Újraegyesülne két város a lengyel-német határon

Lengyelország uniós csatlakozása miatt megszűnik a határ a német Görlitz és a lengyel Zgorzelec között. A két város attól még külön országban marad, de terveik szerint 2030-ig hivatalosan is elismertetik az egy város két országban elvet és európai egységesítési mintatelepülést alkotnak.

Görlitz, a II. világháború óta a német-lengyel határ által kettészelt város az újraegyesülésről álmodozik az Európai Unió bővítésének hajnalán, és arról, hogy az integráció mintatelepülésként szolgál majd.

A volt NDK határán fekvő elbűvölő kisváros, Görlitz több mint 50 éve néz farkasszemet lengyel testvérvárosával, az Odera mellékfolyója, az EU természetes határát képező Neisse partján fekvő Zgorzeleccel. Jövő év májusában azonban ez a "sorompó" is ledől, minthogy Lengyelország 9 másik állammal együtt csatlakozik az unióhoz.

Görlitz és Zgorzelec polgármesterét hallgatva a két város rózsaszín jövő elé néz. "Van egy víziónk. Újra egy város akarunk lenni a határon, amely évtizedeken át szétválasztott bennünket" - jelentette ki az AFP-nek Rolf Karbaum, a német városka polgármestere. Görlitz és Zgorzelec 2001-ben aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint 2030-ig "két országban fekvő egyetlen várossá" válnak, és mintául szolgálnak az európai egybeolvadáshoz.

A két város máris rendszeresen közös tanácsülést tart, közös buszjáratok közlekednek, az egyetemen kétnyelvű óvónőképzés folyik, a boltok pedig egyaránt elfogadják az eurót és a zlotyt. "A görlitzi áruházakban korábban táblák figyelmeztettek a bolti lopás jogi következményeire. Most a táblák arra hívják fel a figyelmet, hogy az eladók lengyelül is beszélnek" - mutatott rá a máris érezhető változásokra Miroslav Fiedorowicz, a lengyel Zgorzelec polgármestere.

Karbaum és Fiedorowicz személyesen is jó példával jár elöl a Neisse két partja között szövődő kapcsolatokat illetően. A polgármesterek személyek jóbarátok, családjaik rendszeresen meglátogatják egymást, és igyekeznek elsajátítani egymás nyelvét. Ha már másként nem megy, oroszul értetik meg magukat egymással.

Kilenc évszázad után Görlitz 1945-ben vált ketté: a folyó nyugati partján fekvő város az akkori NDK részévé vált, míg a város keleti fele Zgorzelec néven lengyel ellenőrzés alá került. A Zgorelecben élő németeket elűzték, és a szovjet tömb testvéri szolidaritásáról szóló hangzatos nyilatkozatok ellenére a II. világháborús ellenfelek a hidegháború éveiben nagy ívben elkerülték egymást.

A berlini fal 1989-es leomlása után, Lengyelország uniós csatlakozásának távlatában sokan álmodozni kezdtek az újraegyesülésről. De nem mindenki olyan optimista, mint a két polgármester. Egy Görlitzben lakó hölgy elmondta az AFP-nek, hogy vannak, akik a magas lengyelországi munkanélküliség miatt féltik a kevés még meglévő szabad munkahelyet a városban, és tartanak a bűnözéstől is.

Anna Rebiger, az "Egy város két országban" program koordinátora is elismeri, hogy az idősebb lengyelek meglehetős ellenszenvet táplálnak a németek iránt. Rebiger szerint sokat kell még tenni azért, hogy helyreálljon a bizalom a két fél között. A 40 ezer lelket számláló Zgorzelec lakossága fiatalabb, mint Görlitzé. Jóllehet erősen függ a szénbányászattól, a munkanélküliség mégis jóval kisebb, mint német testvérénél: a görlitzi 23 százalékkal szemben csak 13 százalékos.

Gazdasági problémái ellenére a 60 ezer lakosú Görlitz sokkal jobb képet mutat, mint elhanyagolt szomszédja: a gótikus, reneszánsz és barokk épületekből álló óvárost pazarul renoválták. Az állami és magánbefektetőkön kívül Görlitznek van egy titokzatos adományozója is, aki évente félmillió eurót ad a műemlékek restaurálásához. A barátság zálogaként Karbaum azt fontolgatja, hogy a rejtélyes adományozó pénzéből juttat a lengyel testvérnek is; e célból máris fölvette a kapcsolatot az adományozó ügyvédjével.