Fegyvermentes zónát követel a tajvani vezetés Pekingtől

Demilitarizált övezet létrehozását sürgette országa és Kína között Csen Sui-bian, Tajvan elnöke. Csen szerint ha Kína kivonná a térségből csapatait, az jó alapja lehetne a két ország viszonyát tisztázni hivatott tárgyalásoknak. Ugyanakkor Csen sürgette a kétoldalú kapcsolatok felvételét is. Tajvan 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel után szakított a népi Kínával, ám a szigetország sohasem mondta ki elszakadását Kínától.

Demilitarizált övezet létrehozására szólította fel Kínát Tajvan elnöke. Csen Sui-bian a katonák, a felszerelés, és a rakéták elszállítását követelte Kínától, arra azonban nem tért ki, hogy pontosan hol lenne, és meddig terjedne ki a fegyvermentes övezet.

Csen szerint a demilitarizált övezet létrehozása a két ország közti közeledés alapja lehetne. Ugyanakkor Csen sürgette, hogy a két ország küldjön diplomatákat, "akik Tajpejben és Pekingben állomásozva elősegítenék a kommunikációt és a híráramlást" - tudósít a BBC News.

Ugyanakkor a tajvani vezetés továbbra sem tett le arról, hogy megtartja a március huszadikára tervezett népszavazást, amelyen a védelmi kiadások növeléséről döntene a szigetország lakossága. Előzőleg Kína több ízben is tiltakozott a népszavazás megtartása ellett, mert azt egy, a későbbiekben magtartandó, Tajvan függetlenségét célzó népszavazás előkészítésének tartják.

Peking csak akkor hajlandó felvenni a kapcsolatot Tajpejjel, ha a tajvani vezetés kimondja, hogy országuk Kína részét képezi. A Tajvani Köztársaság véres polgárháború után 1949-ben jött lére, miután a Csang Kaj-sek vezette polgári erők a szigetre menekültek a népköztársaságot létre hozó kommunisták elől.