Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A brit kormány az Irak elleni háború előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsában helyet foglaló országok küldötteinek lehallgatására adott parancsot - írja a The Observer nevű brit lap. Az újság szerint a lehallgatásokkal akarták megkönnyíteni az iraki háborút ellenző országok küldötteinek meggyőzését. Egy másik brit lap arról számolt be vasárnap, hogy Tony Blair brit miniszterelnököt az Irak elleni háború előtt három alkalommal is figyelmeztette a brit hírszerzés, hogy az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló jelentések bizonyítalanok.
A brit hírszerzés az iraki háború előtt háromszor is figyelmeztette Tony Blair miniszterelnököt az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló értesülések bizonytalanságára - írja a The Sunday Times. A lap szerint a háború kitörése előtti fél évben Blair három külön figyelmeztető jelentést kapott - az egyiket tavaly márciusban , közvetlenül a fegyveres beavatkozás előtt - a brit külső hírszerzéstől arról, hogy bizonytalanok az iraki vegyi és biológiai fegyverek létezéséről szóló értesülések, és hézagosak a bizonyítékok a fegyverek bevethetőségéről.
Robin Cook, Blair volt külügyminisztere, aki az iraki háború elleni tiltakozásul még annak kitörése előtt minden kormánytisztségéről lemondott, a The Sunday Timesnak azt mondta: mindez éles ellentétben áll a 2002 szeptemberében nyilvánosságra hozott hírszerzési dosszié azon kulcselemével, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben voltak. Geoff Hoon védelmi miniszter azonban, akit múlt csütörtökön hallgatott meg a londoni alsóház védelmi bizottsága, azt mondta: a háború megindításáról hozott döntésben nem volt lényeges elem a 45 perces bevetési készültségről szóló hírszerzési értesülés.
A The Observer, a legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a brit kormány szupertitkos lehallgató központja (GCHQ) az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség kérésére, az ENSZ-beli kémtevékenységet tiltó genfi egyezményt megsértve segített a biztonsági tanácsi tagországok küldötteinek lehallgatásában az Irak elleni új BT-határozat vitája előtt. Az amerikaiak azt remélték, hogy a brit kémszervezet segítségével meg tudják könnyíteni a háborúhoz szükségesnek tartott új ENSZ-határozat elfogadtatását, amelyből azonban később nem lett semmi.
A brit segítséggel szerzett információkat a The Observer szerint Colin Powell amerikai külügyminiszternek szánták az iraki tömegpusztító fegyverekről tartott tavaly februári ENSZ-beli előadása előtt. Az amerikai kérést tartalmazó dokumentum már korábban kiszivárgott - a kiszivárogtató, a GCHQ egy volt kínai szakfordítója ellen bírósági eljárás van folyamatban -, de a vasárnapi brit lap szerint egészen eddig nem volt világos, hogy a brit hírszerzés eleget tett-e az amerikai segítségkérésnek. A szolgálatokhoz "közel álló források" azonban azt közölték, hogy igen - áll a cikkben, amely szerint a megfigyelés kiterjedt a BT legalább egy állandó tagállamára, Kínára is.