Érdektelenség a szlovákiai elnökválasztáson

Vágólapra másolva!
Nagyon kevesen vettek részt a szlovákiai elnökválasztáson, az előrehozott parlamenti választásokról tartott népszavazás pedig még kevesebben. Valószínű, hogy két hét múlva második fordulót kell rendezni, ahol a most legjobb eredménnyel végzett két jelölt közül kerül majd ki az új államfő.
Vágólapra másolva!

Alacsony részvétel jellemezte a szlovákiai elnökválasztás első fordulóját, az előrehozott parlamenti választásokról tartott népszavazás az érdektelenség miatt feltehetően érvénytelen lesz. Szlovákiában szombaton este tíz órakor zárt be az 5863 választóhelyiség, ahol az ország polgárai tizenegy jelölt közül nevezhették meg, kit tartanak alkalmasnak arra, hogy a következő öt évben a köztársaság elnöke legyen, egyszersmind véleményt nyilváníthattak arról is, vajon akarják-e, hogy a parlament törvényben rendelje el az előrehozott választásokat.

Előzetes adatok csak vasárnap hajnalban lesznek és a hivatalos eredményeket pedig vasárnap déltájban hirdetik ki, de töredékadatokból már szombaton este úgy látszott, hogy az elnökválasztáson kevesen, a népszavazások ennél is kevesebben vettek részt.

Egyelőre nem tudni, de valószínű, hogy az elnökválasztásnak nincs abszolút győztese, ezért két hét múlva meg kell tartani a második fordulót, ahol a most legjobb eredménnyel végzett két jelölt közül kerül majd ki az új államfő.

Az 50 százalékot meghaladó érvényességi határ híján a referendum az előrejelzéseknek megfelelően érvénytelennek mutatkozik, mi több, a részvétel mélyen alatta marad a szükségesnek. Pozsonyban mindössze a jogosultak 23 százaléka vett részt a népszavazáson, de a vidéki részeredmények sem mutatnak döntően magasabb arányt. A két eseményen zömmel idősek vettek részt. A fiatalok távolmaradását az elemzők a nemzedék kiábrándultságával, a nyugdíjasok részvételét az idős korosztály hiszékenységével magyarázzák.

Robert Fico, a következetesen kormányzásra törekvő ellenzéki SMER elnöke úgy nyilatkozott, ha a referendum érvénytelensége okán az idén nem lesz választás, a kormány belső bomlása és a Mikulás Dzurinda miniszterelnök ellen várható koalíciós támadások miatt a kormánykoalíció mindenképpen szétesik, ezért jövő év tavaszán az előrehozott választás így is, úgy is elkerülhetetlenül szükségszerű.