácsadója, Alastair Campbell személyes levélben kért bocsánatot a titkoszszogálat vezetőjétől, Sir Richard Dearlove-tól, hogy az Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereiről készült januári jelentés nyilvánosságra hozatalával a kormányzat lejáratta a szervezetet.

A The Sunday Telegraph című brit lap közlése szerint a titkosszolgálati vezetők dühösek voltak azért, hogy a januári jelentésben az MI6 hírszerzési információit vegyítették egy internetről letöltött 12 évvel ezelőtt készült amerikai szakdolgozat adataival. A jelentést a kormányfő stratégiai és kommunikációs tanácsadójaként dolgozó Campbell által felállított szövetségi információs központ készítette.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a titkosszogálati vezetőnek írt bocsánatkérő levél Campbell saját kezdeményezése volt, vagy pedig Blair nyomására készült. A hír megjelenésével tovább gyűrűzik Nagy-Britanniában az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló vita. A kormányfő tanácsadójának bocsánatkérő levele jó eséllyel erősíteni fogja azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány a háború előtt manipulált hírszerzési adatokkal vette rá a parlamentet és a közvéleményt a fegyveres beavatkozás támogatására.

A The Sunday Times legfrissebb száma szintén Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereivel foglalkozik. A lap bagdadi tudósítójának név nélkül nyilatkozó magas rangú iraki katona azt mondta: Szaddám Huszein volt iraki elnök idején működött egy titkos laboratóriumi hálózat, ahol folytattak vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatot kutatásokat, ilyen fegyvereket azonban nem állítottak elő.

Az iraki tábornok elmondása szerint a Bagdad környéki házak pincéiben működő laboratóriumokra azért volt szüksége Szaddám rezsimjének, hogy ha a helyzet úgy hozza, akkor azonnal elkezdhessék a fegyverek előállítását. A tiszt hozzátette: mivel fegyvereket végül mégsem gyártottak, ezért szerinte a szövetségesek hiába kutatnak a vegyi és biológiai arzenál után.

Az iraki fővárosba a napokban érkezett meg egy 1400 fős amerikaiak által irányított kutatócsoport, amelynek a tömegpusztító fegyverek felkutatása a feladata. A csoport tagjai a hivatalos iratok átböngészése mellett tudósokat, teherautósofőröket és gyári munkásokat is kikérdeznek majd.

A The Independent című lap szombaton számolt be arról, hogy Tony Blair brit kormányfőt és Jack Straw külügyminisztert vizsgálóbizottság elé idézték a az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési anyagok kormányzati kezelése ügyében. A napilap szerint az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos vizsgálat még ebben a hónapban lezajlik, és júliusban várható az eredmény közzététele.

A külügyi bizottság, amely a héten jelentette be, hogy vizsgálatot indít a jó ideje súlyos belpolitikai vitákat gerjesztő ügyben, annak kiderítésére fog összpontosítani, hogy a kormány az iraki háborút közvetlenül megelőző időszakban pontosan és maradéktalanul tájékoztatta-e a parlamentet az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési információkról.

Ugyanebben a kérdésben vizsgálatot indít a törvényhozás hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága is. Blair a hét közepén, az alsóházi azonnali kérdések órájában közölte, hogy a kormány ebben a vizsgálatban együttműködő partner lesz, de a külügyi bizottsági vizsgálattal kapcsolatos kormányzati hozzáállásról nem tett említést. A konzervatív és a liberális demokrata ellenzék a héten nyilvános jogi eljárást követelt, de az erről szóló parlamenti indítványt a kormánypárti többség leszavazta.