Az iraki képviselők negyede nő lesz

Az iraki ideiglenes kormányzótanács hétfő hajnalban elfogadta az új iraki alkotmány tervezetét. Ez az utóbbi hónapokban a legjelentősebb lépés a megszállás alatt lévő ország függetlensége felé. Az alkotmány óvatosan egyensúlyoz az iszlám hagyományok és a nyugati intézményrendszer között átvétele. Több pontban is hasonlít a közelmúltban elfogadott afganisztáni alkotmányhoz.

Az iraki ideiglenes kormányzótanács hosszú vita után hétfő hajnalban elfogadta Irak új alkotmányának tervezetét. Az alaptörvényt szerdán írja alá Paul Bremer, az ország amerikai kormányzója. Az alkotmány elkészítése a megszállás óta az egyik legfontosabb lépés a megszállt ország függetlenedése felé. Az USA június 30-tól szeretne kivonulni az iraki közigazgatásból, és eddig tisztázatlan volt, hogy milyen struktúra alapján szerveződhet az iraki vezetésű új hatalom.

Az alkotmányt csak ideiglenesnek nevezik, mert a végleges változatot majd a szabad választások után fogadhatja el az akkori hatalom. A most elfogadott szöveg szerint 2004 végén vagy 2005 elején tartanak választásokat Irakban.

A mostani alkotmány szerint Irak hivatalos vallása az iszlám, de garantálják a vallásszabadságot. A jogalkotás forrása az iszlám törvénykezés lesz, de nem elsődlegesen vallási szempontok alapján hozzák majd a törvényeket.

Irak élén államfő, várhatóan egy elnök áll majd, akinek két helyettese lesz. A kormányt a miniszterelnök vezeti majd. A képviselők legalább negyedének nőknek kell lenniük.

Irak föderatív köztársaság lesz. Ezt elsősorban a kurdok követelték, akik 1991-ben, az öbölháborúban megszerzett autonómiájukat kívánják megőrizni. A legnagyobb vitát a kurdok követelései okozták. Az autonómiát végül nem garantálja az alkotmány, és nyitva hagyta a föderáció pontos meghatározását is. Az iszlám szerepéről szintén komoly viták folytak, e két ügy miatt csúszott napokat a szöveg jóváhagyása.

Az alkotmány sok tekintetben hasonlít az afganisztáni alkotmányra, melyet szintén amerikai megszállás alatt hoztak a helyi vezetők. Mindkét szöveg megpróbál kompromisszumot keresni a vallási alapú államszerkezet és a polgári demokrácia intézményrendszere között. A nők pozitív megkülönböztetése és a kisebbségek önrendelkezési joga is megjelenik mindkét alaptörvényben.